Előfizetés

Fű alatt átszervezik a közlekedést

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Új menetrendekkel kezdték meg a párhuzamos vasúti és távolsági buszjáratok leépítését.
Sokéves számolgatás és egyezkedés után jóformán fű alatt megkezdődött a Volánbusz járatainak csökkentése azokon a területeken, ahol a MÁV megfelelő vasúti közlekedést tud biztosítani az utasoknak. Ezt azonban nem előzte meg nagyszabású bejelentés, sőt a megkeresett kormányzati szereplők nem is válaszoltak lapunknak arra a kérdésére, vajon az utóbbi hetek járatszűkítései már ennek részeként valósulnak-e meg. A Volánbusz dolgozói mindenesetre így tartják, sőt a Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége és a Volánbusz Zrt. zalai munkavállalói petíciót indítottak tiltakozásként, mert arról értesültek, hogy augusztus elsejétől „a szaktárca a távolsági autóbusz-közlekedés drasztikus visszaszorítását tervezi”. A változtatás Zala megyét különösen súlyosan érintené, úgy tudják, a megye és Budapest közötti autóbuszos járatok nagy részét törölni akarják – tájékoztatta a Népszavát a szakszervezet elnöke. Horváth László úgy fogalmazott, nem a tervszerű és észszerű közlekedésszervezés ellen tiltakoznak, de nem tudják, az új menetrend mennyiben igazodik az utazóközönség igényeihez és szokásaihoz, beleértve az érintett önkormányzatok elvárásait is. Abban biztosak, hogy ami történik, azt a dolgozókkal nem egyeztették, így a buszvezetők szerint leértékelik a munkájukat. Néhány hete a Közlekedő Tömeg Egyesület épp a másik oldal, a vasút járatritkításai miatt gyűjtött aláírásokat és az ötezer névvel megtámogatva július elején fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), mert sok térségben szintén drasztikusnak nevezhető vasúti járatritkítás okoz gondokat. A civil szakmai szervezet beszámolója szerint Szentesen két hete lakossági fórumot is szerveztek, ahol elégedetlen utasok, helyi lakosok és MÁV dolgozók fejtették ki, mekkora hibának tartják, hogy a városból négyfelé induló vasútvonalak közül háromnál gyakorlatilag megszüntették a személyszállítást.  A Közlekedő Tömeg a szakminisztériumnak címzett levélben arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy év végéig tegyenek le az asztalra egy koncepciót a regionális közösségi közlekedés fejlesztésére, és „csak részletes és a térségekben élők szempontjait figyelembe vevő, nyilvános vizsgálat után vezessenek be bármiféle változtatást”. A civil szervezet hangsúlyozza, sürgősen szükség lenne az évek óta ígérgetett menetrendi és tarifa összehangolásra a busz és a vasúti járatok között. Emlékezetes, hogy erről 2015-ben Vitézy Dávid miniszteri biztosként tanulmányt készített, majd 2018-ban Fónagy Jánost a kötöttpályás és nem kötöttpályás helyközi közösségi közlekedésért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki, hogy készítse elő a párhuzamosságok megszüntetését, tavaly év végén attól volt hangos a sajtó, hogy kormány előtt van a két országos közlekedési társaság egy holdingba szervezése, de kormánydöntés azóta sem született róla. Májusban lapunk írta meg elsőként, hogy Tarlós István országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottként tizenkilenc pontos javaslatot állított össze a közlekedés átalakításáról. A miniszterelnöknek címzett levél szerint a volt főpolgármester épp a járvány időszakát javasolta a változások elindítására, mert szerinte így kisebb lesz az érdeklődé és a tiltakozás a járatok megszüntetése miatt, s mindent összevetve ez így is van.  

Buszvezetők

A Volánbusz munkatársai a járatritkítások miatt elbocsátásoktól tartanak, ráadásul egy nyugdíj után visszafoglalkoztatott társuk rosszulléte is borzolja a kedélyeket. Attól tartanak, a kevesebbe kerülő nyugdíj mellett dolgozók is veszélyeztetik az állásukat. A Volánbusz Zrt. válasza szerint jelenleg 10 569 buszvezetőt alkalmaznak országszerte, ebből 550 nyugdíjast, de közülük 310-en még korhatár előtti ellátásban részesülnek, teljes munkaidőben pedig csak 42 százalékukat foglalkoztatják.

Rövid nadrágban a volánnál

Július 15-re tiltakozó akciót szervez a Volánbusz Zrt-nél a SZOLIDARITÁS Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), mert a cég kánikulában is a műszálas egyenruhák viselésére kötelezi a dolgozókat a nem légkondicionált járatokon is. Az érdekvédelmi szervezet arra kéri a kollégákat, hogy ezen az egy napon szegjenek szabályt és vegyenek fel rövidnadrágot és fehér pólót – tájékoztatta lapunkat Dobi István elnök.

Segítség helyett adósság vár a településekre

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:00

Fotó: Népszava
Állami hitelkeret nélkül a 800 leggazdagabb település fele támogatásra szorulhat. Az önkormányzatok adóssága elérte az 1300 milliárdot, főleg az államnak tartoznak.
Köddé vált az önkormányzatok mentőcsomagja. Június elején még arról beszélt a kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla. Az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet elnöke állítja, ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. A keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt Jenő szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat. Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e és ha igen, mikor a tervezett bevételek. A TÖOSZ elnöke szerint a napi gyakorlatban a bankok rugalmasan kezelik az ilyen likviditási kereteket: ha az önkormányzat egyetlen napra össze tudja szedni a pénz visszafizetéséhez szükséges összeget, másnap viheti, mert újra nyílik a keret. Tab fideszes polgármestere azt gondolja, elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják. A tetejébe az elvonás azt sem veszi figyelembe, hogy az adott önkormányzat a maximálisan lehetséges 2 százalékos iparűzési adót szedi be a cégektől, vagy mondjuk csak 1,6 százalékot, és így kevesebb a bevétele, a vállalati adóalapot tekintik mérvadónak. A polgármester szerint törvényszerűen várható, hogy az eddigi kedvezményeket megszüntetik a települések. Mivel az idén szeptemberben beérkező adóelőleg után csak március 15-e a következő előleg befizetési határidő, és a kormány december végén egyben utalja át a településeknek a januári és februári bérek előlegét, a TÖOSZ elnöke arra számít, hogy a februári és márciusi fizetések kifizetésével már sok helyen baj lesz. Jánoshida polgármestere szerint azonban már december elején lehetnek olyan települések, ahol kiürül a kassza. Eszes Béla lapunknak elmondta, a 2,5 ezres jászsági községnek nincs pénzintézeti hitele, de hamarosan lehet. Egy uniós fejlesztésük ugyanis a tervezettnél többe kerül, támogatást kértek a különbözetre is az Államkincstártól, de még nem kapták meg a jóváhagyást. Az ilyen támogatási összegek is a települések adósságállományát növelik, ahogy a beszállítóknak, szolgáltatóknak ki nem fizetett számlák is – kapcsolódik az elmondottakhoz Pitti Zoltán. A Corvinus Egyetem kutató professzora az összes tartozást a jegybank adatai alapján összegezve jelentette ki nemrég, hogy érik az újabb adósságkonszolidáció, már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak más az összetétele. (Friss kormányzati nyilvántartásból származó adatokat kértünk a belügyi és a pénzügyi tárcától, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.) A közgazdász szerint magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, egyre több a kifizetetlen számla és egyre gyakoribb az is, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatok vesznek fel hitelt, amihez a település kezességet vállal. Ezzel már csak azért is megpróbálkozik sok város, mert a kormány az utóbbi időben könnyebben hozzájárult ezeknek a cégeknek a hiteleihez, mint ha maga a település kérte volna. Az elbírálásnál azonban ekkor ugyanúgy nem lehet biztos a sikerben egy ellenzéki megyeszékhely, mint ha maga akarna hitelt felvenni. A múlt hónapban például kormányhatározatban utasította el az állam a Miskolci Hőszolgáltató Kft. 435 millió forintos hiteligényét. Az ilyen döntés az előző ciklusban nagyon ritka volt: 2018-ban 137 település 158 ügyben kérte a kormány hozzájárulását a hitelfelvételhez, négy kivétellel ezt meg is kapták.          

Pénzosztás

Az év végi maradványpénzekből nagy összegű támogatásokhoz juthatnak az arra „érdemes” települések. Ilyenkor a benyújtott pályázattal rendelkező, de a keret kimerülése miatt az eredeti pályázati csomagban nem nyertes városok és községek kapnak pénzeket, már ha a térség fideszes országgyűlési képviselője is úgy akarja. Több polgármester is megerősítette, hogy a Belügyminisztérium nagyon pontos listát vezet az igényekről és a települések valós anyagi helyzetéről, ám gyakran nem ez számít a pénzosztásnál, hanem a kormánypárti képviselő egyéni döntése. Nem véletlenül panaszkodnak az ellenzéki polgármesterek, hogy ők nem rúghatnak labdába. G.E.

Tervezet iparűzési adó bevétel 2020 (milliárd forint)

Budapest főváros 174,4 Budapest kerületek 148,6 Debrecen 17,7 Miskolc 2,5 Szeged 11,9 Pécs 9,5 Győr 22 Tiszaújváros 4,3 Szentkirály 0,125 

Újratervezés szinte minden városban

Miskolcon az idei évre tervezett iparűzési adó összege 11,5 milliárd forint, ehhez képest azonban már most 2 milliárd forinttal kevesebbel számol az önkormányzat – tudtuk meg a városházán. A költségvetést módosították, abban immár majdnem 2 milliárd forintos hitelfelvétel szerepel, amiből 1,5 milliárdot a diósgyőri vár felújítására kell elkölteniük, miután a külső vár fejlesztését szolgáló, még az előző fideszes városvezetéssel kötött támogatói szerződést a kormány visszavonta. Miskolc azonban mindenképp szeretné megvalósítani a projektet, ezért szükséges a pénzfelvétel – indokolták. A hitelből további kétszázötvenmillió forintot a Szentpéteri kapui temető fejlesztésére költenek majd, kilencvenmilliót pedig a város bérlakás-állományának felújítására szeretne igénybe venni az önkormányzat. Debrecen önkormányzata a koronavírus-járvány elleni védekezés többletköltségei kapcsán belső költségvetési átcsoportosításokat hajt végre, beruházásokat azonban nem ütemez át – válaszolta lapunknak Papp László fideszes polgármester. Hozzátette: az önkormányzat 2020-ban 2,5 milliárd forint beruházási célú hitelfelvétel mellett 34,5 milliárd forint hiteltörlesztést teljesít, amely jelentős részben az Északnyugati Gazdasági Övezet kialakításával kapcsolatos. Az elvonások és a bevételek csökkenése miatt várhatóan hitelfelvételre kényszerül Eger városa is, ám hogy mekkora összeg lesz ez, egyelőre nem tudták megmondani az általunk megkérdezett képviselők, miként azt sem, mekkora bevétel kiesésre számítanak az elvonások miatt. Kitérő választ kaptunk az erre vonatkozó kérdésre Szolnokon is, azt azonban elmondták: hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést egyelőre nem készítenek. Nem kényszerül hitelfelvételre az észak-borsodi, hátrányos helyzetű térségben lévő hétezres város, Encs sem. Mikola Gergely jobbikos polgármester lapunknak elmondta: a településnek szerencséje van, mivel az M3-as autópálya építése miatt számos cég létesített itt telephelyet, s fizeti most nekik az adót. Nincs ilyen jó helyzetben az Encstől kőhajításnyira lévő négyszáz lelkes kis falu, Hernádszentandrás, amely gyakorlatilag hónapok óta sakkozik azon, melyik számláját fizesse be és melyiket tologassa odébb. Üveges Gábor polgármester szerint a települések régóta alulfinanszírozottak, a kötelezően rájuk hárított feladatok elvégzésére nem kapják meg a teljes pénzt az államtól, a koronavírus okozta helyzet még kiszolgáltatottabbá tette az önkormányzatokat. Számukra egyetlen, minimális mozgásteret az a hárommillió forintos folyószámla-hitelkeret jelent, amelyet a számlavezető bankjuk biztosít minden évben, így csak arra kell vigyázniuk, hogy év végére ez fel legyen töltve: hogy miből, az karácsony környékén mindig hosszas fejtörést okoz a hivatalnak, de eddig bevételek átcsoportosításából ezt sikerült megoldani. Hogy így lesz-e idén is, azt a polgármester nem tudta megjósolni. - Doros Judit

Kormányzati engedély kell a hitelhez

Az önkormányzatok és cégeik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011-es törvény alapján csak előzetes kormányzati hozzájárulással vehetnek fel hitelt adóbevételeik 50 százalékának megfelelő összegig. Könnyített volna a helyzetükön egy kedvezményes állami hitelcsomag, de sok helyen e nélkül is kénytelenek lesznek adósságba verni magukat. A legtöbb település azonban próbálja megúszni a hitelfelvételt. Schmidt Jenő, Tab fideszes vezetője például úgy fogalmazott lapunknak: „a 18 év polgármesterség alatt megtanultam, hogy csak magunkra számíthatunk”. Dézsi Csaba András Győr fideszes polgármestere szerint „kétségtelenül új és váratlan helyzet elé kerültek az önkormányzatok, de alkalmazkodni kell hozzá. Vannak nyafogós és vannak dolgozós önkormányzatok és polgármesterek, én az utóbbiak közép tartozom és ezt tudom javasolni mindenkinek”- jelentette ki. Egy másik nagyváros kormánypárti polgármestere szerint ugyanakkor „hatalmas gond a decemberi adófeltöltés eltörlése”, nekik csak ez a döntés 3 milliárdos kiesést jelent. Nem arról van szó – tette hozzá, hogy csődbe megyünk, de lekötött pénzekhez, államkötvényekhez kell majd várhatóan hozzányúlnunk, vagyis jelentős kamatveszteséget leszünk kénytelenek elkönyvelni. - Kósa András

MSZP: a kormány tegye ingyenessé a vízparti strandokat!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.12. 19:05

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Molnár Zsolt a kancelláriaminiszter délelőtti utazást korlátozó bejelentéseire reagált.
"Miután honfitársaink tízezrei, százezrei számára tervezhetetlenné vált az idei nyár - már pedig a megérdemelt pihenésre mindenkinek szüksége lenne -, ezért arra szólítjuk fel a magyar kormányt, hogy a vízparti strandok, amelyeknek nagy része fizetős, ebben a szezonban ingyenesek legyenek mindenki számára" - mondta az MSZP budapesti elnöke vasárnap, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatóján. A politikus Gulyás Gergely kancelláriaminiszter délelőtti utazást korlátozó bejelentéseire reagált. Mivel a környező országokban újra fellobbant a járvány, a kormány színkategóriába sorolja az uniós, és EU-n kívül országokat a fertőzésveszély kockázata alapján. Eszerint változnak a beutazás feltételei. Molnár Zsolt kifejtette:
bíznak abban, hogy a kormány a beutazási besorolásoknál kizárólag a magyar állampolgárok egészségügyi állapotának védelmére koncentrál.

Kiemelte: a kabinetnek a korábban bevezetett ingyenes parkoláshoz és közterület-használathoz hasonlóan kellene ingyenessé tennie a vízparti strandokat, azzal a különbséggel, hogy ezúttal kompenzálja a járvány miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat a bevételkiesés miatt. 
– Arra szólítjuk fel a magyar kormányt, nyúljon a zsebébe. Ha mintegy 80 milliárd forintot adott NER-közeli vállalkozóknak szállodafejlesztésekre, akkor legyen képes a magyar emberek üdülése, strandolása, pihenése érdekében a zsebébe nyúlni, egyúttal kisegíteni ez ügyben az önkormányzatokat, amelyek már így is vesztesei ennek a járványnak

– hangsúlyozta Molnár Zsolt.