Az óbudai önkormányzat számításai szerint több százmilliárdos projektté hízhatna az Óbudai (Hajógyári)-sziget déli, állam által birtokolt részének beépítése, amelyen milliárdos hasznot kaszálhatna a majdani befektető. A VIP negyeddé alakított szigeten a szemközti oldal - ahol 5 hektáron 1400 lakás és 10 ezer négyzetméternyi üzlet, vendéglátóhelyiség és iroda épül - egymillió forintos négyzetméteráránál lényegesen többért értékesíthetnék a luxuslakásokat.
- Nem akarjuk, hogy az Óbudai-szigeten kis Manhattan épüljön – jelentette ki a Népszavának Kiss László kerületi polgármester. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gátépítés, illetve bármilyen lakó-kereskedelmi, illetve iroda jellegű hasznosítás ellenkezik a kerület településkép védelmi rendeletével, illetve a terület hatályos építési szabályzatával.
Így volt ez az előző kormánypárti polgármester idejében is. A kerületi önkormányzat egyébként semmiféle tájékoztatást nem kapott a kormány szigetre vonatkozó terveiről, mint ahogy a gátról sem volt semmiféle egyeztetés eddig.
Ehhez képest úgy hírlik, hogy a sziget déli része már be is került az 5 százalékos kedvezményes lakásáfával beépíthető rozsdaterületek közé. Ha a kormány valóban felveszi a programlistára a szigetet vagy annak egy részét – például a volt hajógyári területet - akkor nagyon felgyorsulhatnak az események.
Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár egy múlt heti konferencián azt mondta, hogy a kormány az első azonnali rozsdaövezeteket legkésőbb szeptemberre kijelöli, méghozzá százhektáros nagyságrendben. A programba beválogatott területeken nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra hasonlító engedélyezési eljárás szerint valósulhatnak meg a projektek. Márpedig ez szinte felülír minden egyéb szabályozást.
A 15 hektáros szigeten javarészt három - állami és önkormányzati - tulajdonos osztozik (egy kisebb terület magánkézben van). Az északi területet a főváros és a kerület birtokolja, míg a déli rész az államé. Itt találhatóak az egykori Hadrianus palota romjai, amelyet tavaly nagy előrelátással a kormány lehúzott a világörökségi jelöltségi listáról, megkönnyítve ezzel a környezetének beépítését, illetve ide épülne egy új kajak-kenu sportakadémia. Utóbbira leginkább „trójai falóként” tekint a kerület, mert kevéssé tartják hihetőnek, hogy egyetlen – az eredeti elképzelések szerint egyébként is árvízbiztosként megépítendő – létesítmény miatt gátat húznának az egész sziget köré.
Holott a kormány éppen erre készül. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: a kabinet nagyszabású gátépítésbe kezdene a Hajógyári-szigeten. A beruházás miatt csaknem 3 hektár erdőt, mintegy ezer fát kellene kivágni, de a különféle gátak és zsilipek rendszere az árvízszintet is megemelné. A beruházás az előzetes becslések szerint is közelíti a 19-20 milliárd forintot. A kormány a Népszavának küldött válaszában azzal indokolta a beruházást, hogy a sziget egyre gyakoribbá váló árhullámoktól való megvédése mellett a terület rendezettebbé és szebbé válna.
A kerületi és a fővárosi önkormányzat nem osztja ezt a nézetet. Sem a fakivágást, sem a sziget rekreációs jellegének megváltoztatását nem támogatják. A kerület ráadásként a gát visszaduzzasztó hatásától is tart, amely miatt megemelkedne az egyelőre árvízvédelem nélküli Csillaghegyi-öböl vízszintje is, fokozva a Római-part elöntésének kockázatát. A fentiek miatt szerdán rendkívüli ülést tart a III. kerületi önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága, amelyen a tervezett gátépítés lesz a fő napirendi pont. Egyrészt visszavonnák a tavaly novemberben rétegvíz vizsgálatokra kiadott tulajdonosi hozzájárulást, másrészt határozatban tiltanának meg a szigeten bármilyen környezetkárosító beruházást.
