Előfizetés

Hétmilliárdért hordta a védőeszközöket a Wizz Air

Unyatyinszki György Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:40

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu / MTI
A kormány eddigi elszámolása szerint 300 milliárdot költött csak az eszközök – köztük több ezer lélegeztetőgép – beszerzésére, az azon felüli szállítási költségről ez eddig a legpontosabb összeg.
A külügyminisztérium adatai szerint összesen 99 úton 7,052 milliárd forintért szállított a Wizz Air légitársaság a magyar kormány megbízásából a koronavírus-járvány miatt beszerzett egészségügyi eszközöket – derült ki a Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőnek adott tájékoztatásból. Lapunk szombaton ezen utak egy részéről már közölt adatokat a külügy tájékoztatása nyomán, amikor megírtuk, hogy 65 Wizz Air járat 4,713 milliárd forintért hozott egészségügyi eszközöket és védőfelszerelést. A kormány eddigi elszámolása szerint 300 milliárdot költött csak az eszközök – köztük több ezer lélegeztetőgép – beszerzésére, az azon felüli szállítási költségről ez eddig a legpontosabb összeg. A Demeter Mártának átküldött szerződések alapján egy Peking-Budapest retúr út átlagosan 53-60 millió forintba (150-170 ezer euróba) került, de voltak ettől eltérő értékű utak is.    A leggyakoribb úticél Peking volt, de voltak járatok a Hongkonggal szomszédos Sencsenbe és a dél-kínai Hsziamenbe is. Feltűnik a szerződések között egy azerbejdzsáni szállítmány is, ez feltehetően azt a tízezer maszkot tartalmazta, amit az ottani autokrata kormány ajánlott fel Magyarországnak, mint a Türk Tanács tagjának. A listán feltűnik egy 37 ezer eurós út is, ami az izraeli Ben Gurion reptérre vezetett április 27-én.  A magyar kormány a járványhelyzet idején különleges jogosítványaival élve nem pályáztatás útján, hanem közvetlenül kereste meg a magyar alapítású Wizz Airt, hogy közreműködjön az egészségügyi eszközök szállításában. A mai napig nem tisztázott, hogy miért a fapados járatairól ismert társasággal szerződött a kormány, noha a honvédségnek is van szállító járműve, illetve vannak kifejezetten áruszállításra specializálódott légitársaságok is.  A Wizz Air tavaly több mint 820 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A járvány kitörésével gyakorlatilag teljesen leállt a légiközlekedés, több légitársaság csődbe is ment. 

A koronavírus anyagilag is megviselte a lakosságot

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megkérdezettek 13 százalékának kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, négy százalék lenullázódott.
Az emberek közel háromnegyede számít rá, hogy ősszel visszatér a koronavírus, negyedének romlottak a jövedelmi viszonyai a járvány kitörése óta, s ugyan a többség szerint (59 százalék) az egészségügy jól kezelte a járványhelyzetet, ám az oktatás, a gazdaság, s főleg a nehéz anyagi helyzetbe kerültek kormányzati támogatása kapcsán ez már nem mondható el - többek között ez derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvéleménykutatásából. A felmérés szerint tehát a magyar társadalom közel negyedét anyagi szempontból is megviselte a járvány. 13 százalékuknak kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, míg minden huszonötödik ember, vagyis az összes megkérdezett négy százaléka lenullázódott. Jellemző módon még a kormánypárti szavazók ötöde is elismerte, hogy negatívan változtak az anyagi lehetőségei, míg a legnagyobb bevételcsökkenésről a jobbikosok (48 százalék) és a DK-sok (43 százalék) számoltak be. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett és családja a járvány óta mennyivel kevesebb pénzből gazdálkodik, a válaszadók nyolc százaléka azt mondta, hogy sokkal, 22 százaléka pedig azt, hogy valamennyivel kevesebből, míg 67 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt ebben változást.  Az adatok tehát megerősítik azt, hogy a lakosság igencsak érzékenyen reagált a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre, hogy több éves rekordot döntött májusban a munkanélküliség, hogy több, mint 130 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. 
Ezek után nem meglepő, hogy a nehéz helyzetbe kerültekkel kapcsolatos kormányintézkedésekkel mindössze a válaszadók tizede volt teljesen elégedett, míg kétharmaduk teljes mértékben elégedetlen. Pártszimpátia alapján persze a Fidesz-KDNP hívei az átlagnál sokkal rózsaszínebben látják a kérdést, tízből hatan ugyanis elégedettek a kormányintézkedésekkel. Az ellenzékiek viszont sokkal kritikusabbak: a momentumosok 95, az MSZP-P szavazók 94, a DK-sok és a jobbikosok 83-83 százaléka szerint nem megfelelő döntések születtek. Láthatóan nem sokan szereztek jó tapasztalatokat a hangzatos kijelentésekből, melyek szerint ugyanannyi munkahelyet hoz létre a kormány, mint amennyit elvisz a válság, s kevésnek ítélték a foglalkoztatottság-növelő stratégiát, melynek egyik fő pillére, a katonai pálya megnyitása az álláskeresők előtt nem hozott áttörést.  Hasonlóképpen ellentmondásos a kisvállalkozások megsegítésének megítélése. Míg a kormánypártiak több, mint kétharmada szerint megfelelő döntések születtek, addig az ellenzékiek bő 80 százaléka úgy látja, hogy rosszul kezelte a kérdést a kormány. A válaszadók szerint a rendkívüli oktatási helyzetben sem álltak a helyzet magaslatán a döntéshozók – utóbbi kérdésben amúgy a Fidesz-KDNP-s szimpatizánsok is kritikusabbak, 26 százalékuk azt válaszolta, inkább nem elégedett a vészhelyzeti működéssel. Ami nem meglepő, hiszen szakemberek egyértelműen jelezték, a nem megfelelő szakmai és infrastrukturális háttérrel bevezetett digitális oktatás tovább növelte a hátrányos helyzetű diákok leszakadását. Némi meglepetésre ellenzéki oldalon amúgy nem a DK-sok (84 százalék elégedetlen), hanem a Momentum (92 százalék elégedetlen) hívei bizonyultak legkritikusabbnak a kormányintézkedésekkel szemben.
Abban viszont pártlogóktól függetlenül egyetértettek a megkérdezettek, hogy ősszel ismét komolyan kell számolni a járvánnyal, 72 százalék nyilatkozott így. A kormánypártiak, a momentumosok és a DK-sok közel azonosan – nagyjából tízből heten – vélik úgy, hogy jön a második hullám, az MSZP-P szavazók még náluk is pesszimistábbak, viszont a jobbikosoknak kevesebb, mint fele hiszi, hogy visszatér a járvány.  Az összeesküvés elméletek is jelen vannak a társadalomban: a megkérdezettek 22 százaléka valószínűsíti, hogy a vírust Kínában állították elő, és szándékosan eresztették rá a világra. 13 százalék tartotta valószínűnek azt, hogy az amerikaiak szabadították rá a járványt Kínára. Az összes megkérdezett húsz százaléka pedig inkább valószínűnek tartotta azt, hogy azért hozták létre a vírust, hogy a társadalmak megszabaduljanak az idős népesség terhétől.

Új főigazgató érkezik a rehabilitációs intézetbe

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az intézet új vezetőjét hétfőn reggel nyolckor állománygyűlésen mutatják be a dolgozóknak.
Flóris István személyében új főigazgatója van hétfőtől az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI) – értesült a Népszava. Az intézet új vezetőjét hétfőn reggel nyolckor állománygyűlésen mutatják be a dolgozóknak. Flóris István traumatológus és a közelmúltig a Péterfy Kórház és Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet igazgatójaként dolgozott. Mint emlékezetes: az OORI előző főigazgatóját, Cserháti Pétert azért állította fel húsvétvasárnap Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a székéből, mert úgy látta, hogy nem teljesíti elég tempósan az ágykiürítésre vonatkozó utasítását. Április közepe óta Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója irányította megbízott főigazgatóként az intézetet. Őt azonban július elsejétől nyugdíjazták, saját intézetében a Korányiban a főigazgatói teendőket azóta Bogos Krisztina, az intézmény orvosigazgatója látja el.