Előfizetés

A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a gyógyításba

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.10. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szakrendeléseken és a háziorvosi praxisokban is egyre komolyabb létszámhiánnyal küzdenek, a betegek nehezen jutnak ellátáshoz.
Az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, s harmaduk jórészt az egészségpolitika bizonytalankodása miatt még vissza sem tért a gyógyításba. Az is kétséges, hogy aki most kihagyott néhány hónapot, s világos ösztönzést sem kapott a folytatásra, nem vonul-e végleg nyugdíjba. Ezen szakemberek hiánya már nyomot hagy az ellátásban. A közösségi portálokon mind több a betegpanasz, hogy hiába próbálnak a vészhelyzet alatt lemondott vizsgálatokra újabb időpontot szerezni, gyakran a telefont sem veszik fel a szakrendelőkben. Egy beteg ugyan a harmadik próbálkozására elérte az angiológiát (érgyógyászat), de ott csupán arra kérték: próbálkozzon a nyár végén újra, mert talán addigra lesz orvos is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai szerint a praktizáló gyógyítók harmada 60 év feletti, és az elmúlt hetek tapasztalatai szerint közülük minden harmadik nem ment vissza korábbi állásába dolgozni. - Káosz van, s amíg ebben nem lesz valamiféle rend, megfontolandó, hogy újra bemenjek – mondta lapunknak egy vidéki nagy kórház aneszteziológusa, akit vállalkozási formában alkalmaznak. A miniszter márciusban egyértelműen megtiltotta, hogy a 65 év felettiek olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a páciensekkel. Egy áprilisi újabb utasítása szerint viszont az intézmények ismét foglalkoztathatták az idősebb egészségügyi dolgozóikat, ha egyébként nem tudták megszervezni az ellátást és az érintettek önként vállalták, hogy visszatérnek a közvetlen gyógyításba. Egyértelmű állásfoglalás viszont továbbra sincs, hogy most mi a helyzet, milyen szabályokat kell alkalmazni erre a korosztályra. „Azt látom, hogy a korábbi napi három műtét helyett, most legalább hatot kellene végigcsinálnom nyolc óra alatt” - mondja. Egy másik orvosnak - aki szintén vállalkozóként vitt egy szakrendelést - akkor ment el a kedve az egésztől, amikor a járvány alatt jóval kevesebb pénzt kapott, mint ugyanannyi munkáért korábban. Ő egyébként 150-200 ezer forintot kap az intézménytől, ám amikor a másodvonalba kényszerült, és csak telefonon konzultálhatott a betegekkel, ugyanazért a munkáért 15 ezer forintot utalt neki a szolgáltató. Nemcsak a szakrendeléseken, de a háziorvosi praxisokban is egyre kevesebb a gyógyító. Vannak olyan területek, ahol a fiatalabbakra nagyon nagy teher hárul, például Fóton a hét háziorvosból csak kettő 65 év alatti, így a sajátjuk mellett öt praxist segítettek ki. „A háziorvosi körzetek felében 55 évnél idősebb orvos dolgozik” – idézte a statisztikát lapunknak Cserni István, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, verőcei háziorvos. Mint mondta: nincs egyértelmű utasítás arra vonatkozóan, hogy kötelező visszaállni vagy sem a régi háziorvosi praxisműködésre, így nagyon vegyes a kép. Van olyan 65 év feletti háziorvos, aki még ma sem dolgozik, mások részmunkaidőben fogadnak beteget, de van olyan kolléga is, aki végig dolgozott a vészhelyzet alatt. Cserni István szerint a betegfogadás formája is nagyon vegyes: sok helyen megmaradt még, hogy telefonos konzultációnak kell megelőznie a beteg fogadását, van ahol triázsolnak, és csak azután lehet bemenni a váróba. Hozzátette: hónapról hónapra nő a betöltetlen praxisok száma, februárban még csak 488 ilyen volt, mostanra pedig 540 maradt gyógyító nélkül. A szakember szerint ez ugyan még nem azt jelenti, hogy az üres praxisokban ellátatlanul maradnak a betegek, mert valamilyen helyettesítés mindenütt működik, de néhány éven belül biztosan lesznek ellátási problémák. Tiszaroffon és környékén az idősebb orvosok abba sem tudták hagyni a betegellátást, mert nem volt, aki a helyükbe álljon. Itt, a Tisza szegletében mintegy fél tucat faluban egy hatvankét éves, két 67 éves, egy 71, és egy 81 éves doktor dolgozik. Közülük Katona Gábor tiszaroffi háziorvos a maga a hatvan évével az egyik legfiatalabb. Ő is arra panaszkodik, hogy a körzeti szakrendelőtől se nagyon tud segítséget kérni, mert még az ő hívásait sem fogadják. Egy belvárosi szakrendelőben megtudtuk, hogy azért sem veszik fel a hívásokat, mert nincs, aki képes lenne az összeset fogadni. Az orvosok egy része még mindig távkonzultációval, telefonon rendel és csak azokat fogadja, akiknél elkerülhetetlen a személyes vizit. Csakhogy telefonon sokkal hosszabb időt vesz igénybe az ellátás, mint amikor bejön a beteg. Itt megmérték, hogy a betegek átlagosan fél, másfél perc után elunják a várakozást, és leteszik a telefont, pedig ha várakoznának nyolc percet akkor sikeres lenne a hívásuk.

EP: nem landolhat az adófizetők pénze korrupt vezetők zsebében

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.09. 19:22

Fotó: Shutterstock
Az Európai Uniót nem pusztán a konszenzus jellemzi, hanem a viták is - így adta értésre Michael Roth német Európa-ügyi miniszter, hogy nehéz lesz megállapodni az uniós kifizetéseket a jogállamhoz kapcsoló rendelettervezetről.
A témát csütörtökön tűzte napirendjére az Európai Parlament, ahol Roth a soros uniós elnökség nevében megerősítette: a jogszabályi javaslat az EU következő hétéves költségvetéséhez kapcsolódik, amelyben minden mindennel összefügg. Vagyis a jogállami feltételrendszer része lesz a támogatások összegéről, elköltésük módjáról és szabályairól, a tagállami hozzájárulásokról jövő hétvégén kezdődő alkudozásnak, amikor az állam- és kormányfők Brüsszelben összeülnek. Angela Merkel német kancellár szerdai parlamenti beszédében finoman utalt rá, hogy az indítványról kompromisszumot kell kötni. Michael Roth kifejtette: a kormányközi EU Tanácsban a delegációk főként arról vitáznak, hogy a támogatási forrásokat egyáltalán össze lehet-e kapcsolni a jogállamisággal, illetve ki és hogyan döntsön majd az esetleges szankciókról. Az eredeti javaslat szerint a tagállamoknak csak meglehetősen nagy többsége blokkolhatná a pénzmegvonásra vagy felfüggesztésre tett indítványt, de ez néhány országnak nem tetszik. A huszonheteknek egyhangúan kell elfogadniuk a büdzsét és együttes elvi beleegyezésüket kell adniuk a jogállami feltételrendszer megteremtéséhez. Mindezt azután az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A csütörtöki plenáris vitában több EP-képviselő kifejtette, hogy a parlament nem fogja hozzájárulását adni egy olyan csomaghoz, amelyből hiányzik a közösségi forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelet. Az osztrák néppárti Othmar Karas azt mondta, szégyen, hogy a tagállamok nem tudnak dűlőre jutni a már két éve előttük fekvő rendelettervezetről, a német zöldpárti Daniel Freund meg a berlini kormányra mutogatott, amiért szemet húny Orbán Viktor viselt dolgai fölött. Többen azt hangsúlyozták, hogy az európai adófizetők pénze nem landolhat korrupt állami vezetők és családtagjaik, valamint barátaik zsebében. 

Siklóernyős-baleset: a honvédelmi bizottság összehívását kezdeményezi az ellenzék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.09. 18:29
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Súlyos egészségromlást okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyomoz a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezik a testület ellenzéki képviselői a múlt vasárnapi vértesszőlősi siklóernyős-baleset mentési körülményei ügyében. Vadai Ágnes (DK) és Lukács László György (Jobbik) bizottsági alelnök, valamint Harangozó Tamás (MSZP), a testület tagja az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: minél előbb fel kell tárni, hogy milyen körülmények között születtek azok a "hibás döntések", amelyek a vasárnapi tragikus vértesszőlősi mentéshez vezettek. Ennek érdekében kezdeményezik a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és az érintett hatóságok vezetőinek meghallgatását.
"Hogyan történhetett meg az, hogy egy honvédségi Mi-8-as helikopterrel próbálták meg lehozni a fán rekedt siklóernyőst, mikor előre tudható volt, hogy ez az eszköz erre a feladatra alkalmatlan?"

- tették fel a kérdést, azt is tudakolva: hol született meg ez a döntés, ki a felelős azért, hogy egy kezelhető mentés ilyen tragédiához vezetett.

Az ellenzéki képviselők kiemelték: annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a vértesszőlősihez hasonló eset, sürgősen ki kell vizsgálni, hogy egyedi esetről van-e szó vagy rendszerszintű problémák okozták a sikertelen mentési kísérletet. A Honvédelmi Minisztérium (HM) múlt vasárnap az MTI-vel azt közölte: kora délután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság értesítette a Magyar Honvédség légi kutató-mentő központját, mert Vértesszőlős térségében egy siklóernyős balesetet szenvedett. A bajbajutott egy 20 méter magas fa tetején akadt fenn. A pápai bázisrepülőtérről kiérkező szolgálat a helyszín adottságai miatt nem tudott légi mentést végrehajtani, ezért a katasztrófavédelem munkatársai a kutató-mentő szolgálat helikopterének személyzetével közösen segítettek a bajba jutott siklóernyősön - írták. Megírtuk: Súlyos egészségromlást okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyomoz a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a vértesszőlősi balul végződött siklóernyős-mentés ügyében. A hétvégén, súlyos, életveszélyes állapotban kellett kórházba szállítani egy fán rekedt siklóernyőst, akit furcsa mód a kiérkező mentőalakulatok egy óriási, MI-8-as katonai felderítő helikopterrel akartak leemelni a fáról, ám a gép rotorszele miatt kettétört a fa, a rajta lévő, addig teljesen egészséges sportember pedig 15-20 métert zuhant. Mint lapunk kiderítette: ugyan a gép a Magyar Légierő flottájához tartozott, ám a légimentést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kérte, illetve a balul sikerült mentés során a pilóta az OKF helyszínen tartózkodó parancsnokának – szaknyelven: kárhelyparancsnok – utasításait követve repült be a lombkorona fölé két alkalommal. Holott szemtanúk szerint már az első kísérletnél látható volt, hogy az MI-8-as rotorszele olyan erős, hogy az alatta elhelyezkedő fák 4-5 métert is kilengtek a szélben, ráadásul ehhez adódott hozzá a bajba jutott siklóernyős ernyőjének és a mentőernyőnek a felülete, amibe a rotorszél mint egy vitorlába bele tudott kapaszkodni. Az eljárás furcsasága volt, hogy az Index információi szerint már korábban bebizonyosodott, hogy a harctéren, sík területen amúgy sokoldalúan bevethető, nagy teljesítményű MI-8-as bizonyos mentési helyzetekben gyakorlatilag használhatatlan, az általa keltett rotorszél már máskor is súlyos helyzetbe sodorta az érintetteket. Ráadásul az erdős területen kényszerleszállást végrehajtott siklóernyős egyebekben képzett ipari alpinista volt, így ipari alpinista felszereléssel könnyen le tudott volna jutni a fáról és már úton volt a helyszínre az alpinista mentőcsapat, amikor a katonai gép berepült a területre. A balesetben a siklóernyős mellett egy mentőtiszt is súlyosan megsérült.