Előfizetés

Korán megunták az emberek a maszkot

Vas András Szalai Anna Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.08. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A nagyobb boltokban szinte mindenki viseli a járvány elleni védőfelszerelést, a fővárosi tömegközlekedési eszközökön már nem, a piacon, kocsmákban, vonatokon pedig még rosszabb az arány.
Először Budapesten – Karácsony Gergely főpolgármester utasítására április végén – tették kötelezővé a maszk viselését a közösségi járműveken és a boltokban, de később egy kormányrendelettel kiterjesztették ezt a szabályt az egész országra. A veszélyhelyzet június 16-i feloldása után járványügyi készültség lépett életbe. A maszkviselésre vonatkozó előírás ma is hatályban van, csakhogy nincs senki, aki ellenőrizze. A bevásárlás során a fővárosban a tömeg méretével arányosan hajlandók maszkot viselni az emberek – ezt tapasztaltuk több kereskedelmi egységben. Egy nagyobb szupermarketben mindenki felveszi a maszkot, míg például a nem zárt terű Fény utcai piac a rendezett káosz helye. Bár biztonsági őrök figyelmeztetnek mindenkit a maszkviselésre, az árusokkal már a vásárlók fele nem maszkban beszélget. „Teljes röhej, mert a piaci kocsmában nem kötelező a maszkviselés. Ezt látva kinek van kedve maszkban lenni?” – kérdezett vissza egy vásárló, amikor arról érdeklődtünk, hogy tapasztalata szerint mennyien viselik a védőeszközt. A legtöbb megkérdezett szerint „fel lett fújva” a vírushelyzet, valamint az emberek megunták a maszkokat. A leglazábban a kis élelmiszerboltokban törődnek az arc eltakarásával. Egy üzletben – ottjártunkkor – nagyjából 20 vásárló váltotta egymást, életkortól függetlenül maszk nélkül, mire egy fiatalember a szabályok szerint lépett be. A fiatal eladón sincs maszk. „Unom a rendőrt játszani, hogy mindenkire rászóljak. Ez olyan házmestertempó” – válaszolta kérdésünkre.  – Egyre kisebb lelkesedéssel viselnek maszkot az utasok a fővárosi közösségi közlekedés járművein – válaszolta a Népszava kérdésére Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az érdekképviselet lapunknak elmondta, tapasztalataik szerint az utasok 60-90 százaléka takarja el az arcát a megállókban várakozva, illetve a buszokon, villamosokon, metrókon utazva.  Könnyen megfigyelhetően ott nagyobb a hajlandóság a szabálykövetésre, ahol már az utazás megkezdése előtt ellenőrökkel találkoznak, mint például a metrón, vagy az első ajtós felszállás esetén. Hasonló a helyzet az agglomerációs Volánbuszokon, ahol az első ajtós felszállás miatt gyakorlatilag mindenki hordja a maszkot. A budapesti villamosokon viszont ez szinte ellenőrizhetetlen. Az előírás betartása teljesen az utasokra van bízva. A járművezetőknek és a jegyellenőröknek ehhez nincs hatósági jogosultságuk. Ha az utas a felszólítás ellenére se veszi fel a maszkot, akkor senki nem szállítja le a buszról vagy a villamosról.  Már csak azért is nehéz a számonkérés, mivel a járművezetőknek legfeljebb 20 százaléka visel maszkot, holott a rendelet rájuk is vonatkozik. Legtöbben arra hivatkoznak, hogy 8-10 órát képtelenek abban dolgozni. Így viszont nehéz rászólni az utasra a maszk hiánya miatt. Talán ennek a közmegegyezéses félrenézésnek köszönhető, hogy eddig nem kerekedett ebből fizikai attrocitás, bár néhány parázs szóváltásról azért beszámoltak a buszsofőrök. Jóval gyakoribb, hogy a maszkos utasok szólnak rá azokra, akik nem viselik a védőeszközt. Naszályi Gábor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a maszkok többségét úgy hordják, hogy valójában semmit se ér. Kilóg alóla az orruk, vagy akár teljesen az áll alá tolva viselik. A Balatonnál is az üzletekben, illetve a dohányboltokban kötelező a maszkviselés, utóbbiakban a vásárlói létszámot is egy-két főben korlátozzák. A fizető strandokon limitálják a beengedhető vendégek számát, így ezeken a helyeken az önkormányzatok be tudják tartatni a kötelező távolságra vonatkozó előírásokat. A szabadstrandokon viszont sok helyen alakult ki tumultus, ugyanis a vendégek láthatóan maguktól nem foglalkoznak az előírásokkal. Jellemzően a vízhez legközelebb eső partszakaszokat keresi mindenki, így akadt olyan szabadstrand, ahol a lejáró körüli húsz méteres sugarú félkörben közel százan zsúfolódtak össze az árnyékban, míg a bejárótól negyven-ötven méterre álló fák alatt senki sem terítette le a törülközőjét. A hétvégi jó idő a balatoni vasúton is komoly forgalmat hozott, s noha a pályaudvarokon és állomásokon a hangosbeszélők folyamatosan figyelmeztetnek a kötelező maszkviselésre, az utasok cirka tizede nem foglalkozott az előírással – ami meglepőbb, hogy a jegykezelők sem figyelmeztették őket a szabályok betartására.

Aggasztó a helyzet a környező országokban

Bár valamelyest csökkent a koronavírusos megbetegedések száma az elmúlt napokban a környező országokban, megnyugtatónak semmiképpen sem nevezhető a helyzet. Szerbiában sosem haltak meg annyian a Covid-19 következtében, mint tegnap: 13 személy vesztette életét, 299 fertőzöttet regisztráltak, s 110-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban sokan az egészségügyi rendszer összeomlásától tartanak és felmerült az egész országra kiterjedő vesztegzár bevezetése is. Az újvidéki városi kórházban már 159 koronavírus-fertőzöttet kezelnek, ami hattal több a hétfői adatnál. Kilenc személy van lélegeztetőgépen. Ausztriában 56 újabb fertőzést regisztráltak, az előző napokban ugyanakkor a megbetegedések száma száz körüli volt. Horvátországban kedden 52 új megbetegedésről számoltak be, így a fertőzöttek száma 930-ra emelkedett. Ez javuló tendenciát mutat, mivel az előző napokban száz körüli volt az új megbetegedések száma. Ukrajnában is valamelyest javul a járványhelyzet, de tegnap így is újabb 564 fertőzésről tett említést a helyi Közegészségügyi Központ. Az országban összesen mintegy 50 ezer koronavírus-fertőzött van, Kárpátalján 3458 esetről tudnak a hatóságok. (R. T.)

Lezártak egy mezőkövesdi iskolát

Továbbra is indokolt a járványügyi megelőző szabályok fokozott betartása – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden az MTI-vel, azzal összefüggésben, hogy a Covid-19 fertőzés „halmozódását” észlelte a helyi járványügyi hatóság egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézményben. Az RTL Klub úgy tudja, hogy egy mezőkövesdi iskoláról van szó, amelyet le is zártak. Egy pedagógus betegedett meg, akinél kontaktkutatást végeztek, ez kiderítette, hogy nagy valószínűséggel egy korábbi, zártkörű értekezleten fertőződhetett meg. A kontaktok körében eddig elvégzett PCR laboratóriumi vizsgálatok 21 embernél pozitív eredménnyel zárultak, három főt kórházban ápolnak.

A Kaleta-ügy után szigorítana a törvényeken a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.07. 21:50
Ítélethirdetés
Fotó: Béres Márton / Népszava
A parlamenti politikusok lépnének, de már szabadságra mentek.
A gyermekpornográfia minden formáját elítéljük, aki ilyet tesz, annak nincsen bocsánat; A gyermekek védelmét szolgáló törvények szigorítása már előkészítés alatt áll – ezt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az RTL Híradónak Kaleta Gábor ítéletével kapcsolatban. Amint arról hétfőn a Népszava is beszámolt, a Fővárosi Főügyészség nem fellebbez a 19 ezer pedofil kép birtoklása miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt volt perui magyar nagykövet, Kaleta Gábor büntetése ellen. Az ítéleten sokan felháborodtak. – Ez esetben egyetértek a közvéleménnyel, ennek a bűncselekménynek nagyon enyhe a törvényben szereplő büntetési tétele – mondta az RTL Híradónak Sándor Zsuzsa volt bíró, aki szerint a bíróság valóban nem ítélhette letöltendő börtönbüntetésre a volt diplomatát, mert az ügyészség csak felfüggesztett szabadságvesztést kért. Kaleta Gábor egyébként azért is kaphatott felfüggesztett börtönbüntetést, mert beismerő vallomást tett. Enyhítő körülményként vették figyelembe büntetlen előéletét, és azt, hogy önként vállalta az orvosi kezelést.

Gyors módosítás nem várható

A parlamenti pártok közül az MSZP gyorsan szigorítana a törvényeken a „Kaleta-féle szörnyetegek elrettentésére és büntetésére”. – A parlament a múlt héten erre az időszakra befejezte az ülésezést, amint erre lehetőség nyílik, megvitatjuk – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője. Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő pedig írásban vár választ Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy  miért kértek ennyire enyhe büntetést.   Az ügyészség egyébként az RTL Híradó kérdésre azt írta, hogy „indítványuk megfelelt a hasonló ügyek bírói gyakorlatának”.

A kormány fizeti a gyöngyöspatai diákoknak a kártérítést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.07. 21:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
Horváth László közölte: a tervek szerint augusztus végéig két részletben minden érintetthez el fog jutni az összeg.
„Gyöngyöspata ebből a harapófogóból önerőből nem tud kijutni, ezért Magyarország kormányához fordult, és a kormány meg is fogja segíteni Gyöngyöspatát. Elindult az az eljárás, amely biztosítja ezt a pénzügyi forrást, és a tervek szerint augusztus végéig két részletben, két egyenlő részletben átutalással minden érintetthez el fog jutni ez az összeg” – közölte Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán, a hírt elsőként az Index vette észre. Szerinte „egy igazságtalan és rossz bírói döntés lehetetlen helyzetbe hozta Gyöngyöspata önkormányzatát, hiszen százmilliós kártérítést kéne kifizetnie úgy, hogy erre nincsen fedezet, illetve hogyha fizetne, akkor Gyöngyöspatán megállna az élet.” Horváth leszögezte, hogy Gyöngyöspata volt az első és az utolsó hely az országban, „ahol ilyen pénzszerző akciót sikerre lehetett vinni”.
Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke korábban lapunknak elmondta: egyszer már született egy jogerős bírósági döntés, a romák azonban még egyetlen fillért sem láttak a kártérítésből. Ezért csak óvatosan örülnek a Kúria ítéletének. Igazán örülni majd akkor fognak, ha tényleg megkapják a pénzt. A Kúria – ahogyan arról beszámoltunk – kimondta, hogy nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. A gyöngyöspatai szegregációs perben jogellenes iskolai elkülönítés miatt a bíróság jogerős döntése 60 roma diáknak ítélt meg összesen mintegy 100 millió forintos kártérítést. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan bírálta a döntést, a kártérítést munka nélkül szerzett jövedelemnek nevezte. Az alperesek (a helyi önkormányzat, az érintett általános iskola és az illetékes tankerületi központ) pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában akarták teljesíteni kártérítési kötelezettségüket. A Kúria mostani ítélete szerint erre csak peren kívüli megállapodás esetén lett volna lehetőség. A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot.