Az utolsó közvélemény-kutatások többségében a különbség a statisztikai hibahatár körül van. Az előrejelzések felében Andrzej Duda jelenlegi elnök vezet 1-1,5 százalékkal Rafal Trzaskowski varsói polgármester előtt, míg más kutatások fordítva jeleznek hasonló eredményt: ott Trzaskowskit hozzák ki győztesnek – egy paraszthajszállal. A szociológiai felmérések egyértelműek: Duda viszi a kis- és a közepes méretű településeket. Itt lakik a legtöbb szavazó, de itt a legalacsonyabb a választási hajlandóság. A nagyvárosok lakóinak többsége a liberális jelöltre szavaz majd - feltételezik. Trzaskowski inkább a fiatalok jelöltje, s ha csak az ötven felettiek szavaznának, akkor Duda 60 százaléknál többet kapna. Nyugat-Lengyelország az ellenzéki jelölté, míg a Kelet a hivatalban lévő jobboldali elnöké. A nők inkább szavaznak a fiatalos Trzaskowskira.
A kampány csúcspontja lehetett volna a jelöltek július 6-i tv-vitája, de ez nem történt meg. Trzaskowski elutasította a kormánytelevízió feltételeit. A vitát a közép-lengyelországi Konskie-ben tartották volna, ahol a felek a helyiek kérdéseire, illetve internetes kérdésekre válaszoltak volna. A közszolgálati televízió az elnök kampánytévéje hosszabb ideje, s pártosan támadja az ellenzéki jelöltet. Egyértelműen elkötelezett, s ezt tükrözte a „falugyűlés” hangulata és a megválogatott kérdések sora. Duda kampánya itt is elsősorban az idegenellenes indulatokra épített és melegek ellen uszított. Azt sugallta, Trzaskowski elvenné a szociális juttatásokat, hogy a pénzt a zsidó kárpótlásra adja. Azt mondta az állami tévé prezentátora, hogy az ellenzéki jelölt fél szembenézni az „igazi lengyelekkel”.
Duda új kampánya a két forduló között a kisebb települések és a nagyvárosok lakói közötti feszültségkeltésre, értelmiségellenes uszításra épült. Ezen kívül Nyugat-ellenes hangokat ütött meg, támadta vele kritikus amerikai tulajdonú TVN tévét. A támadást az amerikai nagykövetnő visszautasította. A Ringier-Axel Springer médiacég Fakt című bulvárlapja megírta, hogy nemrég elnöki kegyelmet adott egy pedofilnak. Duda ezt a kampányba történt német beavatkozásnak állította be. Trzaskowski ellenjavaslata az volt, hogy a vita a nyugat-lengyelországi Lesznóban legyen, s a kérdéseket kormánypárti és ellenzéki médiumok újságírói tegyék fel. Ez így is történt, de a másik fél pulpitusa üres maradt. Kölcsönösen gyávasággal vádolták a másikat.
A két jelölt az utolsó pillanatig mozgósította saját híveit, s próbálta megszerezni a korábban kiesett jelöltek szavazóit. Minden attól függ, ezek kire szavaznak, hiszen párezer voks is számít. Az elemzők szerint Szymon Holownia pártonkívüli jelölt szavazói, ha szavaznak, inkább Trzaskowski választják. Holownia több, mint 13 százalékot kapott az első fordulóban. A szélsőjobboldali Krzysztof Bosak tábora (7 százalék) inkább a jobboldali-nacionalista Duda felé húz, kérdéses még a parasztpárti hívek döntése is. A kormánypárt mindent bevet a „járási Lengyelország” mozgósítására: tűzoltóautókat ígértek a legtöbb szavazót felvonultató településeknek. Egyébként a teljes kormány és államapparátus az elnök mellett kampányol. Ezzel együtt a kutatásokból kiderült, hogy Andrzej Dudának legfeljebb annyi szavazója van, mint amennyit pártja a Jog és Igazságosság (PiS) a tavalyi parlamenti választáson megnyert magának. Legalább hétmillió ember a hét közepén még nem döntötte el, melyik jelöltre fog ikszelni.
A választás eredménye megrendítheti a lengyelországi politikai helyzetet. A PiS nehezebben valósíthatná meg tekintélyelvű klerikális-nacionalista programját, kisebb szövetségesei elpártolhatnak Jaroslaw Kaczynskitől, s megrendülhet a vezérelven működő párt egysége. A jobboldal vereségének a legnagyobb V4 országban regionális, sőt összeurópai jelentősége lenne. Ezek persze csak gondolatkísérletek, dönteni vasárnap a lengyel választók fognak.
