Anyácska muszklija

Igen vagy nem? Nem nagy választási lehetőség, tekintve, hogy az oroszországi népszavazáson egyszerre 206 alkotmánymódosításról kellett dönteni. A nyugati sajtó ezek közül egyet elemezget, azt, amelyik szerint Vlagyimir Putyin jelenlegi mandátuma lejárta után, 2024-től majd még kétszer hat évig, akár 83 esztendős koráig elnök maradhat. Az állami ellenőrzés alatt álló orosz sajtó ellenben a 206 pontból talán ezt említette a legkevesebbszer – gyakorlatilag soha –, ami arra utal, hogy Putyin már nem olyan magabiztos, mint régebben. A Krím bekebelezése után még nemcsak cárnak, de akár a pravoszláv egyház pátriárkájának is simán megválasztották volna. Mostanra azonban ő is megkopott, és az orosz társadalom is átalakulóban van, ez talán az utolsó pillanat, amikor még hosszú távra befolyásolni tudja a dolgok menetét – függetlenül attól, hogy valójában meddig akar államfő maradni.

A történelemben volt néhány vas-, sőt véres kezű uralkodó, akiket a történelem utólag már inkább Oroszország-anyácskát nagyhatalommá tévő, felvilágosult autokratáknak lát. Nagy Péter vagy Nagy Katalin nem véletlenül kapta az előnevét, s könnyen előfordulhat, hogy a későbbi nemzedékek még Putyinnak is hálásak lesznek. Azt már most leszögezhetjük, hogy minden rossz tulajdonsága dacára nem Sztálin. Meg azt is, hogy nem demokrata.

Kérdés, lehetett volna-e egyáltalán. Oroszország irdatlanul nagy és gyéren lakott. Szibériában például 34 millióan élnek, a határ túloldalán pedig ott van a túlnépesedett, gazdaságilag és katonailag is félelmetes Kína. Az alkotmánymódosítás objektíven talán legfontosabb eleme a régiók és a központi hatalom viszonyának rendezésére tett kísérlet. A Kremlben összpontosuló hatalom ugyanis mit sem ér, ha a távoli vidékek elitjei nem érzik magukat a birodalom haszonélvezőinek, vagy ami még lényegesebb, ha csak Moszkvában és Szentpéterváron van emberhez méltó élet.

Hazai fogyasztásra a népszavazás családtámogatási és szociális elemeit hangsúlyozták, illetve a vallásos értékeket – és persze a melegházasság népszerűnek vélt tilalmát. Nem mintha nem lett volna mindegy, hiszen a részvételi arány és a végeredmény is könnyen manipulálható. Az egy hétre elhúzott voksolás eleve kizárt minden épeszű ellenőrzést, az ellenzéket nem engedték betekinteni a szavazatszámlálásba, és külföldről sem hívtak megfigyelőket. Putyin az utolsó napokban is azzal fenyegette az embereket, hogy ha nem hagyják jóvá, nem lesz alkotmánymódosítás, pedig dehogynem, ráadásul az egész úgyis csak véleménynyilvánító szavazás, nem kötelező érvényű referendum.

A Kreml a csomaggal nemzedékekre előre próbálja megszilárdítani Oroszország birodalmi státusát, a nála gazdagabb nyugati és keleti hatalmakkal szembeni szuverenitását. A nyugati demokrácia és a keleti despotizmus közé szorult Putyin a kettő működőképes keverékét próbálja kialakítani, mint ahogyan Oroszország is két kontinensen terül el. Céljai eléréséhez persze gazdasági muszklira lenne szükség, elvégre atomfegyvere már Észak-Koreának is van.