Drasztikusan csökkent az utóbbi években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY.
Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is. Az ellenőrzések korábbi, drasztikus csökkenése alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt a 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre, valamint a gazdaság fehéredésére – értékelte a folyamatokat Séra Gergely, az EY adóperes jogásza.
A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás amellett, hogy erősítették a jogkövető magatartást, hatékonyabbá tették a vizsgálatokat is. Mindezek miatt egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzetet kísérő gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.
Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor a lassú gazdasági növekedés miatt kellett ily módon is megtámogatni a költségvetést. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma. Ám a járvánnyal együtt járó gazdasági visszaeséssel ez a kép megváltozott.
Azok a cégek biztosan felkerülnek az ellenőrzendők listájára, amelyek nagy számban állnak üzleti kapcsolatban a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizető vállalkozókkal. Ugyanis náluk felmerülhet a gyanú, hogy úgy spórolnak meg adót, hogy munkavállalóikat vállalkozásba kényszerítik. A parlament ellőtt lévő törvénymódosítás szerint januártól 40 százalékos különadóval sújtják a szerződésenként hárommillió forint feletti kifizetéseket. A NAV közleménye szerint azonban már az adóemelés előtt, 2020 második felében kiemelt érdeklődésre számíthatnak ezek a cégek.
Szintén július elsejétől indul be a teljes online számlázási rendszer, vagyis szerdától már minden belföldi cégek közötti számlát elektronikusan meg kell küldeni a NAV-nak. Ugyan az adóhivatal szeptember végéig nem szab ki szankciókat azokra, aki nem vagy rosszul teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, azt követően viszont súlyos bírságok is születhetnek.
