közbeszerzés;MKP;felvidék;Rákóczi Szövetség;Iskolatáska;

2020-07-01 15:37:06

Fidesz-barát felvidéki politikus cége gyárt táskát a Rákóczi Szövetségnek

Rengeteg iskolatáskát küldött ajándékba a szövetség szlovákiai magyar tanulóknak – és a jelek szerint nem csak a gyerekeknek segítenek szívesen.

Tizenegyezer iskolatáskát gyártatott le és küldött szét a Rákóczi Szövetség tavasszal, hogy ezzel is segítsék a magyar iskolába járó diákokat és szüleiket. A Kárpát-medencei magyarokat összefogó szervezet ajándékáról több szlovákiai magyar hírportál, köztük a felvidek.ma is beszámolt, hozzátéve, hogy összesen 232 iskolába juttatták el az anyaországi ajándékokat.

A Rákóczi Szövetségnek nem ez az első ilyen akciója, még ha ez nem is érte el feltétlenül a hazai sajtó ingerküszöbét: tavaly szintén küldtek nyolcezer iskolatáskát a magyar diákoknak, óvodai és iskolai csomagokat is osztottak közöttük. 

Egy jótékonykodó vállalkozó

Az adományozásról szóló beszámolóknak mondhatni állandó szereplője volt egy jótékonykodó felvidéki üzletember, a zselízi Csenger Tibor. A mérnök végzettségű vállalkozó később már Nyitra megyei képviselőként is segített az adományok kiszállításában, legyen szó helyi, vajdasági vagy éppen horvátországi magyar óvodásoknak címzett küldeményekről. 

Csenger az évek múltával feljebb lépett a  szamárlétrán – a Magyar Közösség Pártjának politikusaként Nyitra megye alelnöke lett – de ekkor sem maradt hűtlen a szövetséghez. A rákóczis rendezvényeiken beszédet mondott Orbán Balázs miniszter-helyettes és Rétvári Bence parlamenti államtitkár társaságában, de gyakran találkozik a szervezet elnökével, Csáky Csongorral is. 

Szívesen szerződnek a szövetséggel

Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a Rákóczi Szövetség az irodaszereket forgalmazó zselízi Mira Office s.r.o-nak adott megbízást az idén tavasszal leszállított 11 ezer iskolatáska, korábban pedig a 8 ezer iskolatáska legyártására is. A cég januárban 57,6 millió forintért, a kisebb táskamegrendelés esetében 35,3 millió forint értékben vállalta a munkát.

Szintén a Mira Office volt a befutó, amikor a szövetség több mint 15 ezer óvodai és iskolai tanszercsomagot küldött a határon túli magyar gyerekeknek – a zselízi cég egyedüli pályázóként 51 ezer eurós munkadíjjal (mintegy 18,3 millió forint) teljesítette a megbízást. 

– a cég vezetője pedig három éve a politikus lánya, Csenger Adrienn. A felsorolt három pályázat keretében 111 millió forintot kaptak a Rákóczi Szövetségtől.

Vállalkozásuk ugyanakkor nem csak így üzletel a szövetséggel, annak támogatásaira is jelentkezik: 2016-ban kis összegű, legfeljebb 1000 eurós támogatást kaptak az Érthetőbb Dél-Szlovákiáért című tender keretében a szövetségtől, kétnyelvű feliratok és táblák elkészítésére – hogy erre az összegre nem igazán szorulhattak rá, jelzi, hogy a cég közel 2 millió eurós bevétellel zárta a 2016-os évet egy szlovák adatbázis szerint.

Nem árazták túl

A táskabizniszben nincs szó túlárazásról: a Mira Office kifejezetten olcsón gyártotta le a szövetség által megrendelt iskolatáskákat – az 5236, illetve 4416 forintos darabárú, jó minőségű kiegészítők valóban nem mondhatóak drágának, tekintve hogy a cég netes oldaláról, négyszer-ötször ennyiért lehetne megrendelni a hátizsákokat. Az is érthető, ha egy felvidéki vállalkozó tenni szeretne valamit a helyi és a Kárpát-medencei magyarság érdekében.

Támogató, üzlettárs, haveri politikus

A politikai és gazdasági érdekek ilyen összefonódása azonban furcsává teszi a szövetség és Csenger Tibor kapcsolatát. Csenger vállalkozóként gyakran találkozott a szövetség jelenlegi elnökével, Csáky Csongorral, akinek társaságában most Nyitra megye alelnökeként mond beszédeket - ráadásul pártja, az MKP vállaltan a Fidesz szlovákiai stratégiai partnerének számít

Veszítettek a táskabizniszen, de nem ez a fontos

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket is: Csenger Tibor nem válaszolt levelünkre, helyette lánya, a Mira Office ügyvezetője reagált.

Csenger Adrienn hangsúlyozta, nyílt pályázaton nyertek táskatendereken, amiken bárki elindulhatott volna. A 11 ezer darabos megrendelésen pedig egy fillért sem kerestek, sőt, állítja, hogy még veszítettek is rajta az euró/forint árfolyam-ingadozása miatt.

„De ez számunkra mint felvidéki magyar családi vállalkozásnak nem is volt lényeg. Én is magyar iskolába jártam, és számomra nagyon fontos, hogy megőrizzük magyarságunkat a felvidéken” - írta Csenger Adrienn, aki az összeférhetetlenségre vonatkozó kérdést letudta azzal, hogy cégtulajdonos apja már nem vesz részt aktívan az üzleti életben. Szerinte azzal sincs probléma, hogy kétnyelvű táblákra nyertek pénzt a Rákóczi Szövetségtől, ez is a magyar nyelv megmaradását szolgálja. 

Nincs itt túl sok látnivaló Csáky Csongor, a szövetség elnöke szerint sem. Mint a Népszava kérdésére válaszolva írta, szövetségüknek csak a jó minőségű, tartós, a gyerekek gerincét kímélő iskolatáska beszerzése volt a fontos, a lehető legjobb áron. „… a legjobb ajánlatot a Mira Office cégtől kaptuk. A nyertes cég tulajdonosi háttere a mi szempontunkból irreleváns” – fogalmazott Csáky. 

Kisegítik a barátokat

Csenger Tibor és cégének esete ugyanakkor nem mondható egyedinek: mint a bumm.sk bemutatta, 2017-ben több felvidéki MKP-politikus cégéhez is magyar közpénz érkezett a Bethlen Gábor Alapon keresztül.

A szlovákiai portál szerint támogatást nyert többek között a rimaszombati Stavomat RS k.f.t.-t 4 926 876 forinttal, melynek társtulajdonosa Máté Tamás, a helyi szervezet elnökségi tagja, a szepsi Regfilm, Kft.-t 5 429 560 forinttal, melynek társtulajdonosa Bartók Csaba, korábbi MKP-s önkormányzati képviselő, illetve a párkányi U.P. Broker Kft.-t 6 000 000 forinttal, melynek társtulajdonosa Retkes János, az MKP párkányi elnöke, aki azzal került korábban a sajtóba, hogy 3 trafikot is nyert Magyarországon a nagy trafikmutyik idején.

Talán nem meglepő, hogy a támogatottak között ott volt a Mira Office is: 5,31 millió forintot kaptak arculatfelújításra és logisztikai raktáruk fejlesztésére.

Csenger Adrienn szerint ők egyszerűen csak élnek a fejlesztési lehetőségekkel – szlovák és magyar fejlesztési forrásokra egyaránt jelentkeznek – de a szlovák állam alig támogatja a magyarok lakta településeket, negatívan diszkriminálják őket; talán ezért történhetett meg, hogy egyetlen szlovák pályázaton sem jártak sikerrel - nem úgy mint a BGA esetében.