A Friedrich Ebert Stiftung német alapítvánnyal közösen készített kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az orosz fiatalok 80 százalékát nem érdekli a politika vagy nincs határozott véleményük róla. A 14 és 29 év közöttieknek csupán a 19 százaléka mutat valamiféle érdeklődést. A fiatalok kétharmada nem hajlandó részt venni politikai tevékenységben és csupán 7 százalék lenne kész erre, valójában azonban mindössze 1 százalékuk vállal ilyen jellegű munkát. A többség nem igazodik el a nagypolitikában és nem látnak összefüggést mindennapi gondjaik és a politika között.
Az állam és szervei iránti bizalom alacsony, kivételt képeznek az önkéntesek, a hadsereg és az elnök, de csak 50 százalék alatti arányban. A legnagyobb bizalmatlanság a NATO-val, az orosz pártokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatban alakult ki.
A demokráciát a megkérdezettek 47 százaléka tartja társadalmi szempontból a legjobbnak, 71 százalékuk nem fogadja el az autoriter megoldásokat. Ugyanakkor ellentmondásos érzelmekre, zavarodottságra utal az erős vezető iránti bizalom, és a többség érdekében tevékenykedő erős párt szükségességének tudomásulvétele. Ha politikai nézetekről egyáltalán beszélhetünk körükben, akkor a szociáldemokrata, nacionalista, liberális és kommunista eszmék fedezhetők fel, igaz igen alacsony százalékban.
A fiataloknak csak az egyharmada tekinti hazáját európainak, sokan kételkednek a Nyugattal való kapcsolatok barátivá válásában. Mindennek ellenére csak igen kevesen akarják hazájukat elhagyni és másutt dolgozni.
Natalija Zorkaja a Levada központ szociológusa az orosz ifjúság alapvető jellemzőjének az egoizmust tartja. Bár az utóbbi években megjelent az ifjúságnak egy vékony rétege, amely már nemcsak a maga komfortjával van elfoglalva, de ez a réteg nem nagy, és nincs kire támaszkodnia.
Egy másik felmérésében a Levada arra volt kíváncsi, hogy a 18 és 24 év közöttiek mennyire ismerik a múltat. A reprezentatív közvéleménykutatást még februárban tartották meg az ország ötven régiójában, de csak most vált ismerté az „openmedia.io” internetes portál jóvoltából. A megkérdezettek 41 százaléka keveset vagy egyáltalán semmit sem tud az 1930-50 évek Szovjetuniójának megtorlásairól. Sőt, még a második világháború eseményeit sem ismeri a diákság 11 százaléka. A háborús nehézségekről a 18 és 24 év közötti fiataloknak van a legkevesebb elképzelésük.
Idén a Levada központ ugyanazokat a kérdéseket tette fel, mint 1989-ben. Azoknak az oroszoknak az aránya, akik keveset vagy semmit sem tudnak a szovjet idők megtorlásairól 13-ról 20 százalékra emelkedett. Ebben szerepe van annak, hogy a szemtanuk száma 1 százalékra csökkent. Mint Lev Gudkov, a Levada igazgatója kifejtette, eltávoznak a szemtanuk és a résztvevők, sérülnek a személyes kontaktusok, elenyészik az érdeklődés a szovjet totalitarizmus természete iránt. A politikai hatalom tölthetné ki ezt az űrt, azonban leveti magáról a felelősséget. Mindennek a helyén pedig maradnak a klisék és a mítoszok az emberek helytállásáról, szenvedéséről, végül a győzelemről. A fiatalokban ezek a klisék rögzülnek.
Így aztán azon sem lehet csodálkozni, hogy a Szovjetunió szétesését minden harmadik 18 és 29 év közötti fiatal sajnálja, ami pedig az idősebb korosztályokat illeti ez a mutató életkortól függően 62-84 százalék.
