Tudomány;csillagászat;bolygó;

- Felfedezhették egy óriásbolygó kőzetmagját

Eddig ismeretlen típusú, a Földnél 39-szer nagyobb tömegű objektumra bukkantak brit csillagászok.

Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok. Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az óriásoknak a belsejébe. 

A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. Eddig azonban semmilyen ismeretekkel nem rendelkezett a tudományos világ ezekről a magokról – írja a BBC.com. Most a csillagászok úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, amely körül hiányzik a légkör. Eredményeikről a Nature című tudományos lapban számoltak be.

David Armstrong, a brit Warwicki Egyetem csillagásza és munkatársai a Tess űrteleszkóp által gyűjtött adatokban lefuttatott programmal kutattak szabadon lévő bolygómagok után. A most felfedezett volt a több vizsgált objektum egyike. A Chilében lévő Harps spektrográf segítségével megmérték a különböző objektumok tömegét. Armstrong elmondása szerint a TOI 849 b nevet kapott objektum különösen nagy tömegűnek tűnt, jóval nagyobbnak, mint amekkorára előzetesen számítottak.

Amikor elkezdték közelebbről megismerni az objektumot, úgy vélték, talán egy kettős csillag lehet. A további adatok azonban világossá tették, hogy egy bolygóról van szó, amely méretéhez képest különösen nagy tömegű. Átmérője csak mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, tömege azonban 39-szer nagyobb. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll, felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok.

A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki. Ha a Jupiterhez hasonlatos bolygó volt egykor, akkor több úton is elveszíthette gázburkát. Armstrong szerint az egyik fő információ erre vonatkozóan, hogy a bolygót a „forró Neptunuszi-sivatagban” találták meg, ahol nem jellemzőek a bolygók. „Ez arra utal, hogy meglehetősen szokatlan evolúción esett át. Számomra ez azt jelenti, hogy sokkal valószínűbb, hogy elveszítette a légkörét. De több megfigyelésre lesz szükségünk ahhoz, hogy biztosak lehessünk” – mondta a tudós. Ezek a további megfigyelések segíthetnek ellenőrizni azokat az elméleteket is, amelyek a gázóriások fejlődésére vonatkoznak. Ez az első bizonyítéka, hogy ilyen bolygók léteznek és meg lehet őket találni – fejtette ki Armstrong.

Előbb kánikula, aztán szél is terheli a szervezetet.