Elítélte az ENSZ azt a januárban végrehajtott amerikai dróntámadást, amely megölte Kászem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát és kilenc másik embert Bagdadban – írja az MTI.
Nem jelentett valódi fenyegetést
"Szulejmáni vezérőrnagy az iráni katonai stratégiáért, illetve a szíriai és az iraki műveletekért felelt. Ugyanakkor egy valódi, közvetlen fenyegetés hiányában az Egyesült Államok cselekedete törvénybe ütköző" - írta Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő hétfőn közzétett jelentésében. Hangsúlyozta, hogy Washington cselekedete nemzetközi jogba ütközik.
- tette hozzá Callamard. Izrael ugyan szokott hasonló támadásokat végrehajtani - Szíriában is bombáztak már iráni segítséggel feltöltött fegyverraktárakat - de ezeket az akciókat Jeruzsálem sosem vállalja, kommentálja, ellentétben Washingtonnal, ami nyíltan elismerte Szulejmáni megölését.
Az Iszlám Államnak is szívességet tettek a gyilkossággal
Az Egyesült Államok március 5-én célzott dróntámadással ölte meg az éppen Bagdadba látogató Szulejmánit, aki a Közel-Keleten, így Irakban is Iránhoz hű milíciák hálózatát építette ki. Az akcióban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandiszt az Irán támogatásával működő iraki Népi Mozgósítási Erők vezetője is.
A hazájában és a térségben is népszerű Szulejmánit számos nyugati országban merényletek kitervelőjeként tartották számon, ugyanakkor ellensége volt az Iszlám Államnak is, ami üdvözölte a tábornok halálhírét.
Irán a nemzeti hősként tisztelt tábornok halálának megtorlásaként rakétacsapást hajtott végre egy iraki légitámaszpont ellen, ahol amerikai katonák állomásoznak. Teherán emellett június végén elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és 35 washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol. Az élesedő konfliktusnak Teherán tragikus tévedése vetett véget: légvédelmi rakétával lőttek ki egy ukrán utasszállító repülőt, amit valamiért ellenséges harci gépnek néztek.
Callamard csütörtökön fogja jelentését ismertetni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, hogy a lehetséges következményekről, illetve intézkedésekről határozzanak.
Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek.
