Svédország, Portugália és Luxemburg után Romániában terjed továbbra is legaggasztóbb mértékben a koronavírus. Olyannyira, hogy már tíz európai ország vezetett be utazási korlátozásokat a román állampolgárokkal szemben az utóbbi három hétben aggasztóan megnövekedett fertőzésszámok miatt. Finnország, Norvégia és Málta egyáltalán nem enged be román állampolgárokat, Észtország, Litvánia, Lettország, Írország, Szlovénia és Szlovákia 14 napos elkülönítést ír elő, Ciprus csak egy 72 órásnál nem régebbi negatív koronavírus-teszt birtokában fogadja a Romániából érkezőket. Magyarországra korlátozások nélkül léphetnek be a román állampolgárok.
Az elmúlt héten 400 fölötti napi új igazolt fertőzést regisztráltak Romániában, hétvégén csökkent ugyan az esetszám, de kevesebb tesztet is végeztek. A román szakemberek borús képet festenek. Emilian Popovici, a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke sajtónyilatkozata szerint, amennyiben a járványügyi helyzet hasonlóképpen alakul a továbbiakban is, megtörténhet, hogy augusztus végére már napi 800 új fertőzöttel kell számolni, amiből akár 500 szorul majd intenzív terápiás kezelésre.
A helyzet romlását nagymértékben a lakosság fegyelmezetlensége okozta, a rekordszámú és szintű büntetések ellenére ugyanis tömegesen nem tartják be a járványügyi intézkedéseket, de az Orban-kormány többszöri „bénázása” is hozzájárult. Amikor két hónap után május 15-én feloldották a szükségállapotot és áttértek a veszélyhelyzeti eljárásra, akkor is három napon át érvényes szabályozás nélkül maradt az ország, mert a kormány késve terjesztette a parlament elé jóváhagyásra az új törvényt. A joghézagot egyesek tömeges bulizásra használták fel. Múlt héten pedig több kórházban lévő, tünetmentes Covid–19-beteg és karanténközpontokban tartózkodó fertőzésgyanús személy távozott egyszerűen, miután nyilvánosságra került, hogy megszűnt a kényszerintézkedések jogalapja. Az történt, hogy az alkotmánybíróság múlt csütörtökön hatályon kívül helyezte a vonatkozó miniszteri rendeletet, a kormány pedig csak hétfőn, július 6-án fogadta el az új szabályozást. A taláros testület döntése után például egy bukaresti hatósági karanténközpontban megfigyelés alatt tartott száz személy közül több mint hatvan távozott, a hatóságnak pedig semmi eszköze nem volt a távozás megakadályozására.
Választási év lévén a járvány is kampánytéma és politikai csatározás eszköze lett. Szeptemberben rendezik meg a júniusról elhalasztott helyhatósági választásokat, novemberben pedig a parlamentit. A bizalmatlansági indítvánnyal tavaly november 4-én hatalomra került jobbközép Orban-kormány támogatottsága igencsak megcsappant, az újra kormányra vágyó szociáldemokrata PSD pedig nem finnyás, ha a járványból politikai hasznot húzhat. Máris gyűjtik az aláírásokat Ludovic Orban kormánya elleni bizalmatlansági indítványhoz, aminek így választás előtt semmi értelme nincs, azon túlmenően, hogy tovább rombolja a kabinet hitelét. Orban pedig tovább bakizik, olyan kijelentéseket tesz, amelyeket demokratikus kormányok nem szoktak megengedni maguknak – mint például az alkotmánybíróság döntésének megkérdőjelezése. A testület azért érvénytelenítette a karanténintézkedések jogalapját, mert „nem lehet miniszteri rendelet szintjén karanténintézkedéseket hozni”. Ezután Orban azt üzente a lakosságnak, ne vegyék figyelembe az alkotmánybíróság döntését, cselekedjenek felelősségteljesen, és azzal vádolta a testületet, hogy nem ez az első döntése, amellyel "meghiúsítja" az állampolgárok egészségének és életének védelmében hozott kormányzati intézkedéseket.
Romániában minden botladozás ellenére a jogállamiságot még nem sikerült lenullázni, a kormány a szükségállapotra és veszélyhelyzetre hivatkozva sem kormányozhatott teljhatalommal. Az alkotmánybíróság döntése nyomán ugyan sok, akár fertőzött személy is elhagyta a karanténközpontokat, de amint a testület is jelezte, az alkotmány kimondja, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, a jogalkotó viszont ezt a döntést alkotmánysértő módon az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta.
