Merkel és Macron vállvetve akar válságalapot

Publikálás dátuma
2020.06.29. 21:41
A francia elnök ambiciózus reformokat szeretne bevezetni Európában, de a német támogatás nélkül meg van kötve a keze
Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Az év végéig tartó soros EU-elnökség további központi témái között a klímaváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció és az EU nemzetközi szerepe is ott van.
Németország és Franciaország együtt küzd a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló európai uniós (EU-) helyreállítási alapért, ami lendületet ad a kezdeményezésnek - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Emmanuel Macron francia államfővel folytatott megbeszélésének szünetében a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában. A német-francia egyetértés ugyan nem jelenti azt, hogy az egész EU egységes egy adott ügyben, német-francia nézetkülönbség esetén viszont nem jók az EU-s megállapodás esélyei. Ezért a német és a francia kormány egyetértése "pozitív impulzust" ad a helyreállítási alap ügyének - mondta a kancellár. Kiemelte: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósuljon a német-francia javaslatra támaszkodó európai bizottsági előterjesztés, de fontosnak tartják, hogy a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején egy "erős", a rászoruló országoknak hathatós segítséget biztosító válságkezelő eszközről szülessék megállapodás az unió tagjai között. El kell elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetést is. Erről nem lesz külön német-francia javaslat, de mindkét kormány hasonlóan ítéli meg az ügy körüli kérdéseket. "Rajtunk nem múlik a megállapodás" - fejtette ki Angela Merkel. Mint mondta, a helyreállítási alapról és a közös költségvetésről is "rengeteget kell még egyeztetni" a tagállamok között. Remélhetőleg a következő hetekben sikerül kiküszöbölni valamennyi nézeteltérést, és a július 17-én kezdődő EU-csúcson megállapodást lehet kötni. Ez azonban még nem jelenti a munka végét, tagállami szinten is mindent meg kell tenni a koronavírus-járvány hatásainak leküzdéséért és azért, hogy az EU és minden egyes tagállam megerősödve emelkedjék ki a válságból - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: a német-francia összefogást az a közös meggyőződés ösztönzi, hogy "Európa a jövőnk". Az év végéig tartó soros EU-elnökség további központi témái a klímaváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció és az EU nemzetközi szerepe. El kell indítani az EU jövőjéről szóló konferenciát is, amely a francia soros elnökség idején, 2022 első félévében érhet véget - tette hozzá. Emmanuel Macron kiemelte, hogy az egészségügyi válságot egyre mélyülő "társadalmi és gazdasági válság" követi, és ebben a helyzetben "meg kell védeni az európai modellt". Ehhez elengedhetetlen az 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró hitelből álló helyreállítási alap, amely a tagállamok közötti szolidaritás elvére épül. A francia államfő aláhúzta, hogy a válságkezelő eszköz "szíve" a vissza nem térítendő támogatás, amivel meg kell békélnie a csak a hitelezést pártoló tagországoknak, mert nem szolgálná az érdekeiket, ha a közös belső piac fontos részeit alkotó társországok súlyosan megszenvednék a válságot. 
Szerző

Vonja vissza a magyar kormány az új jogszabályt, ezt követeli az ENSZ

Publikálás dátuma
2020.06.29. 21:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A világszervezet szerint számos nemzetközi normát sért az új jogszabály - és embertelen is.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint aggasztó az az új magyarországi jogszabály, amely a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szól, írja a hvg.hu. A szervezet szerint ez a jogszabály még jobban ellehetetleníti azok hozzáférését a menekültügyi eljáráshoz, akik háborúk és üldöztetés elől menekülnek, pedig az már azt megelőzően is súlyosan korlátozva volt. Az új jogszabály értelmében azokat, akik Magyarországon akarnak menedéket kérni, egy meghatározott magyar nagykövetségre irányítják, hogy ott jelezzék szándékukat. A szervezet úgy látja, ez az eljárás veszélyeztetheti a menedékkérőket, visszakényszeríthetik őket abba az országba, ahonnan az életveszély elől elmenekültek, vagy más módon sérülhetnek a jogaik. (Az ország területéhez való érdemi hozzáférés kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy egy ember élhessen a menedékkérelemhez való jogával.) Mindez az 1951-es Menekültügyi Egyezmény, illetve számos más olyan nemzetközi és regionális jogi egyezmény megsértését jelentené, amelyeknek Magyarország az aláírója – olvasható a szervezet közleményében.  „Ezek az alapvető aggodalmak alapján felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy mielőbb kezdeményezze a szóban forgó jogszabály visszavonását, és vizsgálja felül a menekültügyi rendszerét, annak érdekében, hogy azt összhangba hozza a nemzetközi menekült- és emberi jogi jogszabályokkal, valamint az európai uniós joggal” – mondta Gilian Triggs, az UNHCR-nek a menekültek védelméért felelős helyettes főbiztosa.
Szerző

Mindjárt előrántják a lejárató kompromatokat

Publikálás dátuma
2020.06.29. 19:28
Polish Presidential Elections
Fotó: Artur Widak / Artur Widak/NurPhoto
Az első menetet megnyerte a jobboldal, de csak két hét múlva derül ki, hogy ki lesz a köztársasági elnök.
A lengyelek megértették, hogy országuk politikai jövője a tét, ez magyarázza a szokatlanul magas, 64 százalékos részvételt a vasárnapi elnökválasztáson. A jobboldali nacionalista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) is sikeresen mozgósított. A járvány idején meglepően nagy érdeklődést és elkötelezettséget a közvélemény-kutatók is megérezték, s előrejelzéseik pontosan bejöttek. Ahogy arra számítottak, a hivatalban lévő elnök, a kormánypárti Andrzej Duda lett  az első forduló győztese, 43,57 százalékkal. A második helyet 30,34 százalékos eredménnyel szerezte meg Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje, Varsó liberális polgármestere. A kampányba viszonylag későn bekapcsolódó politikus jobb eredményt ért el, mint pártja a legutóbbi szejm választásokon. A választási térképen azonban a Polgári Platform visszaszorulóban van, csupán Lengyelország legnyugatibb sávjában verte meg Dudát. A harmadik hely egy korábban nem politizáló tévé-személyiségnek, Szymon Holowniának jutott, aki újoncként rögtön több mint 13,85 százalékos támogatottsággal bukkant fel a lengyel politikai színpadon. Ő máris bejelentette, hogy nem szólítja fel híveit Trzaskowski támogatására, ellenben új politikai-társadalmi mozgalmat szervez abból a két és fél millió lengyelből, akik bizalmat adtak neki. Holownia végig azzal kampányolt, hogy szeretne véget vetni a lengyel társadalom megosztottságának, ahol az ország egyik fele jobbra, a másik a liberálisokra és a balközépre szavaz. Felkarolt több környezetvédelmi kezdeményezést és nyitott katolikus személyiségként jelent meg. Holownia mellett szintén új és sikeres arcként bukkant fel a hét százalékot szerző, viszonylag mérsékelten kampányoló nacionalista jelölt, a 38 éves Krzysztof Bosak. Ő is azt mondta, hogy a második fordulóban egyik jelöltet sem támogatja. Választói nagyrészt a fiatalok és a magasabb végzettségűek közül kerültek ki és elképzelhető, hogy a Holownia-hívekkel együtt részben ők is otthon maradnak így utasítva el a kétpárti politikai lóversenyben való részvételt. A lengyel választások elmúlt harminc évében újra és újra felbukkannak különböző csodatévők és populista politikai varázslók. Ilyen volt Andrzej Lepper, az Önvédelemnek nevezett vidéki párt/tömegmozgalom vezére, vagy az elmúlt évtizedben politikusként feltűnt volt rockzenész, Pawel Kukiz. Ő is a politikai dichotómia felszámolását ígérte, végül mégis beállt a jobbszélre más excentrikusok közé. A lengyel politikai szcéna két főszereplője a PO és a PiS,  az egykori kommunistaellenes Szolidaritás tömegmozgalom két utódpártja. Vezetőik, akik most többnyire hetven körüliek, az illegalitásban kezdtek politizálni. A szakadás már a kilencvenes évek legelején megtörtént egy inkább liberális, Nyugat-Európára orientálódó és egy nacionalista, hevesen USA-barát, a politikai katolicizmust űző, egyaránt a Szolidaritás hagyományaira hivatkozó irányzat között. Ezek különböző néven szerveztek pártokat, de ez a lényeget nem zavarta. A baloldal eleinte szintén képes volt tömegeket megmozgatni, mostanra azonban összezsugorodott. Liberálisabb hívei a PO-hoz húznak, tömegeit meg ellopta a PiS, amely versenyképes szociális ötleteivel tartósan megnyerte a társadalom szegényebb rétegjeit, különösen azokat, akik kimaradtak a külföldi beruházások és a globalizáció áldásaiból. A július 12-i második forduló előtt az elemzők szerint a PiS médiája rágalomhadjárat indít Traskowski ellen. Orosz típusú "kompromatok", azaz váratlanul előhúzott, igaz vagy hamis leleplezések felhasználásától sem riadnak vissza. Övék a teljes állami média, ráadásul Duda sok olyan ígérettel állhat elő, amivel megragadja a rászorulók fantáziáját. Lehet, hogy újra azzal jönnek elő, hogy Trzaskowski elárasztja a hazát az „LMBT-ideológiával”. A varsói főpolgármesternek meg kellene nyernie a más ellenzéki jelöltre  szavazókat, s meg kellene győzni őket arról, hogy pártja tanult hibáiból, elutasítja a korrupcióba keveredett személyiségeket és legalább annyira patrióta, mint ellenfelei.
Frissítve: 2020.06.29. 19:30