Előfizetés

Autoimmun betegség is okozhat szemszárazságot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.08. 14:14

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Nem csak a légkondicionált helyiség és a monitor használat miatt száradhat ki a szem.
A légkondicionált helyiségekben a szem könnyen kiszáradhat, a helyzet tovább romlik, ha órákig a monitor előtt ülve dolgozunk, és ritkán pislogunk. Ha tartós szemszárazság bőséges folyadékfogyasztás és szemcsepp használata mellett sem enyhül, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert autoimmun betegség jele is lehet – mondta Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa.
A szemeket vékony könnyréteg védi a szárazság ellen, a segítségével meg tudunk szabadulni a szembe került idegen testektől, és védelmet nyújt a bakteriális és vírusos eredetű fertőzésekkel szemben is. A könnytermelés csökkenése tehát nem pusztán kellemetlen, de jelentősen megnöveli a különböző szembetegségek kockázatát is.
A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változókorral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami kiváltja a szemszárazságot. A túl száraz szobalevegő, a dohányfüst, a légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse-használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez.
A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori, közel minden századik embert érintő betegség, ami elsősorban nők körében fordul elő. Tünete a szemszárazságon kívül lehet a csökkent nyáltermelődés miatt kialakuló szájszárazság, ízületi fájdalom vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés is. A diagnózisát nehezíti, hogy a tünetek lassan, akár nagyobb időeltéréssel is megjelenhetnek. Jellemzője, hogy bizonyos időnként a panaszok erősödnek, majd átmeneti javulás után rendszerint ismételt állapotromlás következik. A kivizsgálást nem szabad halogatni, mert a kezeletlen betegség a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat. „A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel az állapotromlás kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők” – mondta a szakorvos. 

Koponyájuk hátsó részénél összenőtt ikreket választottak szét Olaszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 18:08

Fotó: Bambino Gesù / Twitter
Az utolsó műtét 18 óráig tartott. A kislányok jól vannak, továbbra is a kórházban vigyáznak rájuk.
Sikeresen választottak szét egy koponyájuk hátsó részénél összenőtt ikerpárt a Vatikán kórházában, Rómában. A fejüknél összenőtt, craniopagus lány ikerpár koponyájának csontjait és agyi vénás rendszerét is szét kellett választani. Különösen az utóbbi jelentett nagy feladatot az orvoscsoport számára. A Gyermek Jézus Kórház közleménye szerint Olaszországban először végeztek ilyen műtéti beavatkozást sziámi ikreknél. Mint hozzátették, lehet, hogy az operáció a világban is egyedülálló volt, mivel hasonló leírásával sem találkoztak az orvosi szakirodalomban. Az ikrek, Ervina és Prefina a Közép-afrikai Köztársaságban születtek 2018-ban. A Gyermek Jézus Kórház jótékonysági programja keretében segített nekik, hogy eljussanak Rómába. Tavaly májusban és júniusban, majd idén júniusban három operációt hajtottak végre rajtuk, hogy szétválasszák őket. Az utolsó műtét 18 óráig tartott, 30 fős orvoscsoport dolgozott a kislányok végső szétválasztásán. Az ikrek jelenleg jól vannak, továbbra is a kórházban vigyáznak rájuk, de várhatóan képesek lesznek rá, hogy normális életet éljenek – hangsúlyozta a kórház. A craniopagus ikrek nagyon ritkák, a Gyermek Jézus Kórház közleményében megjegyezte, hogy ők csak egy másik ilyen esetről, Londonban szétválasztott ikrekről tudnak, de ők a fejük búbján voltak összenőve, nem a koponyájuk hátsó falánál.

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 16:47
Pteranodon
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Egy Madagaszkáron talált lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is.
Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze 10 centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. A szakértők eredményeikről a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban számoltak be.
„Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi”

– mondta Christian Kammerer társszerző, az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum munkatársa.

A Kongonaphon kely, azaz az „apró rovargyilkos” névre keresztelt egyedet 1998-ban Madagaszkár szigetén találta meg egy kutatócsoport John Flynn, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum szakértője vezetésével. A dinoszauruszok és a pteroszauruszok is az ornithodirák kládjába tartoznak. Eredetükről azonban keveset tudni, mivel csak nagyon kevés, a két ág kettéválásához közelálló egyedre vonatkozó leletet találtak – írja a BBC hírportálja. A Kongonaphon nem az első kisméretű fosszília az ornithodirák családfájának gyökere közeléből, de korábban úgy vélték, a leletek elszigetelt kivételek lehettek. Általánosságban a tudósok úgy vélik, hogy a testméret az első archoszauruszok körében hasonló maradt. Ebbe a hüllőcsoportba tartoznak a madarak, a krokodilfélék, a nem madárszerű dinoszauruszok és a pteroszauruszok, valamint a korai ornithodirák.
„Az archoszauruszok testméretében bekövetkező változások elemzése során meggyőző bizonyítékokat találtunk arra, hogy a dinoszaurusz-pteroszaurusz vonal korai történelme során hirtelen élesen csökkent a testméret”

– mondta Kammerer.

A Kongonaphon fogai arra utalnak, hogy rovarokkal táplálkozott. Az erre az étrendre való átállás – ami összefüggésben lehet a kis testmérettel – segíthette a korai ornithodirákat, hogy túléljenek többnyire húsevő rokonaik között. A kutatás arra is kitér, hogy a bőrön talált pihék, amelyek egyszerű szálak, de akár teljes tollak is lehettek, és a dinoszauruszoknál és a pteroszauruszoknál is megfigyelhetők, az apró testű ősök testhőmérsékletének szabályozását szolgálhatták eredetileg. A kis testeknél ugyanis nehéz a hővisszatartás, a középső és késő triász földtörténeti korban pedig, amikor ezek az állatok éltek, szélsőséges volt a klíma. A szakértők szerint nagyon nagy volt az eltérés a forró napok és a hideg éjszakák hőmérséklete között.