Míg a szolgáltatók szakemberhiánnyal küszködnek, a páciensek arra panaszkodnak, hogy a vizsgálati időpontot kérő telefonjaikat rendre nem fogadják az intézmények. Így továbbra sem jutnak el a szükséges vizsgálatokra, kezelésekre.
Lapunk olvasója, a borsodi megyeszékhelytől 50 kilométerre élő férfi lassan két hete próbál időpontot szerezni krónikus vesebetegséggel bajlódó feleségének, mindhiába. Azt állítja, naponta több tucatszor tárcsázza a megyei kórház számát, egyszer ugyan beszélt a telefonközpontossal, de még ő sem tudott segíteni abban, hogy az időpontot adó urológián felvegyék a telefont. Odautaznia sincs értelme, mert szigorúan csak telefonos bejelentkezéssel lehet vizsgálatra jelentkezni. A közösségi portálokon számtalan hasonló panasz olvasható és lassan külön piaca lesz az egyes szakorvosok közvetlen elérését segítő mobilszámok cseréjének.
A jelenségre némi magyarázattal szolgált a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság hétfő esti, a járvány tapasztalatait összegző konferenciájának egyik előadója, Nagy András Csaba, a Zuglói Szakrendelő Intézetek igazgató főorvosa. Ő arról beszélt, hogy a 65 év felettieket óvó utasítások miatt már a járvány elején „elvesztette” orvosainak csaknem felét, a szakdolgozóinak pedig mintegy harmadát. Az újraindítással sem lett jobb a helyzet, mert az orvosok harmada nem jött vissza, és a járvány hetei alatt fölhalmozódott ellátási restancia ledolgozására is hosszú hónapokra van szükség. A betegek fogadását nem csak a szakemberhiány, hanem a finanszírozási szabályok is nehezítik. Ugyanis öt percnél kevesebb idő nem juthat egyetlen páciensre sem, különben nem fizeti ki a biztosító az ellátást.
A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) gyorsmérlege szerint az egészségügyi intézményekben ha lassan is, de visszaáll a régi rend. Összességében június végére a havi ellátott esetszám már elérte a tavalyi 80 százalékát. Ezen belül az egyes ellátási formák között jelentős különbségek tapasztalhatók. A rendezvényen Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója azt mondta, hogy adataik szerint a leállás két és fél hónapja alatt az akut ellátások túlnyomó részét megkapták az arra rászorulók, míg a tervezhetőekből 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények. Az utóbbiból következik, hogy az ellátóknak mennyi elmaradt beavatkozás pótlásával kell számolniuk. Kiss Zsolt szerint míg a szív- és keringési rendszerrel összefüggő műtétek száma alig csökkent, addig például a szürkehályog-, a gerinc-, a térd és csípő ízületi operációk szinte leálltak.
A szabályok szerint ha egy betegnek 60 napnál hosszabb ideig kell várakoznia bármely ellátásra, akkor az intézménynek arra a beavatkozásra egy új várólistát kell nyitnia. Ezt addig kell vezetnie, míg a várakozási idő 60 nap alá esik. A járvány időszak lefújásakor az intézmények 98 ilyen új várólistát nyitottak meg főként hasi sebészeti beavatkozásokra, pajzsmirigy-, urológiai- fül-orr-gégészeti operációkra váróknak. A NEAK főigazgatója azt reméli, hogy ezek a listák hamarosan ki is ürülhetnek. A járvány időszaka alatt elmaradt beavatkozások pótlására a pénz rendelkezésre áll. Például a szürkehályog műtétek június elején a szokásosnál sokkal nagyobb számban indultak meg.
