Előfizetés

Gyötrelmes őserő - a Feketeszárú cseresznye Miskolcon

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.07.11. 11:30

Fotó: GÁLOS MIHÁLY SAMU
Történelmi sebek, a kényszerű együttélés szenvedélye és átka elsöprő erővel jelenik meg Miskolcon a Feketeszárú cseresznye című előadásban, amely nem ítélkezik, egyszerűn csak felkavar.
Hát lesz valaha ebben az országban nem ti meg mi-zés? Nem kell ehhez szerbnek lenni, románnak, tótnak, mi is, ti is ilyenek vagyunk. Ti meg mizünk – mondja a főszolgabíró a Feketeszárú cseresznye című darabban, pedig Hunyady Sándor nem most írta az utóbbi időben több helyen is látható színjátékot. Szőcs Artur Miskolcon rendezte meg még tavaly októberben. A teátrum most próbálja pótolni az elmaradt előadásokat, ezért ezen a héten az országban valószínűleg egyik elsőként zárt térben nagyszínpadon műsorra tűzte az előadást. Bár a járvány miatt csonka évadot búcsúztatunk, sok elmaradt premierrel, a Feketeszárú cseresznye mindenképp kiemelkedőnek tűnik az elmúlt szezon kínálatából. Ritkán adódik, hogy egy produkció szinte minden összetevője erősíti egymást. Több miskolci előadásnál érezhettünk az elmúlt években hasonlót, most is már az első jelentnél sok minden eldől, pedig sötétben játszódik. A nézőtér felől érkeznek a magyar huszárok a bácskai éjszakában egy szerb házhoz szerenádozni. Beszólások, szükségletek, viccek váltják egymást, de minden annyira emberi és természetes, hogy az egész pillanatok alatt beszippantja a nézőt. Mulatni jöttek mielőtt másnap elindulnak a frontra. Az „utolsó éjszaka” érzetével aztán sok minden elszabadul. Szőcs Artur rendezése erősen rétegzett. Középpontjáéban egy szerelmi háromszög áll, de  megjelenik a társadalmi háttér is. Elementáris erővel törnek a felszínre az elfojtott indulatok, sérelmek, sebek, a mélyben meglévő gyűlöletek és előítéletek. A magyarok és szerbek által lakott határ menti kisvárosban az első világháború alatt még magyar a főszolgabíró. De együttműködik a szerb kereskedővel, földesúrral és még a fiatal feleségébe is beleszeret. Az előadásban a három főszereplő kivételével szinte mindenki egyforma súlyt kap a színpadon. Nincs kis szerep, karaktereket látunk, többször jó sokan vannak a színen és mindenki képes erősen jelen lenni. Talán ez a legnagyobb titka az előadásnak és még az, hogy a fiatal színészcsapat egy színpadi nyelvet beszél az idősebb nagy tapasztalattal rendelkező kollégákkal. Egymásért játszanak. A rendezés felerősíti és rendkívül méltón kezeli a Trianon traumát. És nem csak a látványosabb gesztusokkal, a szerbek elégetik a nagy Magyarország térképet, hanem valódi emberi drámákat kapunk. Nem lehet ugyanis eltörölni a gyerekkori emlékeket, azokat a motívumokat, amelyek egyszerűen belénk ivódtak. Nem a pillanatnyi határon múlik az identitásunk. Az érzelmeinket pedig senki sem írhatja át. Lajos András Valiszavljevics Dusánja valami őserőt és ősi fájdalmat képvisel. Szeretni akar, mindenáron és ez lesz a veszte. Bodoky Márk Péterházy Gézája csupa elfojtás. Tűr és mire kitör, már majdnem késő. Czvikker Lilla Irinája a női őserő, Dusán méltó párja, csakhogy elindul az érzelmei után. Onnan pedig nincs megállás. A dalok és a táncok óriási szerepet kapnak az előadásban. A zenészek (a Babra együttes tagjai) élőben aktív részesei a játéknak. Szinte végig jelen vannak és jelenlétük magával ragadó, szinte mágnesező erejű. Nem lehet a hatásuk alól kivonódni. Elementárisak a táncok (Koreográfus: Füzi Attila). A szerb dalok és a magyar nóták a táncokkal együtt szinte a végletekig fokozzák a hangulatot. Amikor már az ember azt hiszi, hogy nincs tovább, minden kezdődik elölről. A virtus, az egymásnak feszülés szinte szétveti a színpadot. Ami az egyiknek győzelem, az a másiknak veszteség. És nincs állandó leosztás. Hol ide, hol oda billen a mérleg. Az árulóból könnyen lehet zsarnok és fordítva. Elszámolni pedig csak önmagunkkal lehet. A többi semmit sem számít. A halottaink pedig itt kísértenek örökre. Infó: Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye Miskolci Nemzeti Színház Rendező: Szőcs Artur 
Sokáig kerülgetik egymást, de aztán nem tudnak hazudni az érzelmeiknek. Irina Czvikker Lilla, Péterházy Géza szerepében pedig Bodoky Márk
Fotó: GÁLOS MIHÁLY SAMU

Jimmy Page gitározik egy csaknem fél évszázados Rolling Stones felvételen

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.10. 14:06
The Rolling Stones
Fotó: DIETER KLAR / AFP
A Led Zeppelin zenészével 1974-ben rögzített dal idén ősszel jelenik meg egy díszdobozos kiadvány részeként.
Egy Jimmy Page-dzsel közös kiadatlan dal is szerepel a Rolling Stones őszre ígért deluxe kiadványában. A Led Zeppelin szólógitárosával, Jimmy Page-dzsel 1974-októberében felvett Scarlet című dal névadója, feltehetően a legendás zenész legnagyobb, akkor hároméves lánya. A The Guardian című brit lap internetes kiadása szerint a Rolling Stones 1973-as albumának, a Goats Head Soupnak szeptember 4-én megjelenő díszdobozos kiadványában a brit együttesnek több másik kiadatlan szerzeménye is megjelenik, köztük a Criss Cross és az All the Rage című számok. A négy lemezt tartalmazó kiadványban az együttes 1973-as brüsszeli koncertfelvétele (Brussels Affair) is helyet kap. A Rolling Stones  jelenleg teljesen új anyagon dolgozik készülő lemezéhez, amely a 2005-ös A Bigger Bang óta az első stúdióalbuma lesz. Az új korongról áprilisban jelent meg a Living in a Ghost Town című szám. 

Ma már retró

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.10. 11:30

Fotó: FORTEPAN/ADOMÁNYOZÓ – MAGYAR PÁL
Hetven éve adták át és nyolc éve zárták be a Ferihegy 1. terminált. 2005-ben ugyan még közel 9 milliárd forintból újították fel – de legalább műemléknek szép lett.
Gyerekként állni a kilátó teraszon, és dobogó szívvel integetni a felszálló gépeknek, a betonon egzotikus bőröndöket cipelő idegeneknek. És a teraszhoz még át is kellett haladni azon az egzotikusan nagyvonalú báron.  Repülnöm  gyerekként egyetlen egyszer sikerült Ferihegyről. Még ma is különleges az üvegfalú, vörös márvánnyal borított és rácsos mennyezetű központi épület, amit nem csak a modernizmus tartott frissen. Kevesen tudják, de az épület felülnézetből repülőgépet formáz: törzse központi tömb az utas- és fogadócsarnokkal és az étteremmel, szárnyai és farok része pedig a forgalomirányító és az egyéb kiszolgáló helyiségek. (Az ikonikus forgalomirányító tornyok pedig a repülőgép légcsavarját szimbolizálták – bár a sok toldozás, hozzáépítés miatt elveszítette eredeti formáját.) Az előcsarnokból lépcső vezetett a galériára és a híres integető teraszra - a galéria bal oldalán lévő büfé az utasoknak és a látogatóknak épült (a bárt pedig ugyanaz az Éttermi és Büfé Vállalat üzemeltette, amihez a későbbi legendás Mézes Mackó ételbárok is tartoztak. A magyar repülés még Rákosmezőn kezdődött, ahol a kezdő pilóták kísérleteztek, de már népszerű repülőnapok helyszínévé is vált. A nemzetközi polgári légi közlekedés 1918-ban a Bécs és Budapest közötti rendszeres járatok elindulásával kezdődött, előbb Mátyásföldről -1922-től ez lett a Trianon utáni ország első nemzetközi repülőtere –, aztán Borbíró Virgil és Králik László tervei alapján 1937-re felépült a Budaörsi repülőtér máig álló ikonikus légi indóháza.   Budaörs volt tehát az első magyar nemzetközi repülőtér, de a felmerülő gondok és a helyhiány miatt már 1939-ben kiválasztották az új helyszínt Budapest másik oldalán, Pestszentlőrinc határában. Lehetséges helyszínként korábban a Csepel-sziget északi csúcsa is felmerült, de a kedvező légköri viszonyok miatt a korábbi sportrepülő bázist, Ferihegyet választották. Az új, polgári-katonai és sport célokra is hasznosítható repülőtér és környezete több mint 700 holdon terül el Pestszentlőrinc és Vecsés között – nemcsak a talaj összetételt vizsgálták meg alaposan, de az időjárási viszonyokat is. A létesítmény tervezésére kiírt pályázatot a modern építészet képviselője, ifj. Dávid Károly, egy többgenerációs építészcsalád tagja nyerte el. A Dávid család két generáció óta jó nevű építési vállalatot tartott fenn Dávid János és fiai néven (többek között a fiumei kikötőt is ők építették fel), az akkor legifjabb a harmincas években kezdett tervezni, miután az évtized első éveiben tanulmányutat tett Ausztriában, Olaszországban, Dániában és Hollandiában, majd kilenc hónapot Le Corbusier párizsi irodájában is eltöltött. Az építkezés 1940-ben kezdődött (Dávid Károly mellett a pályázaton szintén induló Szabó Márton építész kiviteli tervei alapján) megépült az első nagy hangár, műhelyek, az elektromos központ, aztán 1943-ban átadták a városközpontba vezető gyorsforgalmi utat is. Aztán jött a háború: egyrészt 1944-ben a németek vették át a repülőtér irányítását, másrészt hamarosan lebombázták az új épületek jó részét – harmadrészt a maradékot felrobbantották a visszavonuló németek. A romokban álló reptér újjáépítése már 1947-ben elkezdődött, és így érünk el a 70. születésnaphoz: ugyan még közel sem volt minden készen, az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950 májusában tartották meg, az avatók között ott volt Dobi István, Marosán György és Vass Zoltán is. Akkor még a MALÉV nem létezett, helyette az 1946-ban alakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (afféle hadizsákmányként) kezelésében kezdte meg itteni működését. Aztán lassan elkészült minden a régi Ferihegy teljes épülete, később a nagyobb gépek fogadásához hozzákezdtek a 2500 méteres futópálya meghosszabbításához is. 
A MASZOVLET gépei még csak Prágába, Varsóba, Bukarestbe és Szófiába repültek, aztán az 1954-ben induló MALÉV az első nyugatra induló menetrendszerinti bécsi járatát 1956 nyarán indította el Ferihegyről. Közben ne feledkezzünk az építészről és a párhuzamosságokról. Ifj. Dávid Károlyt erősen foglalkoztatták, hiszen ezzel egy időben tervezte meg a MOM gyár máig álló budai Művelődési Házát - hasonlóan fordulatos múlttal, mivel a művelődési házat is még a hadizsákmánnyá lett gyár szovjet igazgatója rendelte meg. (Természetesen szocreál stílusban, amiért meg is kritizálták, hogy elhajlott az akkoriban tomboló Sztálin barokk szocreáltól de végül győzött az idő és az időtálló, remek épületarányok. A gyár már rég nincs sehol, a művelődési központból védett műemlék lett.) 1949-től ifjabb Dávid már a Középülettervező Vállalat műteremvezetőjeként dolgozott, és ekkor kezdett megépülni a tervező és egyben a korszak legnagyobb épülete, a régi Népstadion. (A nemzeti nagystadiont tervezték még korábban a Margitszigetre, Kaszásdűlőre, az Újlaki Téglagyár területére, de volt, aki a Rákosrendező területét találta volna erre a legalkalmasabbnak. Később olyan javaslat is született, hogy a bontás előtt álló Valéria-telep területén, a mai József Attila lakótelep helyén épüljön fel – esetleg a Hajógyári-szigeten vagy a budai Aranyhegy alatt, ahol ma a Vasas sporttelepe van. Mielőtt komoly döntés születhetett volna, a város időközben mindig benőtte az adott területet, így a végén két esélyes helyszín maradt csak: a pasaréti és az egykori lóversenytér a pesti Istvánmezőn. Végül a betervezett, de akkor meg nem épült első metróvonal döntött – így került a Népstadion oda, ahol ma már a Puskás Aréna áll. A Népstadion építéséért egyébként ifj. Dávid Károly 1954-ben Kossuth-díjat kapott.) De vissza Ferihegyre. A bárban már Traubisodát és Márkát is lehetett kapni, amikor az utasforgalom lassan milliósra nőtt - 1974-ben érték el az egymilliót. Átellenes oldalon volt a VIP lounge, ahova csak diplomata útlevéllel vagy tagsági kártyával lehetett bejutni, a csatlakozásra váró tranzit utasok számára pedig a terminál bal szárnyában valaha hotel is működött. Az üvegfalú, világító mennyezetű központi aula térhatása még ma is lenyűgözi az itt lévőt és a hozzá kapcsolódó emlékeink is megtöltik érzésekkel. 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, majd az új irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis – és ekkor telepítették ide a teljes magyar légteret ellenőrző radarközpontot is. Ekkor döntöttek egy új terminál építéséről, ami osztrák hitelből és fővállalkozásban készült el Terminál 2 néven 1985 őszére – de ez már egy másik történet. Ma már MALÉV sincs, a régi Ferihegy – új nevén 1. Terminál – pedig bezárt. Sorsa sokáig kérdéses volt – még az is felmerült, hogy egyszerűen lebontják -, végül a műemléki mentette meg és 2005-ben újították fel a Dávid Károly féle eredeti állapotok színvonalas rekonstruálásával. Abban az évben el is nyerte az EU műemlékvédelmi díját, az Europa Nostrát.

Miért Ferihegy a Ferihegy?

Az 1700-as évek végén ez a földterületet Mayerffy Xavér Ferenc bérelte a Grassalkovich családtól. És Xavér Ferenc ugyan a sörfőzésben is jelentős sikereket ért el, de idővel szőlőtelepítésbe kezdett a birtok homokos dombján. A Mayerffy család mintagazdasága már 190 éve is Feri major néven vált ismertté, és így illetve Ferihegy puszta néven került rá a későbbi térképekre is. Igaz, hogy az itteni szőlődomb csak 150 méteres volt, de az emlékezet végleg Ferihegyként őrizte meg.