A Zöldek szerezték meg a legtöbb francia nagyváros vezetését

Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:37

Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP
Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo is azért tudott a szavazatok 49 százalékával a székében maradni, mert előzetesen koalícióra lépett a Zöldekkel.
Rekordalacsony részvétel mellett a Zöldek szerezték meg a legtöbb francia nagyváros vezetését az önkormányzati választások vasárnap tartott második fordulójában, amelyen Emmanuel Macron államfő pártjának, a Köztársaság lendületbennek a jelöltjei sorozatosan vereséget szenvedtek.
A választásra jogosultak alig 40 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, ez több mint 20 százalékkal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti választáshoz képest.

Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon. Az elnöki hivatal jelezte, hogy az államfőt „jelentősen aggasztja a nagyon alacsony választási részvétel”. A koronavírus-járvány miatt három hónappal elhalasztott második forduló választói érdektelensége mellett leginkább a Zöldek előretörése okozott meglepetést. Elhódították a két legnagyobb vidéki nagyvárost, Lyont a baloldaltól és Marseille-t a jobboldaltól, hetven év után vetettek véget a jobbközép irányításnak Bordeaux-ban, és meghódították Strasbourgot is, amely várost pedig Emmanuel Macron pártja nagyon szerette volna megszerezni.
Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo pedig azért tudott a szavazatok 49 százalékával a székében maradni, mert előzetesen koalícióra lépett a Zöldekkel.

Ezen kívül több közepes városban is (Besancon, Poitiers, Annecy, Brest, Saint-Denis, Rouen, Cherbourg, Quimper, Chambéry, Périgueux, Morlaix, Nancy ) a szocialisták és a Zöldek összefogása győzött, ez utóbbiak vasárnap a baloldal legerősebb erejévé váltak. A francia baloldal átrendeződése a Zöldek irányításával úgy történhetett meg az elmúlt években, hogy jóllehet Emmanuel Macron három évvel ezelőtt a centrumból nyerte meg az elnökválasztást, és a pártjába a jobbközép és a szocialista táborból is érkeztek politikusok, mára a közvélemény és az elemzők megítélése szerint is inkább jobboldali politikát folytat. Az államfő számára
„a vasárnapi zöld hullám a franciák lelkiállapotának barométere és annak a bizonyítéka, hogy a környezetvédelem a gondolkodásuk középpontjába került”

– jelezte vasárnap este az elnöki hivatal.

Ugyanakkor az elnök környezete arra is figyelmeztetett, hogy a Zöldek győzelme „relatív”, miután elsősorban a nagyvárosokban sikerült győzniük. A 2017-es elnökválasztáson Macron legfőbb ellenfelének számító Marine Le Pen által vezetett radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange, Beaucaire), és vasárnap először szerzett győzelmet egy 100 ezernél több lakosú városban, a katalán Perpignanban, amelyet mostantól Le Pen volt élettársa, a párt alelnöke, Louis Aliot irányíthat. A hagyományos jobboldal meg tudta tartani Toulouse-t és a 10 ezer lakosú városoknak mintegy a felét, de Marseille és Bordeaux elvesztése a Zöldek javára kudarcnak számít, míg a kormánypártnak sehol nem sikerült gyökeret eresztenie. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta. Az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is, amely nem kedvez az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amely az előző, hat évvel ezelőtti választásokkor még nem létezett. A kormánypártnak emiatt jelenleg nincsenek képviselői az önkormányzatokban, így a kormánnyal elégedetlenek nem is tudták megbüntetni ezen a választáson a kormányt, csak nem mentek el szavazni.
„A ma este csalódás, mert vannak helyek, ahol a saját belső széthúzásunk vezetett a nagy csalódást okozó eredményekhez”

– ismerte el Sibeth N'Diaye kormányszóvivő.

Szerinte a kormánypárt a következő hónapokban nem engedhet meg magának hasonló belső vitákat. Egyedül a jobboldalról érkezett miniszterelnöknek, Edouard Philippe-nek sikerült a kormánypárt vereségét azzal mérsékelnie, hogy a normandiai Le Havre-ban 59 százalékos támogatottsággal megválasztották polgármesternek. Ugyanitt volt polgármester kormányfői kinevezése előtt is.
A köztársasági elnök mindenesetre azonnal gratulált a miniszterelnöknek a győzelemhez, és az elnöki hivatal tudatta, hogy Emmanuel Macron hétfőn beszédet tart, amelyben várhatóan jelezni fogja, hogy a pár napon belül várható kormányátalakításkor milyen szerepet szán a Zöldeknek és saját pártja eddig háttérbe szorított balszárnyának anélkül, hogy feladná a mandátuma elején meghirdetett reformok folytatását.
Szerző

Mississippiben megváltoztatják a zászlót, iskolát és repteret is átneveznek az USA-ban

Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:19

Fotó: RORY DOYLE / AFP
Közben Minneapolis városának vezetése arról döntött, hogy személyi testőröket alkalmaz annak a három demokrata párti politikusnak a védelmére, akik a rendőrség felszámolását szorgalmazták, miután állítólag halálos fenyegetéseket kaptak.
Az egyesült államokbeli Mississippi törvényhozása úgy döntött, hogy megváltoztatja a szövetségi állam zászlaját, azon ugyanis olyan jelkép található, amely a rabszolgaság korára emlékeztet. A jogszabályt helyi idő szerint vasárnap az állami képviselőház és a szenátus is megszavazta, így lecserélik a lobogót, amelynek a bal felső sarkában az egykori konföderációs államok jelképe látható, piros alapon kék kereszt, az utóbbiban végig fehér csillagokkal. Ez az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a konföderációba tömörült déli államok zászlója volt. A mississippi törvényhozók megállapodtak abban is, hogy
kilenctagú bizottságot bíznak meg az új lobogó megtervezésére, erről a novemberi választásokon dönthetnek majd a helyi szavazók.

Novemberben ugyanis az Egyesült Államokban nemcsak az elnökről és a szövetségi és helyi törvényhozások összetételéről, valamint több tagállamban a kormányzó személyéről szavaznak majd, hanem több tagállamban helyi ügyek is szerepelnek a szavazólapokon. Tate Reeves, az állam republikánus kormányzója jelezte: aláírja, és ezzel törvényerőre emeli a vasárnap megszavazott javaslatot. A Princeton Egyetem felügyelő bizottsága ugyancsak a hétvégén döntött arról, hogy
megváltoztatja a demokrata párti Woodrow Wilson elnökről (1913-1921) elnevezett közpolitikai iskolájának, valamint egyik bentlakásos kollégiumának nevét.

Az egyetemi vezetők közölték: véleményük szerint Wilson „rasszista gondolkodása és politikája miatt” nem lehet névadója egy olyan iskolának, amelynek oktatói és diákjai elkötelezettek a rasszizmus bármely formája elleni harcban. Mielőtt az Egyesült Államok elnökévé választották, Wilson New Jersey állam kormányzója, illetve a Princeton elnöke (1902-1910) is volt. Névváltoztatásra készülnek a kaliforniai Orange megyében is, ahol a Demokrata Párt helyi politikusainak javaslatára a megyei tisztségviselők úgy határoztak, hogy
megváltoztatják a Santa Anában lévő megyei repülőtér nevét, leveszik róla John Wayne amerikai színész nevét.

A The Los Angeles Times című napilap már előző héten hírt adott arról a rendkívüli gyorsasággal elfogadott határozatról, miszerint a színészlegenda „rasszista és fanatikus kijelentéseket” tett egy, a Playboy magazinnak adott, 1971-es interjújában, s ezért méltatlan arra, hogy a reptér a nevét viselje. „Hiszek a fehér felsőbbrendűségben mindaddig, amíg a feketék nem válnak olyan tanult emberekké, akik képesek a felelősségvállalásra. Nem hiszem, hogy hatalmat és vezetői pozíciókat kell adni felelőtlen embereknek” – fogalmazott Wayne, leszögezve ugyanakkor, hogy nem tartja megbocsáthatónak a rabszolgaságot. Közben Minneapolis városának vezetése arról döntött, hogy személyi testőröket alkalmaz – a város pénzén – annak a három demokrata párti politikusnak a védelmére, akik a rendőrség felszámolását szorgalmazták, miután állítólag halálos fenyegetéseket kaptak. A Fox televízió szerint a rendőrségnek nincs tudomása a fenyegetésekről, ezeket nem jelentették be.
Szerző

Újra nő a fertőzések száma Orbán „laboratóriumában”

Publikálás dátuma
2020.06.28. 21:41
Hőmérős vizsgálat a bécsi reptéren. Képünk illusztráció
Fotó: Helmut Fohringer / HELMUT FOHRINGER / APA / picturedesk.com
Vasárnap 74 új koronavírusos eset regisztráltak, egyre több az aktív beteg is.
Ismét nőtt a koronavírus-fertőzés terjedésének mértéke Ausztriában az Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint. Szombaton az előző naphoz képest 58-cal nőtt a fertőzöttek száma, míg vasárnap 74 új esetet diagnosztizáltak. A fertőzés Bécsben terjed a leggyorsabban; itt egy nap alatt 39-en kapták meg a vírust, míg Felső-Ausztriában 18, Alsó-Ausztriában 10 ember koronavírus-tesztje lett pozitív. Salzburg tartományban három, Vorarlbergben két új fertőzést jelentettek, míg Burgenlandban és Tirolban egy-egy ember kapta meg a fertőzést – írja az MTI.
Az aktív betegek száma is növekedett; jelenleg 551 fertőzöttet, illetve beteget tartanak nyilván, 42-vel többet, mint szombaton. Stabil ugyanakkor azoknak a száma, akiket kórházban kezelnek; ők 71-en vannak. Az intenzív osztályon kilenc súlyosabb beteg fekszik. 
A növekvő esetszám figyelmeztetés lehet Orbán Viktornak is; a miniszterelnök szokásos rádióinterjúiban szívesen nevezi Ausztriát Magyarország laboratóriumának, ahol előbb történik meg minden, ami aztán Magyarországon is bekövetkezik. Ehhez képest Orbán csak szavakban követi a sógorokat, legalábbis ami a teszteket illeti: az Átló június 22-i összesítése szerint Magyarországon 258 ezer koronavírus-tesztet végeztek el - Ausztriában ez a szám jelenleg 602 520.
A szomszédos országban eddig 17 564 ember koronavírus-tesztje lett pozitív, közülük 16 401-en időközben meggyógyultak. A fertőzés szövődményeibe 702-en haltak bele. Bécsben az elmúlt 24 órában ketten vesztették életüket, egy 61 éves férfi és egy 54 esztendős nő, akinek más betegségei is voltak.
Szerző