Előfizetés

A bogyós gyümölcsök is hozzájárulhatnak a demencia megelőzéséhez

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.03. 14:14

Fotó: ROBERT MICHAEL/dpa Picture / AFP
Még idősebb korban sem késő több flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztani egy új kutatás szerint.
Az elégtelen flavonoidbevitel fokozza az Alzheimer-kór és az ehhez társuló demencia előfordulásának a kockázatát egy most megjelent kutatás szerint. Úgy tűnik, hogy a bogyós gyümölcsök, az alma és a tea fogyasztása megelőző hatású – írta az Orvostovábbképző Szemle Online.
Világszerte emelkedik az Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek száma. A problémát súlyosbítja, hogy a betegség oki kezelésére továbbra sincs lehetőség. Egyre több adat utal azonban arra, hogy a betegség kialakulásában étrendi tényezők is szerepet játszhatnak. Több vizsgálat bizonyította, hogy bizonyos étrendek mellett kisebb a kognitív zavarok, köztük az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata. 
Mivel a mediterrán étrend jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, sok vizsgálat kutatja ezek szerepét. Többek között a Tufts Egyetem munkacsoportja is, amelynek az American Journal of Clinical Nutrition című lapban nyilvánosságra hozott megfigyelései szerint flavonoidokat nagy mennyiségben tartalmazó ételek és italok, például a bogyós gyümölcsök, az alma és a tea, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
A vizsgálatban hat különböző típusú flavonoid hatását elemezték. A flavonoidbevitel mennyiségét étrendi kérdőívek segítségével mérték fel, amelyeket a résztvevők négyévente töltöttek ki. Figyelemmel kísérték a résztvevők általános egészségi állapotát, ezen belül az Alzheimer-kór és az ahhoz társuló demencia előfordulását is.
A 2801 résztvevő közül 193 személynél alakult ki Alzheimer-kórhoz társuló demencia és 158 személynél Alzheimer-betegség. A táplálkozási kérdőívekkel történő összevetés azt jelezte, hogy a kevés flavonoidot fogyasztók körében 2–4-szeres volt annak esélye, hogy az illetőt a vizsgálat ideje alatt Alzheimer-kórhoz társuló demenciával diagnosztizálják. A rizikó a például bogyós gyümölcsökben lévő antocianinok, és az almában, körtében és teában is lévő, négyszeres, flavonolok hiányában kétszeres volt. 
„Elégtelen bevitelként” definiálták, ha az adott személy egy hónapon belül egyáltalán nem fogyasztott bogyós gyümölcsöt vagy teát, illetve legfeljebb egy almát evett meg, míg „nagy mennyiségnek” számított az egy hónapon belüli legalább 7,5 csészényi bogyós gyümölcs, 8 alma vagy körte és 19 csésze tea fogyasztása.
Az eredményekből úgy tűnik, a flavonoidokat fogyasztásának növelésének az élet későbbi szakaszában is van megelőző hatása, azaz sosem késő változtatni.

Pelyhes spirálgalaxist fotózott a Hubble

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 11:35

Fotó: ESA/Hubble
Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben.
Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján.  
A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen csillaggá alakult. A pelyhes spirálgalaxisok a szabályos spirálgalaxisokkal ellentétben számos keskeny, szakadozott spirálkarral rendelkeznek. A pehelyszerű spirálkarok milliónyi fényes, fiatal kék csillagot tartalmaznak.

Szennyvízvizsgálatra épülő vírusriasztási rendszert fejlesztenek brit kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 09:15

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
A módszerrel akár másnapra kimutatható, ha egy közösségben jelen van a koronavírus.
Rendszeres szennyvízvizsgálatra épülő megfigyelőrendszeren dolgoznak brit kutatók, akik szerint a módszerrel már tíz nappal korábban ki lehet mutatni a koronavírus jelenlétét egy közösségben, mint az egészségügyi tesztekkel. A nagy-britanniai Ökológiai és Hidrológiai Központ által vezetett projekt keretében a szakemberek egy standardizált tesztet dolgoznak ki a szennyvízmintákban kimutatható koronavírus mennyiségének meghatározására – írta a BBC hírportálja. 
A kutatók nem sokkal a koronavírus-járvány kirobbanása után megállapították, hogy a kórokozó kimutatható a fertőzöttek székletében.
A Newcastle-i Egyetem, a Bangor Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem szakemberei már felvették a kapcsolatot a helyi szennyvíztisztító telepekkel, hogy kezeletlen szennyvízmintákat gyűjtsenek be. „A csatornahálózat különböző pontjain végzett szennyvízvizsgálatokkal fokozatosan leszűkíthetjük az újabb esetleges kitörések helyét, lehetőséget adva a közegészségügyi hatóságoknak a gyors közbelépésre azokban a régiókban, ahol a legmagasabb a fertőzés terjedésének kockázata” – magyarázta Andrew Singer, a projekt vezető kutatója.
A kutatók már rendelkeznek egy megbízható teszttel a koronavírus szennyvízben való jelenlétének a kimutatására. A Newcastle-i Egyetem professzora, David Graham és kollégái pedig egy olyan módszeren dolgoznak, amellyel meg lehet határozni a koronavírustól származó genetikai anyag mennyiségét.
„Meg tudjuk számolni, hogy mennyi vírus van egy mintában. És mivel mindegyik minta egy bizonyos szennyvíztisztító telepről származik, amely egy bizonyos közösséget szolgál ki, ezért azt is meg tudjuk mondani, hogy hozzávetőlegesen mennyi ember fertőzött” – mondta Graham, hozzátéve, hogy
a módszerrel már akár másnapra kimutatható, ha egy közösségben jelen van a vírus.

A kutatók még finomítani akarják a tesztet, mielőtt bevetnék a Covid-19 riasztási rendszer részeként.
Több nemzetközi kutatás is megjelent már arról, hogy az örökítőanyag-koncentráció 1-2 héttel azelőtt megnő a szennyvízben, ahogy megjelennek az első beazonosított fertőzöttek. Svájci kutatók májusban közölt vizsgálata szerint a szennyvíz már nagyon kis koncentrációjában kimutatható a kórokozó. Ha lenne jelzőrendszer, a közegészségügyi szakemberek nagyjából egy héttel korábban felfigyelhetnének a koronavírus-fertőzés megjelenésére, mintha diagnosztikai tesztekkel állapítanák meg