Mindjárt előrántják a lejárató kompromatokat

Publikálás dátuma
2020.06.29. 19:28
Polish Presidential Elections
Fotó: Artur Widak / Artur Widak/NurPhoto
Az első menetet megnyerte a jobboldal, de csak két hét múlva derül ki, hogy ki lesz a köztársasági elnök.
A lengyelek megértették, hogy országuk politikai jövője a tét, ez magyarázza a szokatlanul magas, 64 százalékos részvételt a vasárnapi elnökválasztáson. A jobboldali nacionalista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) is sikeresen mozgósított. A járvány idején meglepően nagy érdeklődést és elkötelezettséget a közvélemény-kutatók is megérezték, s előrejelzéseik pontosan bejöttek. Ahogy arra számítottak, a hivatalban lévő elnök, a kormánypárti Andrzej Duda lett  az első forduló győztese, 43,57 százalékkal. A második helyet 30,34 százalékos eredménnyel szerezte meg Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje, Varsó liberális polgármestere. A kampányba viszonylag későn bekapcsolódó politikus jobb eredményt ért el, mint pártja a legutóbbi szejm választásokon. A választási térképen azonban a Polgári Platform visszaszorulóban van, csupán Lengyelország legnyugatibb sávjában verte meg Dudát. A harmadik hely egy korábban nem politizáló tévé-személyiségnek, Szymon Holowniának jutott, aki újoncként rögtön több mint 13,85 százalékos támogatottsággal bukkant fel a lengyel politikai színpadon. Ő máris bejelentette, hogy nem szólítja fel híveit Trzaskowski támogatására, ellenben új politikai-társadalmi mozgalmat szervez abból a két és fél millió lengyelből, akik bizalmat adtak neki. Holownia végig azzal kampányolt, hogy szeretne véget vetni a lengyel társadalom megosztottságának, ahol az ország egyik fele jobbra, a másik a liberálisokra és a balközépre szavaz. Felkarolt több környezetvédelmi kezdeményezést és nyitott katolikus személyiségként jelent meg. Holownia mellett szintén új és sikeres arcként bukkant fel a hét százalékot szerző, viszonylag mérsékelten kampányoló nacionalista jelölt, a 38 éves Krzysztof Bosak. Ő is azt mondta, hogy a második fordulóban egyik jelöltet sem támogatja. Választói nagyrészt a fiatalok és a magasabb végzettségűek közül kerültek ki és elképzelhető, hogy a Holownia-hívekkel együtt részben ők is otthon maradnak így utasítva el a kétpárti politikai lóversenyben való részvételt. A lengyel választások elmúlt harminc évében újra és újra felbukkannak különböző csodatévők és populista politikai varázslók. Ilyen volt Andrzej Lepper, az Önvédelemnek nevezett vidéki párt/tömegmozgalom vezére, vagy az elmúlt évtizedben politikusként feltűnt volt rockzenész, Pawel Kukiz. Ő is a politikai dichotómia felszámolását ígérte, végül mégis beállt a jobbszélre más excentrikusok közé. A lengyel politikai szcéna két főszereplője a PO és a PiS,  az egykori kommunistaellenes Szolidaritás tömegmozgalom két utódpártja. Vezetőik, akik most többnyire hetven körüliek, az illegalitásban kezdtek politizálni. A szakadás már a kilencvenes évek legelején megtörtént egy inkább liberális, Nyugat-Európára orientálódó és egy nacionalista, hevesen USA-barát, a politikai katolicizmust űző, egyaránt a Szolidaritás hagyományaira hivatkozó irányzat között. Ezek különböző néven szerveztek pártokat, de ez a lényeget nem zavarta. A baloldal eleinte szintén képes volt tömegeket megmozgatni, mostanra azonban összezsugorodott. Liberálisabb hívei a PO-hoz húznak, tömegeit meg ellopta a PiS, amely versenyképes szociális ötleteivel tartósan megnyerte a társadalom szegényebb rétegjeit, különösen azokat, akik kimaradtak a külföldi beruházások és a globalizáció áldásaiból. A július 12-i második forduló előtt az elemzők szerint a PiS médiája rágalomhadjárat indít Traskowski ellen. Orosz típusú "kompromatok", azaz váratlanul előhúzott, igaz vagy hamis leleplezések felhasználásától sem riadnak vissza. Övék a teljes állami média, ráadásul Duda sok olyan ígérettel állhat elő, amivel megragadja a rászorulók fantáziáját. Lehet, hogy újra azzal jönnek elő, hogy Trzaskowski elárasztja a hazát az „LMBT-ideológiával”. A varsói főpolgármesternek meg kellene nyernie a más ellenzéki jelöltre  szavazókat, s meg kellene győzni őket arról, hogy pártja tanult hibáiból, elutasítja a korrupcióba keveredett személyiségeket és legalább annyira patrióta, mint ellenfelei.
Frissítve: 2020.06.29. 19:30

Macron kezdhet erősen aggódni, zöldül a francia politika

Publikálás dátuma
2020.06.29. 16:30

Fotó: CHRISTIAN HARTMANN / AFP
A környezetvédők történelmien jó eredményt értek el az önkormányzati voksoláson. A megmérettetésen leszerepelt az elnök pártja.
Nem kétséges, hogy a francia köztársasági elnök ért az időzítéshez. Emmanuel Macron épp az önkormányzati választás másnapján jelentette be átfogó klímavédelmi terveit, így háttérbe szorult az az apróság, hogy pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) csúfosan leszerepelt a voksoláson, ellenben a zöldek fennállásuk legjobb eredményét érték el. Az államfő nem is pártja gyenge eredménye, hanem az alacsony részvételi arány miatt sajnálkozott. A 16,5 millió választásra jogosult 41 százaléka élt szavazati jogával, miközben 2014-ben még 62,1 százalékos volt a részvétel. Ennek elsősorban a koronavírus-járvány az oka. A helyhatósági választás második fordulóját eredetileg március végén kellett volna megrendezni, ezt halasztották el június 28-ra. Franciaország a Covid-19 által legjobban sújtott országok közé tartozik, majdnem 30 ezren vesztették életüket a járvány következtében. Bár már kevés az új fertőzés, az emberek érthető módon tartottak a voksolás egészségügyi következményeitől. Jean-Luc Mélenchon, a baloldali radikális Engedetlen Franciaország párt vezetője ugyanakkor „a polgárok sztrájkjáról” tett említést, aminek, mint fogalmazott, beláthatatlan következményei lesznek. A konzervatív Republikánusok szerint a távolmaradás lett a választás igazi győztese. Egyre inkább kezd kiütközni a LREM legnagyobb hátránya: az elnök személye köré szerveződött, egységes ideológia nélküli pártról van szó. A parlamentben azért fogyatkozik a kormánytöbbség, mert egyre több, valamilyen ideológiát képviselő szárnya morzsolódik le, ráadásul a járvány is felerősítette ezeket a belső ellentéteket. A választás második fordulójában az embereknek alighanem az sem tetszett, hogy  az elnök által fémjelzett politikai erő több településen a jobboldallal kötött szövetséget. Macronék számára különösen kellemetlen lehet a párizsi eredmény. Az önmagában nem meglepetés, hogy a várost 2014 óta irányító szocialista politikus, Anne Hidalgo meggyőző fölénnyel, több mint 48 százalékos eredménnyel végzett az élen, az azonban váratlan, hogy a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn nem egészen 15 százalékot kapott, s a jobboldali jelölt, Rachida Dati mögött is nagyon lemaradt. A fővárosi eredmény híven tükrözte, milyen bizalmi válsággal kell szembenéznie Macronnak. Az emberek nem elégedettek a válságkezeléssel, viszont értékelik Édouard Philippe miniszterelnök ténykedését. A kormányfő a vasárnapi akadályt is sikerrel vette: maradhat az észak-franciaországi Le Havre polgármestere. Politikai jövője nem dőlt el, de a franciák többsége azt szeretné, ha maradna a miniszterelnöki bársonyszékben. A szocialisták számára jó hír, hogy Martine Aubry maradhat Lille polgármestere. Az északkelet-francia városban célfotó döntött: mindössze 227 szavazattal előzte meg a környezetvédők jelöltjét, Stéphane Balyt. Aubryt negyedszerre választották meg, igaz, sosem volt ennyire szoros a győzelme. A LREM jelöltje itt is leszerepelt: Violette Spillebout csak a harmadik helyen végzett. A balszerencsés lille-i eredménytől függetlenül a voksolás nagy győztesei a környezetvédők voltak. Több nagyváros is bezöldült, így Strasbourg, Lyon és Marseille. Kiváló szereplésük arra is választ ad, kinek a környezetvédelmi elképzeléseiben bíznak jobban az emberek. Yannick Jadot, a francia zöldek európai parlamenti képviselője megjegyezte: „Remélem, Emmanuel Macron meghallja az üzenetet”. Külön emeli a zöldek szereplésének értékét, hogy olyan városokról beszélünk, ahol a baloldal sosem rúgott labdába. Lyont évtizedeken keresztül Macron volt belügyminisztere, Gérard Collomb irányította. Marseille pedig a jobboldal egyik fellegvárának számított. Anne Hidalgo párizsi győzelmét a zöldek is elősegítették támogatásukkal. Ami az elzászi Strasbourgot illeti, itt 2014-ben még a szocialista jelölt győzött, a zöldek előretörése a tavalyi európai parlamenti választáson kezdődött. A jobboldal felemásan szerepelt. A Republikánusok (LR) több várost megtartottak ugyan, de Marseille és Bordeaux elvesztését nehezen emésztik meg. Marine Le Pen pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (FN) győzött ugyan a számára oly fontos Perpignanban, de a kisebb településeken nem tudott áttörést elérni.

Marad a 130 km/h az autópályán

Emmanuel Macron elnök tegnap jelentette be környezetvédelmi terveit. Egyelőre levette a napirendről az úgynevezett klímakonvent javaslatát, amely szerint az autópályákon 110 km/h-re csökkentenék a maximális sebességet, ugyanakkor két népszavazást is tervez zöld témákban.

Elfogatóparancsot adtak ki Trump ellen, és az Interpolt is ráuszítanák

Publikálás dátuma
2020.06.29. 15:30

Fotó: Morteza Nikoubazl / AFP/NurPhoto
Irán lépése persze csak szimbolikus politikai üzenete, de azt jól mutatja, hogy elfajult a perzsa-amerikai viszony.
Irán elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol, amely végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával - jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész hétfőn, akit az ISNA állami hírügynökség idézett. Alkaszimer közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez. Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje. A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. (A szervezet szabályzata tiltja egyébként, hogy a politikai kéréseknek eleget tegyen.)        Alkaszimer szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben. Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászem Szulejmánival.
Szerző