Felpörgeti a büntetéseket a NAV, hogy pénzt pumpáljon a büdzsébe

Publikálás dátuma
2020.06.29. 17:17

Fotó: Népszava
Az egészségügyi válsághelyzet után a költségvetésnek szüksége van minden fillérre, ezért (is) segít az adóhatóság.
Drasztikusan csökkent az utóbbi években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is. Az ellenőrzések korábbi, drasztikus csökkenése alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt a 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre, valamint a gazdaság fehéredésére – értékelte a folyamatokat Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás amellett, hogy erősítették a jogkövető magatartást, hatékonyabbá tették a vizsgálatokat is. Mindezek miatt egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzetet kísérő gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését. Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor a lassú gazdasági növekedés miatt kellett ily módon is megtámogatni a költségvetést. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma. Ám a járvánnyal együtt járó gazdasági visszaeséssel ez a kép megváltozott.  Azok a cégek biztosan felkerülnek az ellenőrzendők listájára, amelyek nagy számban állnak üzleti kapcsolatban a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizető vállalkozókkal. Ugyanis náluk felmerülhet a gyanú, hogy úgy spórolnak meg adót, hogy munkavállalóikat vállalkozásba kényszerítik. A parlament ellőtt lévő törvénymódosítás szerint januártól 40 százalékos különadóval sújtják a szerződésenként hárommillió forint feletti kifizetéseket. A NAV közleménye szerint azonban már az adóemelés előtt, 2020 második felében kiemelt érdeklődésre számíthatnak ezek a cégek. Szintén július elsejétől indul be a teljes online számlázási rendszer, vagyis szerdától már minden belföldi cégek közötti számlát elektronikusan meg kell küldeni a NAV-nak. Ugyan az adóhivatal szeptember végéig nem szab ki szankciókat azokra, aki nem vagy rosszul teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, azt követően viszont súlyos bírságok is születhetnek.   
Szerző
Frissítve: 2020.06.29. 17:32

Keresik a lakásokat, de nem tudják megvenni

Publikálás dátuma
2020.06.29. 13:02

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Látványosan erősödik a vásárlási szándék az ingatlanpiacon, mégsem születik több adásvétel. Ennek oka, hogy az eladók nem alkalmazkodtak az új piaci helyzethez, és még mindig sok a túlárazott lakás.
A korlátozások feloldásával ismét felélénkült az eladó ingatlanok iránti kereslet, rengetegen nézegetnek most lakásokat – mutatnak rá az ingatlan.com statisztikái is, amelynek látogatottsága soha nem látott szintre emelkedett júniusban. A keresések száma májusban már harmadával, júniusban több mint a felével nőtt tavalyhoz képest. A tényleges érdeklődések száma – vagyis amikor fel is hívják az adott lakás hirdetőjét – viszont csak júniusban kezdett el növekedni, és csupán 7 százalékkal.  Még ez utóbbi növekedés is csalóka lehet, hiszen tavaly nyár óta az ilyen konkrét érdeklődések – vagyis a telefonhívások – száma már 15-20 százalékkal visszaesett a korábbiakhoz képest. Akkor kezdett ugyanis megtorpanni a lakáspiac – jegyezte meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Emlékeztetett: tavaly nyáron jelentek meg a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapírok, ami lényegében elszipkázta a befektetőket az évről évre egyre magasabb árakon pörgő lakáspiacról. A gyakorlatban tehát a fenti adatok mégsem jelentenek sokkal több érdeklődőt és adásvételt. Mindössze annyi történt, hogy a korábbi alacsonyabb szintre esett vissza tartósan a lakáspiaci kereslet – magyarázza Balogh László. Szerinte mindez arra utal, hogy a vásárlási kedv és a tényleges fizetőképesség között egyre nagyobb a különbség, a kínálati oldal pedig még nem alkalmazkodott a kisebb kereslethez. Sok tulajdonos még a lakáspiac korábbi lendülete alapján árazza eladó lakását, és nem veszi figyelembe a vásárlók fizetőképességét. Márpedig a lakáskeresőkből csak akkor lesznek tényleges vevők, ha a tulajdonosok lejjebb viszik a kínálati árakat – szögezte le az ingatlanpiaci szakértő.    Eközben a kiadó lakások bérleti díjai a járványhelyzet miatt már elkezdtek csökkenni, főként Budapest belvárosában, hiszen az ott jellemző, árfelhajtó hatással bíró rövidtávú lakáskiadásnak turisták híján egy időre befellegzett. Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint ezen változások tartósságát a gazdaság és turizmus helyzete bármilyen irányban befolyásolhatja még az év végéig. A rövidtávú lakáskiadások piacán ugyanakkor itthon is újra felerősödtek a szigorúbb szabályozási elképzelések, amelyek további csökkenéshez vezethetnek – vélekedett. Van is honnan csökkenteni egyébként a bérleti díjakat. Az Eurostat még 2019-re vonatkozó adatai szerint 2018-hoz képest egész Európában Budapesten volt a legnagyobb, 15 százalékos áremelkedés, míg másutt csak 2-8 százalékkal drágultak a lakásbérletek. Az európai nagyvárosok közötti sorrendben ugyanakkor a magyar főváros még mindig hátul szerepel. Londonban például minden kategóriában kétszeres az ár. A régióban ugyanakkor Prága és Bécs után a budapesti belváros a legdrágább, ennél olcsóbban lehet bérelni Pozsonyban, Bukarestben és Varsóban is. Brüsszelben az 1 szobás lakások drágábbak, míg a 3 szobás nagylakások olcsóbbak a budapesti áraknál.  Legdrágább városnak London, Párizs és Dublin számít, míg legolcsóbban Szófiában bérelhetnek lakást a külföldi diplomaták, munkavállalók. Az Eurostat felmérésben ugyanis a nemzetközi tisztségviselők által használt bérlemények, lakások árait vizsgálták, így az árak nem a normál bérlet díjakról adnak képet, hanem a tipikusan jó vagy nagyon jó állapotú, jól felszerelt belvárosi lokációban elhelyezkedő lakásokról, amelyeknél az építés éve vagy jelentős korszerűsítése az elmúlt 10 évben történt.  
Szerző
Frissítve: 2020.06.29. 13:14

Több éves rekordot döntöget a munkanélküliség – Idén májusban 134 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint tavaly

Publikálás dátuma
2020.06.29. 12:18
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mintegy 31 ezren kezdtek el májusban ismét dolgozni a koronavírus miatt munkájukat elvesztők közül. Majdnem ugyanennyi álláskeresőnek azonban továbbra sem sikerült munkát találnia.
Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) május 20-ig már több mint 363 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közreadott legfrissebb statisztikája mindössze 215 ezer munkanélküliről tesz említést. Az eltérő számok a különböző módszertanból erednek: míg ugyanis az NFSZ egy adminisztratív adatot közöl – vagyis azok létszámát, akik álláskeresőként ténylegesen bejelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeknél –, addig a KSH számai egy 38 ezer fős minta megkérdezésén, majd „teljeskörűsítésén” alapulnak. Utóbbi statisztika ráadásul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva nem munkanélküliként, hanem inaktívként sorolta be az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt munkájukat vesztők jelentős részét. Annak meghatározása szerint munkanélküli ugyanis az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor igencsak nehéz volt munkát keresni, ez nem annyira az akarattól, sokkal inkább az adott helyzettől függött. Mindenestre a fenti módszertani okok miatt lehetséges az, hogy miközben tavaly májushoz képest 134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, addig a munkanélküliek száma ugyanezen időszakban mindössze 55 ezer fővel nőtt – a KSH szerint. A korlátozások feloldásával ugyanakkor némi visszarendeződés már megindult a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma ugyan 28 ezerrel tovább nőtt áprilishoz képest, az inkatívaké viszont 59 ezerrel csökkent. A KSH szerint ennek oka, hogy a korábban munkahelyüket elvesztők nagy része – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni. További 28 ezren azonban – annak ellenére, hogy kerestek munkát, és két héten belül be is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget. Így végül a hivatalos statisztika alapján ők is a munkanélküliek közé kerültek. A hazai munkaerőpiacon dolgozók száma így áprilishoz képest összességében 31 ezer fővel nőtt májusra, ami a hivatalos statisztika szerint 4 millió 399 ezer munkavállalót jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma azonban csupán 21 ezerrel bővült, 13 ezren a közfoglalkoztatottak táborát gyarapították, miközben a külföldön dolgozók száma 3 ezerrel csökkent. A foglalkoztatási ráta ez alapján áprilisról májusra 0,4 százalékkal 68,5 százalékra emelkedett a 15–64 évesek körében. A munkanélküliségi ráta a koronavírus miatti korlátozásokat felölelő március-májusi időszakban átlagosan 4,1 százalékos, májusban viszont már 4,7 százalékos volt. Ilyen magas munkanélküliségi adatokat 2017, illetve 2016 nyara óta nem mért a KSH. 

Eddig 25 ezer álláskeresőnek segített a bértámogatás

A májusi adatok – a koronavírus válság következményeként – még növekedést mutatnak ugyan a regisztrált álláskeresők esetében, a bővülés azonban júniusra megállt, és reményeink szerint belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is – fogalmazott közleményében Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatait értékelve. A piaci munkahelyek száma a gazdaság újraindulásával folyamatos növekedésnek indulhat, de fontos, hogy a kormány minden eszközzel, többek között bértámogatásokkal is segítse a vállalkozásokat az újrakezdésben – közölte. A kormány mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon – hangoztatta az államtitkár a szokásos kormányzati szlogent. Ennek alátámasztásul néhány adatot is felsorolt: munkahelyvédelmi bértámogatásban eddig mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Ez utóbbi adat azt jelenti: az álláskeresők alig 7 százalékának sikerült eddig a munkához jutásban segíteni ezzel az eszközzel. A munkahelyteremtő bértámogatás ugyanis a regisztrált álláskeresőket legalább 9 hónapig alkalmazó cégeknek nyújt a bérek kifizetéséhez támogatást, vagyis vállalja át ezen dolgozók fizetését havi bruttó 200 ezer forint erejéig fél évre az állam.  

Szerző
Frissítve: 2020.06.29. 12:32