Bizonytalan jövő

Munkaügyi statisztikánk sajátossága, hogy mindegy, konjunktúra vagy netán válság köszönt hazánkra, megbízhatósága többnyire kétségbe vonható. Így meglehetősen kérdéses, mennyiben hitelesek a KSH ama közlései, hogy márciustól május végéig a munkanélküliségi ráta átlagosan 4,1 százalékos volt, szemben az előző év azonos időszakában mért 3,4 százalékkal. Ebből az a hamis következtetés vonható le, hogy a bezárt munkahelyek vitézül állták a megpróbáltatásokat, és eszükbe sem jutott, hogy munkatársaik egy részétől megváljanak, legfeljebb a nyugdíjasokat küldték el. Ilyetén "gondoskodó figyelmük" hatására májusban mindössze 28 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ami olyan kedvező, hogy talán még a kormányzat berkeiben sem hiszik el. Már csak azért sem, hiszen a rendkívüli helyzet körülményei között még a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehetett volna hiteles adatokhoz jutni.

A válság első szakaszának kellős közepén, május 5-én a magyar kormány elküldte Brüsszelnek a maga Konvergencia programját, amely a 2020-2024 közötti gazdasági előrejelzést tartalmazza, és ebben ők maguk is bevallják, hogy „az elmúlt évek kedvező munkaerő-piaci folyamatait a koronavírus-járvány megakasztotta. Hatására számos ágazat jelentős keresletcsökkenést él át, illetve számos, nemzetközi értékláncokba ágyazott termelő függesztette fel átmenetileg tevékenységét, amely visszavetette a vállalkozások foglalkoztatási hajlandóságát, ennek következtében átmenetileg a munkanélküliek számának emelkedése és a foglalkoztatottak számának csökkenése prognosztizálható." Majd felsorolják azokat a lépéseket, amelyekkel mindezt mérsékelni szándékoznak. Mivel a kormány óvatosan bánt a konkrét munkaerő-piaci prognózis számszerűsítésével, megtette ezt helyettük az Európai Bizottság, amely a

Konvergencia program benyújtásának másnapján kiadott előrejelzésében közölte, hogy szakértői idén 7 százalékos, jövőre pedig 6 százalék feletti munkanélküliséggel számolnak. Véleményük szerint az erőteljesebb költségvetési támogatás mérsékelhetné a 2020-as gazdasági visszaesést, és élénkíthetné a helyreállást 2021-ben, de nem zárják ki az esetleges tömeges vállalati csődök negatív hatását sem.

Ezúttal megszólalt az Állami Számvevőszék is. Ők egy optimista forgatókönyv esetében a foglalkoztatás 2020. évi jelentős csökkenése után 2021-ben már a 2019. évi foglalkoztatási szint helyreállításáról ábrándoznak, jelentős közfoglalkoztatási mankóval. De bebiztosítják magukat, mert másik, pesszimista forgatókönyvük szerint ha sem ezek, sem az egyéb intézkedések nem segítenek, akkor még rosszabbul is állhatunk majd, mint a válság érintette 2008-ban.

Krekó Péter azt írta: "Az összetett és bonyolult jelenségek megértésének vágya kínzóan erős akkor, amikor váratlan, rendkívüli és szokatlan esemény történik. (...) Az ilyen helyzeteket követően erős a biztos tudás iránti vágy, de kevés a hozzáférhető információ, és sokszor a hivatalos híradások között is erős az ellentmondás, a bizonytalanság, a kétértelműség."