Előfizetés

Célkeresztben Hajógyári-sziget: a főváros és a kerület is elutasítja a gátépítést

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.30. 19:35

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Orbán Viktor és NER lovagjai ismét turbófokozatba kapcsoltak, ezúttal az Óbudai sziget került a célkeresztjükbe – jelentette ki Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Óbuda-Békásmegyer országgyűlési képviselője a lapunkban megjelent cikk nyomán összehívott sajtótájékoztatóján.
Ahogy arról kedden a Népszava beszámolt, a kormány nagyszabású gátépítésbe kezdene a Hajógyári- és Óbudaiként is nevezett szigeten egy kajak-kenu sportakadémia kedvéért. A beruházás miatt várhatóan csaknem 3 hektár erdőt kellene kivágni, de a gátak és zsilipek rendszere az árvízszintet is megemelné.
A politikus szerint már tavaly bizonyossá vált, hogy a kormánynak és a hozzá kötődő gazdasági érdekköröknek tervei vannak a szigettel, hiszen minden indoklás nélkül kivette a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet alig egy hónappal azelőtt, hogy UNESCO világörökségi védettség alá helyezhette volna. Aligha volt véletlen a kapkodás: ha a terület világörökségi védelmet kapott volna, akkor sokkal nehezebb lenne ott beruházni.
Szabó Tímea szerint nem csak egyetlen sportlétesítmény felhúzásáról van szó, hanem további ingatlanfejlesztésekről, köztük akár lakóparkokkal. A képviselő szerint „ma Magyarországon NER-körön kívüli gazdasági szereplő nem valósíthat meg egy ekkora beruházást”. Majd rámutatott: a Hajógyári-sziget feletti felügyeleti jogot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorolja. A cég részvényesi jogaival pedig Rogán Antal miniszter rendelkezik.
Részben az MTÜ fölözi le a dunai hajóforgalom hasznát is. A cég ugyanis többségi tulajdonosa Mahart Passnave Zrt-nek. (A kisebbségi tulajdonosa az a Viking Cruises, amelynek egyik szállodahajója tavaly nyáron összeütközött a Hableány nevű sétahajóval.) A Passnave akkor vált szinte egyeduralkodóvá a fővárosi kikötő üzemeltetésben, amikor a még fideszes I. kerületi önkormányzat nem hosszabbította meg a Magyar Kikötő Zrt., budai kikötőinek közterület-használati szerződését. A Magyar Kikötő Zrt. tulajdonosi köre a Hajógyári-szigeten működtet kikötőt Wiking Yacht Club néven. A kikötő operatív igazgatója Pajk-Tóth Ágnes, aki egyúttal a Marina Operator Szolgáltató Kft. egyik ügyvezetője is. A cég 2018-ban határozatlan idejű hasznosítási jogot kapott a sziget déli csücskén, az Óbuda felé eső szarvon elhelyezkedő két ingatlanra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A Népszava kérdésére Pajk-Tóth Ágnes azt válaszolta, hogy ők a szigeten immáron 20 éve üzemeltetnek hajókikötőt, a gátépítésről semmit se tudnak, így azt sem, hogy ez milyen hatással lehet a vállalkozásukra. Azt mindenesetre tisztázta, hogy nekik ingatlanfejlesztési terveik nincsenek.
Szabó Tímea és Kiss László (DK) óbudai polgármester közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy a szigetre semmi ne épülhessen, hiszen ez óriási forgalmat generálna és megfosztaná a budapestieket a szigettől, ahová nagyon sokan járnak ki játszóterezni, futni, kutyát sétáltatni, biciklizni. Kiss László méltatlannak tartotta, hogy a nagyszabású tervekről eddig meg sem kérdezték a kerületet. A polgármester mindenkit tiltakozásra szólított fel a gátépítés ellen, amely végérvényesen megváltoztatná a sziget képét.
A Városliget, a Római-part és a ferencvárosi kiserdő után újabb fővárosi zöldterületet kell megvédenünk az átgondolatlan pusztítástól – írta a közösségi portálon Karácsony Gergely főpolgármester, kijelentve, hogy a főváros nem járul hozzá egy olyan beruházáshoz, amely 1000 fa kivágásával, a zöldfelület megcsonkolásával járhat. Mint írta: „a Hajógyári-szigeten a közpark fővárosi tulajdon, de rendelkezik területtel a III. kerületi önkormányzat is. Bármilyen beruházás csakis az érintettek bevonásával történhet”.

Gulyás nem aggódik

Ha a terület árvízvédelméhez fákat kell kivágni, akkor azt meg lehet tenni – mindössze ennyit reagált Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón a Hajógyári-szigetre vonatkozó kérdésre.

Visszakapott lélekkel a politikai centrumban látja önmagát a Jobbik, és erről már papír is van

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.30. 18:29

Fotó: Jani Martin / Népszava
A párt új elvi nyilatkozata szerint céljuk, hogy a magyar demokráciát és a jogállamot más politikai erőkkel együtt állítsák vissza.
Magyarország egyetlen valódi néppártja, amely büszkén vállalja, hogy nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppárt – tömörítette egybe a Jobbik kedden közzétett elvi nyilatkozata. A párt által maga elé tűzött célokat összegző elvi nyilatkozatot fogadtak el és írtak alá kedden Budapesten a Jobbik elnökségének és frakciójának tagjai, valamint regionális igazgatói. A dokumentum a felsoroláson túl, még tovább bővítette a párt önmeghatározását:  „A Jobbik olyan európai párt, amely hisz abban, hogy Magyarország több mint ezer éve Európát és a kereszténységet választotta, és a jövője is Európában lesz".    – A párt eszmei előképének tekinti az Európai Unió keresztény alapító atyáit – olvasható a nyilatkozatban, amelyet Brenner Koloman, a dokumentumot megalkotó és ismertető stratégiai tanács vezetője „a néppártosodási folyamat megkoronázásaként” említett.
„Jakab Péter pártelnök "visszaadta a Jobbik lelkét"

– mondta Brenner Kolomann.

A politikus ezzel a később a Jobbikból is távozott korábbi elnöknek, Vona Gábornak egy 2016-os Facebook-esszéjére utalhatott, amelyben akkor a néppártosodási folyamat elindításával összefüggésben arról írt:
„Mert a helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el. Igen. Ez történt.”

Jakab Péter pártelnök és frakcióvezető szerint „nem csupán lezárult, de a tavaly őszi önkormányzati választáson már sikeresen is vizsgázott a Jobbik néppártosodása.  Kiemelte:
„A párt „megérkezett a politikai centrumba, a szabadság és a gyarapodás lehetőségét kínálja minden tisztességes magyar embernek, kiváltképpen azoknak, akik ezt az elmúlt három évtizedben nem kapták meg.”

A Jobbik megjelölte a fő célját is. Eszerint a párt „saját értékeit szilárdan követő, önálló politikai mozgalom, ugyanakkor hajlandó együttműködni más politikai erőkkel olyan ügyekben, amelyek egybeesnek a párt támogatóinak céljaival, hogy a magyar demokráciát és jogállamot együtt állítsuk helyre”.    A nyilatkozat a célok között említi az erős,  jóléti Magyarország megteremtését, egyenlő esély biztosítását a nemzet minden tagjának, a szabad vállalkozáson és teljesítményen alakuló társadalom építését, a biztonság garantálását a korrupció felszámolása és a bűnözés társadalmi okainak megszüntetése révén.

Össztűz zúdult a kormány új menedékjogi eljárására

Halmai Katalin (Brüsszel) Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.06.30. 18:27

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Az ENSZ menekültügyi szervezete és az Európai Bizottság is elítélően nyilatkozott a tranzitzónák bezárása után hozott menedékjogi előírásokról.
– A menekültkérelmek külföldi nagykövetségeken történő benyújtása hasznos kiegészítő intézkedés lehet, de nem helyettesítheti a tagállamoknak azon kötelezettségét, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek számára a területükön biztosítsák a kérelem beadását – fejtette ki lapunk kérdésére Adalbert Jahnz bizottsági szóvivő kedden.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, a menedékkérőknek ezentúl a magyar külképviseleteken kell jelezniük, hogy Magyarországon szeretnének menedékjogot kérvényezni. Egy rendelet értelmében erre csak a belgrádi és a kijevi nagykövetséget lehet felhasználni. A kormány és a fideszes többségű parlament azután döntött így, hogy az EU Bírósága jogellenesnek ítélte a tranzitzónák működését, ahol addig a menekültkérelmeket kellett benyújtani. A bíróság már azt is a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés korlátozásának ítélte, hogy a kérvényeket csak a tranzitzónákban lehetett beadni. Ez jól jelzi, hogyan döntene a nagykövetségek kizárólagos kijelöléséről. Az Európai Bizottság egyelőre elemzi a tranzitzónák felszámolásáról szóló jogszabály és a veszélyhelyzet megszüntetéséről hozott törvény menedékkérőkre vonatkozó előírásait. De azt már most világossá tette, hogy aggasztónak tartja a rendelkezéseket, mivel azok „meggátolhatják a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférést” – érvelt a szóvivő. Az uniós jog értelmében menekültstátuszért a célország területén, a határain és ha vannak, akkor a tranzitzónákban lehet folyamodni. A nagykövetségek pótlólagos, de nem kizárólagos helyszínek lehetnek a kérvény benyújtására. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a magyar jogszabály uniós jogot sért, akkor kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ha úgy dönt, hogy a jogellenes állapot sürgős megszüntetésére van szükség, akkor felkérheti az Európai Bíróságot, hogy hozzon a törvényt vagy a rendeletet ideiglenesen felfüggesztő végzést addig is, amíg meg nem születik az ítélete. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete is aggasztónak nevezte a tranzitzónákat felváltó új, menekültügyi jogszabályokat. Közleményük szerint az új jogszabályok szinte lehetetlenné teszik a magyar menekültügyi eljárást a háborúk, üldöztetés elől menekülők számára. AZ UNHCR szerint ezek az előírások megsérthetik az 1951-es Menekültügyi Egyezményt, illetve számos más olyan nemzetközi és regionális jogi egyezményt, amelyet Magyarország is aláírt. Gilian Triggs, az UNHCR menekültek védelméért felelős helyettes főbiztosa közleményében arra szólította fel a magyar kormányt: mielőbb kezdeményezze a jogszabály visszavonását, „és vizsgálja felül a menekültügyi rendszerét, hozza azt összhangba a nemzetközi menekült- és emberi jogi jogszabályokkal, valamint az európai uniós joggal.”