Káder-kor

Két dolog lehetséges: vagy minden idők legjobb költségvetését nyújtotta be Varga Mihály 2021-re, vagy olyan mélységesen elkeserítő állapotok alakultak ki az uralkodó párt berkeiben, ami mellett nem lehet egy szó nélkül elmenni. Csütörtökön gyakorlatilag lezárult a jövő évi költségvetés vitája, amihez egyetlen egy kormánypárti képviselői javaslat nem érkezett. Vagyis a Fidesz-KDNP százharmincvalahány bátor mamelukja úgy ülte végig a vitát, hogy egyetlen országjobbító gondolat sem jutott az eszébe.

De ha már szegényes a fantáziájukból nem futja országos ügyre, akkor legalább a saját választókerületük érdekében való lobbizásra használhatnák a képviselői mandátumukat – de ilyet sem látni. Annyi intézkedést, furcsa viselkedést ráfogtak már a vírusra, hogy ez a hallgatás is beleférne; de nem takarózhatnak ezzel. Már tavaly sem érkezett egyetlen fideszes indítvány sem a büdzséjavaslathoz. Vagyis a bátor 133 azért jár be néhanapján a Parlamentbe, hogy felvegye milliós fizetését, és megszavazza a kormány, illetve a párközpont bármilyen javaslatát, legyen az 20000 milliárd forint elköltése vagy a járványdiktatúra bevezetése.

Mi lehet az ok? A képviselők elhülyülése? Félelem a vezértől? Kiszolgáltatottság? Megalkuvás? Nem tudom, de valószínűleg ezek közül egyszerre több is szerepet játszik. A párton belüli demokrácia hiányával kapcsolatban már láttunk ilyet. 1985-ben, az MSZMP utolsó – még Kádár János által dominált - kongresszusán, ahol a regnáló vezetés akkor még győztesen került ki a reformerek megrendszabályozásából. A többi történelem.

Persze jó lenne hinni abban, hogy az idő majd megoldja a magyar demokrácia problémáit, de ez harminc évvel ezelőtt is csak úgy ment, hogy a hatalmi eliten belül és kívül legalább egy szűk réteg változást akart. Már egy fideszes indítvány is jelzésértékű lenne....