Szabad szemmel: a külügyminiszter szerint Orbánnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

Publikálás dátuma
2020.07.02. 06:27

Tíz év kell ahhoz, feltéve, hogy a magyar miniszterelnök hatalomba marad, amíg kiderül, melyik irányvonal győzedelmeskedik.

Die Presse

A luxemburgi külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban, mert a magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Asselborn, aki ádáz ellenfele az orbáni politikának, Bécsben beszélt, ahol bemutatták az életéről írt könyvet, miután 16 éve tölti be tisztségét és ezzel rekorder az unióban. Hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök szorosan Erdogan nyomában jár. Ezt igazolja a fake news terjesztése ügyében elfogadott jogszabály, amely azt hivatott megakadályozni, nehogy kifogásolni lehessen a járvány kapcsán elrendelt intézkedéseket. A miniszter kiemelte, hogy nem illeszthető össze az illiberalizmus, illetve az EU normarendszere, ám ha Orbán még egy évtizedig marad, akkor óhatatlanul kiderül majd, melyik győzi le a másikat. Egyben megerősítette, hogy szerinte a magyar út – politikafilozófiai megfontolásokból - nem járható a földrész számára. Ezért meg kell fontolni, hogy függesszék fel a magyar uniós tagságot. A politikus bírálta az osztrák kancellárt is, amiért az nem hajlandó elfogadni a menedékkérők kötelező elosztását. Kifejtette, hogy az esetleges újabb bevándorlási hullám kapcsán nem szabad az ördögöt a falra fejteni, a mumussal ijesztegetni, de az sem járja, hogy a déli tagállamok ezúttal is önmagukra legyenek utalva. Meg az sem, hogy mindig ugyanaz az 5-6 állam segítsen az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek és máltaiaknak. Merthogy jó bolondok. Asselborn felrótta továbbá Ausztriának, hogy az a fukar négyek részeként hiteleket adna a Covid 19 miatt nagy gondban lévő Olaszországnak és Spanyolországnak, nem pedig ingyenes támogatást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek a próbálkozások úgyis elhalnak, hiszen a német-francia duó már a maga részéről letette a garast. Felhánytorgatta azt is, hogy az osztrák vezetés leginkább lapít, miközben Izrael arab területeket kíván elfoglalni, noha az egyértelműen szembemegy a nemzetközi joggal. Elismerte viszont, hogy ennek ellenére nincs esély szankciók kimondására, mert ahhoz az összes tagállam szavazata kellene. Ám szerinte kompromisszumként el lehetne ismerni Palesztinát, ahogyan Magyarország és Csehország is tette. De mint mondta, a palesztin állam nélkül nem lesz stabilitás és nyugalom a régióban.

Neue Kronen Zeitung

Ausztria és Németország véleménye sok mindenben eltér a következő fél év teendőit illetően, ám abban nagy az egyetértés, hogy igencsak oda kell figyelni a jogállamiságra, hiszen fennáll a veszély, hogy főként Magyarország és Lengyelország átmegy autoriterbe. Ezt az osztrák Európa-miniszter mondta, miután a német uniós elnökség kapcsán Berlinben találkozott Roth külügyi államminiszterrel, valamint a Kancellária illetékesével. Edelstadler szerint súlyos teher nyomja a németek vállát, és az osztrákok segíteni akarnak nekik, hiszen a vírusválság különösen megnehezíti a dolgukat. Ám továbbra is nagy ellentét van a két fél véleménye között a 750 milliárd eurós segélyterv ügyében. Ideértve hogy az olaszok és a spanyolok a pénzt nem használhatják fel költségvetésük rendbetételére. A cél a zöld gazdaság, az infrastruktúra, illetve a digitalizálás – jegyezte meg az osztrák politikus.

Die Zeit

Schönberger Ádám azt várja a most kezdődött német uniós elnökségtől, hogy Berlin egyértelműen kiáll a jogállamiságért és a demokráciáért. A lap egy körkérdés keretében kereste meg a Marom Zsidó Kulturális Egyesület vezetőjét, az Aurora közösségi tér egyik fő szervezőjét, aki konkrétan azt tartja a szükségesnek, hogy a német uniópártok e fél év során végre intsenek búcsút a tekintélyelvű Fidesznek a Néppárton belül. Hiszen évek óta csak a gittrágás megy ez ügyben. Ám azt is kívánatosnak tartja, hogy Németország ne csukja be az egyik szemét, amikor EU-s pénzek egyre-másra Orbán Viktor családtagjainak és üzlettársainak cégeinél kötnek ki. De hát német részről ez megy 10 éve, tette hozzá, mégsem történik semmi, noha Magyarország nyugati értelemben már rég nem demokrácia. Mégis úgy néz ki, hogy Berlinben más számít fontosnak. Természetesen nem arról van szó, hogy az uniónak elsődleges feladata volna megoldani a magyar társadalom házi feladatait. Ám lassan kérdésessé válik, érdemes-e magyar földön választási kampányt folytatni, mivel nem látszik, hogy miként lehetne visszatérni a liberális demokráciához a jelenlegi körülmények között. A kormánypárt az egészségügyi válság ürügyén csak még jobban bebetonozza a hatalmát. Ezért kell Brüsszelnek segítenie.

Project Syndicate

Gyorsan szertefoszlanak a remények, hogy a gazdaságok hamar talpra állnak a vírus okozta a válság után, ezért a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza azt ajánlja a kormányoknak, hogy ne riadjanak vissza a kemény döntésektől, ha tartós fellendülést akarnak, bár a politikai teendők kezdettől fogva világosak. A Nobel-díjas Stiglitz úgy ítéli meg, hogy a gyógyuláshoz jelenleg még ott is hiányzik az erő, ahol jól reagáltak a fertőzésre, hát, még ahol nem, lásd az Egyesült Államokat. A kilátás mindenesetre makrogazdasági szinten az, hogy a kiadások visszaesnek mind a háztartások, mint a cégek esetében, jönnek a tömeges csődök és a gazdaság szereplői igen óvatosra váltanak át. A mikrogazdaságban pedig az rajzolódik ki, hogy lényegesen módosulnak a fogyasztás és a termelés jellemzői, ami azután szélesebb szerkezeti átalakulásokat von maga után. Azok az ágazatok erősödnek meg, amelyekben nincs sok személyes érintkezés. Vagyis a tulajdonosok, ahol csak lehet, gépekkel helyettesítik az embereket, főleg ahol a szakképzetlen munkaerőt lehet ily módon kiváltani. Ezt pedig fokozza az egyenlőtlenséget. Ráadásul nem sokat tud segíteni a monetáris politika, amikor a kamatok már így is erősen a nulla felé mutatnak. Azon kívül a konzervatív politikát valló országokban a költségvetési hiány és az államadósság növekedésének elutasítása gátolja a megfelelő ösztönző programokat. Itt és most ugyanis nem milliárdosoknak és nagy cégeknek kell a hóna alá nyúlni, mint 2008-ban, hanem a munkanélkülieket, a legkiszolgáltatottabbakat kellene támogatni, ideértve az egészségügyi ellátást is. Persze addig nincs megújulás, amíg nem tartóztatják fel a megbetegedéseket. Emellett azonban az is elengedhetetlen, hogy segítsék a leginkább rászorulókat, pénzt adjanak a vállalatoknak, így azok ne menjenek tönkre és ne bocsássák el a dolgozókat. Enélkül később sem vezet felfelé út. Ám nem szabad kihúzni a csávából olyan cégeket, amelyek már a Covid-19 előtt lejtőre kerültek, mert az csak betenne a növekedésnek. Szóval a kormányok ne védjék meg azokat az egységeket, amelyek csak magukat okolhatják a bajokért. Viszont mivel a kórokozó még jó sokáig velünk lesz, meg lehet szervezni, hogy a vállalkozások az anyagi mankóért cserében működjenek közre a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, az egészségügyi ellátás javításában és a zöldebb, tudásalapú gazdaság megteremtésében. Gazdasági oldalról nincs akadálya annak, hogy olyan fejlesztési programokat indítsanak be, amelyek révén közelebb kerülhetünk az áhított és hirdetett társadalmi modellhez.
Szerző

Putyin elnök maradhat 2036-ig

Publikálás dátuma
2020.07.01. 21:33

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
A választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, a többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek között lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin elnök 2036-ig elnök maradhasson - közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, az országos urnazárást követően.
A leadott szavazatok 25 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 73,24 százalékon állt. A módosított alkotmány - amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, és módosít a hatalmi ágak viszonyán - a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két elnöki ciklust engedélyez számára. Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben eddig 20 évig állt Oroszország élén.
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben. A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványhelyzetre hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra. Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem történt.
Szerző

10,5 millió a koronavírus-fertőzöttek, 512 ezer a halálos áldozatok száma a világon

Publikálás dátuma
2020.07.01. 20:01

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, több mint 2,6 millió, illetve több mint 127 ezer.
Szerda estére 10,5 millióra emelkedett a koronavírus-járványban megfertőződöttek száma, a halálos áldozatok száma meghaladta az 512 ezért, közel 5,4 millióan gyógyultak meg a vírus okozta Covid-19-betegségből a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, több mint 2,6 millió, illetve több mint 127 ezer. A második leginkább sújtott ország, Brazília, 1,4 millió fertőzöttel és 59 ezer halálesettel. Az ország 30 napon át korlátozza a külföldi állampolgárok beutazását. Nagy-Britanniában 176 beteg halt meg az elmúlt 24 órában, így a halálesetek száma szerda reggelre 43 906-ra emelkedett. A vírus 313 483 embert fertőzött meg, az előző napon 829-et. Olaszországban 182 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában, előző nap a számuk 142 volt. A járvány kezdete óta 240 760 embert fertőzött meg a SARS-CoV-2 nevű vírus. Az elmúlt napban 21 ember halt bele a betegség szövődményeibe, kettővel kevesebb, mint az előző napon. A halálos áldozatok száma 34 788 volt szerdán az egészségügy-minisztérium közleménye szerint. Ünnepélyes keretek között, a spanyol és portugál állam- és kormányfők részvételével nyílt meg újra a határforgalom szerdán az Ibériai-félsziget két országa között, amelyet március közepén korlátoztak a koronavírus-járvány miatt. Spanyolországban eddig több mint 249 ezren fertőződtek meg igazoltan a koronavírussal, a halálos áldozatok száma meghaladta a 28 ezret. Portugáliában több mint 42 ezer esetet azonosítottak, 1576-an hunytak el. Ausztria utazási figyelmeztetést adott ki a Nyugat-Balkán hat országára: Szerbiára, Montenegróra, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Albániára és Koszovóra a koronavírus-járvány miatt. A legmagasabb, 6-os fokozatú utazási figyelmeztetést rendelték el, ami egyben azt jelenti, hogy az osztrákoknak sürgősen el kell hagyniuk a térséget. Ausztriában több fertőzés is ismertté vált, amely nyugat-balkáni utazásokra vezethető vissza. Horvátország továbbra is korlátozza a Szerbiából és Boszniából érkezők beutazását. Az Európai Unió Tanácsa által a koronavírus-járvány tekintetében biztonságosnak ítélt 14 ország, köztük a két szomszédos ország, Szerbia és Bosznia állampolgárai is csak korlátozások mellett utazhatnak be Horvátországba július 1. után is. Az Európai Unió Tanácsának keddi közleménye szerint Algéria, Ausztrália, Kanada, Georgia, Japán, Montenegró, Marokkó, Új-Zéland, Ruanda, Szerbia, Dél-Korea, Thaiföld, Tunézia és Uruguay biztonságos országnak számít. A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha az a másik oldalon is kölcsönösen megtörténik. Belgiumban csökkenő tendenciát mutatva, a múlt hét folyamán átlagosan napi 84 ember esetében mutatták ki a koronavírus kórokozóját, a halálesetek száma viszont nőtt. Hollandiában tovább csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Luxemburg több mint egy hónapja nem jelentett a koronavírushoz köthető egyetlen halálesetet sem, az új esetek száma viszont jelentős emelkedést mutat. Hétfőtől Svájcban is kötelező lesz az utasoknak maszkot viselniük a tömegközlekedési járműveken, mert ismét egyre több a koronavírus-fertőzés. Svájcban június közepe óta emelkedik meredeken az újonnan fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 óra alatt 137 új esetet szűrtek ki, két hónapja a legtöbbet. Május végén napi 10-20-ra gyérült az újonnan fertőzöttek száma. Koszovóban 500 euróig (178 ezer forint) terjedő büntetést róhatnak ki azokra, akik nem tartják be koronavírus-járvány miatt előírt elővigyázatossági és korlátozó intézkedéseket, tömeges rendezvényen vesznek részt, vagy nem hordanak maszkot nyilvános zárt térben. A nyugat-balkáni országban az utóbbi 24 órában 2799-ről 2878-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Egy új halálos áldozata volt a Covid-19-nek, ezzel 51-re nőtt a halottak száma. Romániában naponta több mint háromszáz embert diagnosztizálnak koronavírus-fertőzéssel, ezért továbbra is zárva maradnak a beltéri vendéglátóhelyek, a kormány elhalasztotta a lazítások július elsejére várt negyedik szakaszát. A stratégiai kommunikációs törzs szerdai jelentése szerint az utóbbi 24 órában újabb 326 embernél mutatták ki a fertőzést, ami az utóbbi két hét adatsorát tekintve már átlagosnak számít. Tovább lassult Ukrajnában a koronavírus terjedése, szerdára egy nap alatt 664 új fertőzéses esetet regisztráltak. A járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma 44 998-re nőtt. Az elhunytaké 14 újabb halálos áldozattal 1173-ra emelkedett, miközben eddig 19 548-an gyógyultak meg, közülük 433-an az elmúlt napban. Az aktív betegek száma elérte a 24 277-et. Kárpátalján viszont négy újabb halálos áldozattal 95-re emelkedett a betegségben elhunytak száma, az azonosított fertőzötteké pedig 72 új esettel 2961-re. Egyre nagyobb ütemben emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma Izraelben, kedden 773 újabb esetet diagnosztizáltak. Jelenleg 234 beteget ápolnak, közülük 56 súlyos Covid-19-est, számuk egy nap alatt tízzel nőtt. Izraelben 7838 aktív fertőzöttet tartanak nyilván, ez a szám május 29-én még 1917 volt. A járvány megjelenése óta 25 547 fertőzöttet diagnosztizáltak, és 320-an haltak meg a Covid-19 betegség szövődményeiben. Egyhangúlag fogadta el a koronavírusról szóló határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT). A határozat az ellenségeskedések általános és azonnali felfüggesztését követeli, illetve a konfliktusok szereplőit haladéktalan és tartós humanitárius tűzszünetre szólítja fel legalább 90 egymást követő napon.
Szerző