Előfizetés

Varrodacsőd: se munka, se pénz

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.01. 06:40

Fotó: Népszava
Leállt a nagy múltú ruhagyár Vásárosnaményban, az angol tulajdonos pedig nem fizet, de nem is bocsát el senkit, így 530 ember került tartós létbizonytalanságba.
– Harmincöt éve dolgozom a ruhagyárban, tavaly aranyláncot kaptam hűségjutalomként, most pedig azt kell találgatnom, hogy egyedül vagy másokkal közösen indítsunk valami vállalkozást, ha nem indul újra a termelés – vázolja a kiútkeresés lehetőségeit Újvári Bertalanné, az A.R.J. Ruhagyár Zrt. vásárosnaményi üzemének szalagvezetője. Március 22-én vasárnap kapta a telefonhívást, hogy értesítse a kollégákat, másnap nem kell bemenniük dolgozni, leáll a termelés, ők pedig fizetés nélküli szabadságon lesznek. Azt már év eleje óta érzékelték, hogy csökken a megrendelés, de mivel tavasszal minden évben leállnak néhány napra, hogy a gépek átálljanak a téli öltönyök készítéséről a nyári fazonok gyártására, azt remélték, a megszokott 4-5 nap helyett most kicsit hosszabb, de fizetett szabadságot kell kivenniük. Az angol gyártulajdonosok döntése a teljes leállásról mindenkit váratlanul ért. Már a márciusban addig ledolgozott időt is két részletben fizette ki nekik a vállalat, a leállás óta a gyár 530 dolgozójának egy része egyetlen fillért nem kapott, 270 ember átmenetileg varrhatott maszkot, védőruhát, mert a cég magyar vezetője szerzett sürgős munkát, de április végétől semmilyen megrendelés nincs. A maszkokért az eredeti bérük 70 százalékát kapták volna, de ezt sem fizették ki teljesen – tájékoztatta a Népszavát Újváriné, aki a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) itteni alapszervezeti titkára. Szerinte embertelen megoldást választanak a külföldi tulajdonosok, amikor nem mondják ki a gyár bezárását, lebegtetik, hogy újra indulhat a termelés, de közben nem tesznek semmit. A dolgozók türelme és tartalék pénze fogytán, sorra írják alá, hogy közös megegyezéssel távoznak, pedig így egy fillér végkielégítés sem jár nekik, csak be tudnak jelentkezni munkanélküliként és három hónapra túlélést biztosít nekik az álláskeresési támogatás. Több házaspár is a ruhagyárban dolgozott, sőt van, ahol a családból hárman maradtak hirtelen bevétel nélkül, más a nemrég műtött daganatos gyermekét gondozza egyedül. Középkorú asszony zokog a telefonba, mert egyedülállóként a gyermeke segítségére szorul, hogy élelmet tudjon venni magának. Aki teheti, napszámot vagy más alkalmi munkát vállal, de ahogy a veszélyhelyzet megszűnésével újra nyílnak a határok, onnan is kiszorulnak, mert jön vissza a közeli ukrán területen élő olcsóbb munkaerő az idénymunkákra és a kisebb vállalkozásokhoz. Nem jobb a helyzet a cég budapesti telephelyén sem, ahol a szabászat és a vezetőség található. Sós Róbert, az itteni szakszervezeti vezető a nyugdíj előtt állók helyzetét látja a legreménytelenebbnek, bár – teszi hozzá – mindenkinek kétségbeejtő a bizonytalanság és a pénztelenség. Súlyos hibának tartja, hogy a tulajdonosok teljesen leállították a termelést, mert így semmilyen állami munkahelymegőrző programhoz nem tudtak csatlakozni. Ráadásul június elején azzal zsarolták a dolgozókat, hogy ha lemondanak az elmaradt bérükről, akkor június 15-e után újraindítják a gyárat. Az ügyben megkerestük az angol cég magyar vezetőjét, de szerződése szerint nem nyilatkozhat. A vállalat ügyeiben eljáró nemzetközi ügyvédi iroda, a Dentons pedig nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre. Az viszont tudható, hogy az ügyvédi iroda vezetői a napokban felszólító levelet kaptak a bányászat, az energia- és a feldolgozóipar, köztük a textilipar munkavállalóit képviselő európai és világszintű szakszervezeti szövetségek vezetőitől, hogy az általuk képviselt cég fizesse ki a dolgozók bérét és egyéb járandóságait, és kezdjen tárgyalást a magyar szakszervezet, a BDSZ helyi szervezetével a vállalat terveiről, de az érdekvédők egyelőre nem kaptak választ. – A város és a térség mindennapjait alapvetően befolyásolja a ruhagyár jövője, a dolgozókat szállító buszos vállalkozó is bajban van, a boltok forgalmán is meglátszik, hogy nincs pénzük az embereknek – értékelte a helyzetet lapunknak Vásárosnamény polgármestere, a fideszes Filep Sándor. Ő azonban még reménykedik a megoldásban, hiszen az utóbbi évtizedekben többször került már csődközelbe az előbb Vörös Október Férfiruhagyár, majd Elite néven, később az angol Berwin cég tagjaként termelő társaság, de állami segítséggel mindig sikerült tovább lépnie. A kilencezres kisváros vezetője a Népszavának nyilatkozva arra emlékeztetett: tavaly júliusban még a gyár vezetőivel együtt jártak a Pénzügyminisztériumban, hogy egy 12 milliárdos beruházás 5 milliárdos állami támogatásáról tárgyaljanak. A ruhagyár megvett egy nagy telket a városban, ahová akár 1300 főt is foglalkoztató új üzemet akart építeni. A tervek készen vannak, de az állami szerződést még nem írták alá. Filep Sándor bízik benne, hogy a világszerte 25 ezer főt foglalkoztató nemzetközi holding nem törli véglegesen a tervet, a termelés újraindul, bár biztató jelként ő is csak a magyar vezető, Vámos Zoltán erőfeszítéseit tudja egyelőre megemlíteni. A ruhagyár dolgozói július 10-ig várnak, ha addig nem kapják meg az elmaradt bérüket, benne a veszélyhelyzet vége óta nekik járó állásidőre szóló alapbért, akkor demonstrációval fejezik ki tiltakozásukat és felszámolási eljárást kezdeményeznek a vállalkozás ellen.

Embertelen megoldás

– A járvány sok céget hozott nehéz helyzetbe, de ilyen embertelen megoldással, mint amit az A.R.J. Ruhagyár alkalmaz a dolgozóival szemben, sehol nem találkoztunk – mondta a BDSZ könnyűipari ágazati alelnöke, Sulyokné Kruspán Rozália. Hozzátette, volt olyan cipőgyár, amelyik az ott dolgozó 460 emberből 400 dolgozót elküldött, hogy álláskeresési támogatást kaphassanak, de mindegyiknek aláírta az ígéretet, hogy amint megérkezik a gyártáshoz szükséges alapanyag, azonnal visszaveszik őket és így is tettek, máshol négynapos munkahetet vezettek be. Annak is ki kell derülni, mi a valódi célja a nemzetközi cégnek, a magyar férfiöltöny-gyártás megszüntetése vagy a termelés folytatása.

Beteges újraindulás: a járvány után lassan pörög fel az ellátórendszer

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.01. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Időpontokra vadászó páciensek, 98 új várólista, és egy kerület, ahol az idős orvosok egyharmada még nem tért vissza az állásába.
Míg a szolgáltatók szakemberhiánnyal küszködnek, a páciensek arra panaszkodnak, hogy a vizsgálati időpontot kérő telefonjaikat rendre nem fogadják az intézmények. Így továbbra sem jutnak el a szükséges vizsgálatokra, kezelésekre. Lapunk olvasója, a borsodi megyeszékhelytől 50 kilométerre élő férfi lassan két hete próbál időpontot szerezni krónikus vesebetegséggel bajlódó feleségének, mindhiába. Azt állítja, naponta több tucatszor tárcsázza a megyei kórház számát, egyszer ugyan beszélt a telefonközpontossal, de még ő sem tudott segíteni abban, hogy az időpontot adó urológián felvegyék a telefont. Odautaznia sincs értelme, mert szigorúan csak telefonos bejelentkezéssel lehet vizsgálatra jelentkezni. A közösségi portálokon számtalan hasonló panasz olvasható és lassan külön piaca lesz az egyes szakorvosok közvetlen elérését segítő mobilszámok cseréjének.   A jelenségre némi magyarázattal szolgált a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság hétfő esti, a járvány tapasztalatait összegző konferenciájának egyik előadója, Nagy András Csaba, a Zuglói Szakrendelő Intézetek igazgató főorvosa. Ő arról beszélt, hogy a 65 év felettieket óvó utasítások miatt már a járvány elején „elvesztette” orvosainak csaknem felét, a szakdolgozóinak pedig mintegy harmadát. Az újraindítással sem lett jobb a helyzet, mert az orvosok harmada nem jött vissza, és a járvány hetei alatt fölhalmozódott ellátási restancia ledolgozására is hosszú hónapokra van szükség. A betegek fogadását nem csak a szakemberhiány, hanem a finanszírozási szabályok is nehezítik. Ugyanis öt percnél kevesebb idő nem juthat egyetlen páciensre sem, különben nem fizeti ki a biztosító az ellátást. A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) gyorsmérlege szerint az egészségügyi intézményekben ha lassan is, de visszaáll a régi rend. Összességében június végére a havi ellátott esetszám már elérte a tavalyi 80 százalékát. Ezen belül az egyes ellátási formák között jelentős különbségek tapasztalhatók. A rendezvényen Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója azt mondta, hogy adataik szerint a leállás két és fél hónapja alatt az akut ellátások túlnyomó részét megkapták az arra rászorulók, míg a tervezhetőekből 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények. Az utóbbiból következik, hogy az ellátóknak mennyi elmaradt beavatkozás pótlásával kell számolniuk. Kiss Zsolt szerint míg a szív- és keringési rendszerrel összefüggő műtétek száma alig csökkent, addig például a szürkehályog-, a gerinc-, a térd és csípő ízületi operációk szinte leálltak. A szabályok szerint ha egy betegnek 60 napnál hosszabb ideig kell várakoznia bármely ellátásra, akkor az intézménynek arra a beavatkozásra egy új várólistát kell nyitnia. Ezt addig kell vezetnie, míg a várakozási idő 60 nap alá esik. A járvány időszak lefújásakor az intézmények 98 ilyen új várólistát nyitottak meg főként hasi sebészeti beavatkozásokra, pajzsmirigy-, urológiai- fül-orr-gégészeti operációkra váróknak. A NEAK főigazgatója azt reméli, hogy ezek a listák hamarosan ki is ürülhetnek. A járvány időszaka alatt elmaradt beavatkozások pótlására a pénz rendelkezésre áll. Például a szürkehályog műtétek június elején a szokásosnál sokkal nagyobb számban indultak meg.

Roham indult a gerinckezelésekért

A Budai Egészségközpontba hetente mintegy 7000 hívás érkezik olyan betegektől, akik a járvány miatt elmaradt vizsgálatokat pótoltatnák. Ebből csak hétfőre 1600-1700 hívás jut. Az intézet mintegy két tucat operátora ezen hívások 70-85 százalékát tudják fogadni. Egyszerűen nem futja többre a munkaidő 12 órája alatt.  Itt a telefon vonal végén ülőknek nem csak a betegfogadás időpontját kell a betegekkel egyeztetniük, hanem egy egyszerűsített Covid-kockázat felmérő kérdőívet is végigbeszélnek a páciensekkel. Az elmaradt kezelések, műtétek pótlása érdekében az intézet heti 4500  telefonhívást maga is kezdeményez. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító igazgató főorvosa a rendezvényen egyebek mellett arról is beszélt, hogy járvány okozta két és fél hónapos kényszerszünet miatt náluk duplájára nőtt az intézeti várólista.   

Karácsony: Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.30. 20:29
Gulyás Gergely és Karácsony Gergely egy korábbi közös sajtótájékoztatón
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ötmilliárd forintot maga Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter oszthatna szét.
A fővárosi önkormányzattól vennék el azt az 5 milliárd forintot, amelyet a budapesti utak felújítására fordít a kormány – közölte keddi Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely. Az ellenzéki főpolgármester arra reagált, hogy előzőleg Gulyás Gergely, valamint a XVI. és a XVII. kerület fideszes országgyűlési képviselői bejelentették: a forrás biztosítását a jövő évi költségvetés módosító indítványai között fogadta el az Országgyűlés. – Az elmúlt években is hasonló mértékű összeget adott a kabinet erre a célra – mondta a miniszter. Szerinte „az új fővárosi vezetőség egyértelműen politikai alapon osztja az útfelújításra rendelkezésre álló mintegy 25 milliárd forintnyi támogatást”.
A főpolgármester szerint a bejelentéshez csak azt nem tették hozzá, hogy az útfelújítási pályázati alapra szánt 5 milliárd forint „a főváros által a központi költségbe befizetendő Budapest-adó további emeléséből származik”. Mint Karácsony leszögezte, ez a pénz, azaz az ötmilliárd nagyjából annyi, amennyit a főváros az elkövetkező években a fővárosi kezelésű utak felújítására akart fordítani. – A főváros által előkészített útfelújítási terv szakmai alapon készült, és ellensúlyozta volna azt a durva igazságtalanságot, hogy Tarlós István idején bizonyos kerületekben egyetlen centiméter fővárosi út sem újult meg, míg egyes kormánypárti kerületek nagyon jól jártak – például a XVI. és a XVII. elvitette a teljes keret egyharmadát – hangsúlyozta Karácsony Gergely, hozzátéve: az a kormánypártiakat nem érdekli, hogy ezek után a fővárosnak miből lesz pénze a több ezer kilométeres úthálózat felújítására. A Népszava már a múlt héten beszámolt a kormányzati elképzeléseiről, arról, hogy az rendelkezésére bocsátott források elosztásáról egy személyben Gulyás Gergely rendelkezne.