A kihívásokkal való megküzdésben a belső erőforrásaink segítenek, de nem mindenkinek ugyanúgy. Egy problémamegoldó típus a konfliktus forrásához közelítve addig dolgozik, amíg ki nem javítja a hibát, vagy legalábbis kezelhetőbb szintre csökkenti a stresszt. Akinek azonban nem erőssége az azonnali fellépés, lehet, hogy megpróbálja érzelmi oldalról és több szemszögből megvizsgálni a helyzetet, vagy a szerettei segítségét is kérni. A problémákkal és az okaival való szembenézés és a megoldásuk fejleszthető, ezáltal a stresszhatás csökkenthető. Az érzelmi reakciók szabályozása segít a nem kívánt vagy fájdalmas élmények feldolgozásában, eszköz az olyan helyzetek átvészelésére, amelyeket nem lehet megváltoztatni vagy ellenőrizni. Egy kutatás szerint azok, akik képesek az érzelmekre összpontosító megküzdési stratégiák alkalmazására, jobban érzik magukat. A Heathline összeszedett néhány módszert, ami segít a gyakorlásukban.
Az optimizmus, vagyis derűlátás önmagában nem oldja meg a problémákat, nem is jelenti azok figyelmen kívül hagyását, de segít jobban érezni magunkat. Segítségével a kihívásokat pozitív oldalról közelíthetjük meg és örömöket keresünk az átélésükhöz. Jót tesz, ha például a saját magunkkal folytatott beszélgetésekkor a kudarcok helyett a sikerekre koncentrálunk, a hibák helyett azokra a feladatokra emlékeztetjük magunkat, amelyeket ügyesen megoldottunk. Ez nem könnyű, de kis gyakorlással bele lehet jönni.
Nem kell azonban elfojtani a negatív érzelmeket sem, hiába is próbáljuk, előbb-utóbb a felszínre törnek, közben pedig a szorongás fizikai tüneteket is okozhat, például izomfeszülést, fejfájást. Általában jó ötlet megbeszélni a konfliktusokat a többi résztvevővel, akkor is, ha ők esetleg észre sem vették a problémát. Az, ha az érzelmeinkről beszélünk egy családtaggal, baráttal, segíthet jobban érezni magunkat akkor is, ha nem tudjuk, mi a megfelelő megoldás.
Könnyű a sérelmeken, igazságtalanságokon „pörögni”, de a legtöbbször már nem változtathatunk rajtuk, ezért ezeket jobb elengedni. A megbocsátás segít a fájdalom gyógyításában, javíthatja az érzelmi jólétét is, csökkenti a stresszt és a haragot, fokozza az együttérzést, erősíti az empátiát. Persze nem megy mindig könnyen és gyorsan, de érdemes próbálkozni.
A meditáció segít megtanulni felismerni a gondolatokat és a tapasztalatokat nehézségek esetén is. A mindfulness módszer arra szolgál, hogy megítélés nélkül felismerjük és elfogadjuk vagy elengedjük a nyomasztó gondolatokat. Ezt némi gyakorlás után bármikor, bárhol lehet alkalmazni.
A naplóírás nagyszerű módja, hogy átgondoljuk és megbirkózzunk a kihívást jelentő érzelmekkel. Amikor valami rosszul sikerül, sok bonyolult, egymásnak ellentmondó érzést tapasztalhatunk meg, összezavarodhatunk, de lehet, nem is tudjuk kifejezni, mit érzünk. Ha megpróbáljuk leírni, mi zajlik bennünk, az rendet tesz és érzelmi katarzishoz is vezethet. Célszerű minden nap papírra vetni a bennünk kavargó gondolatokat, ejtsünk pár szót a hangulatunkról is. A stresszoldás azonnali hatása mellett később tanulságos lesz ezeket a sorokat visszaolvasni is.
Egy helyzet átfogalmazása, az, ha más szemszögből tekintünk rá, segíthet egészben nézni az eseményeket és megakadályozza, hogy elvesszünk a részletekben. A munkahely elvesztése például nagy csapás, előfordul, hogy egyelőre nem is sokat lehet tenni a helyzet javításáért, de a megnövekedett szabadidő tölthető hasznosan és kellemesen is.
Ha az az aggodalom és a szorongás tartós szomorúságot okoz, ha úgy érezzük, nincs, ami segíthetne, vagy ha már egészségügyi problémákat is okoz, célszerű mentálhigiénés szakember segítségét kérni a szorongás kezeléséhez.
