A börtönpanaszoknak vége, a sértettekre jó világ jön

Tíz új börtönszárny épült fel, már majdnem ötezer rabbal többet tudnak elhelyezni a hazai fegyintézetekben, mint 2010-ben. És miközben a zsúfoltságot megszünteti, a kormány azt tervezi, hogy megkönnyíti a börtönlakók sértettjeinek kárpótlását.

A magyar kormány az új könnyűszerkezetes börtönépületek átadásával megszünteti a zsúfoltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezzel megszűnik a jogalapja az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a hazai börtönviszonyok miatt indult pereknek – hangsúlyozta a tíz börtön területén átadott új épületszárnyak veszprémi központi avatása után lapunknak az igazságügyi miniszter.

Varga Judit feltételezi, hogy hamarosan ellenőrzik is a strasbourgi szakértők a fogvatartottak elhelyezési körülményeit, ezért – mint mondta, a szeptember végéig tartó időszak hatalmas logisztikai kihívást jelent az ország valamennyi intézetében, hiszen úgy kell majd áthelyezni egyik helyről a másikra a rabokat, hogy mindenkinek legalább az elvárt 4 négyzetméter mozgástér és 10 köbméter légtér jusson.

Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2012-ben szigorította a büntető jogszabályokat, aminek az lett az egyik hatása, hogy 2014-15-ben tömegével fordultak a magyar fogvatartottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához az intézetek elviselhetetlen zsúfoltsága miatt.

A strasbourgi intézmény 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönökben rendszerszintű a baj, a kormánynak megoldást kell találni a helyzet javítására. Az erre válaszként kidolgozott akcióterv 3 ezer új férőhely létesítését ígérte 5 helyszínen, de a tervezett építésekből azóta mindössze egy új kórház kivitelezése kezdődött meg Berettyóújfaluban, majdnem 500 rabnak átalakítottak egy volt laktanyát, 1600 férőhelyet pedig a meglévő intézetek felújításával, bővítésével teremtettek.

Érdemi áttörést azonban csak az idén rohamtempóban felépített acélszerkezetes, belül gipszkarton falakkal elválasztott épületek hoztak. Ehhez még azt a megszokott egymás közötti színjátékot is előadta a Fidesz, hogy az Országgyűlés kétharmada februárban felszólította saját kormányát, hogy a szeptember 30-áig vigye száz százalék alá a börtönök kihasználtságát.

A zsúfoltság enyhítésének másik lehetséges módja az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők arányának növelése, ami gyakorlatilag technikai eszközökkel ellenőrzött házi őrizetet jelent a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek, főként büntetésük utolsó szakaszában, vagy épp az ítélet megszületéséig. A kormány akcióterve ezt is tartalmazta, de a megoldás elterjesztése nem halad rohamléptekkel. Varga Judit ugyanakkor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy erről a célról sem mond le a kormány.

A miniszterelnök által börtönbiznisznek elkeresztelt kártérítések kifizetésének felfüggesztése után július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvény, s az igazságügyi tárca vezetője most lapunknak kijelentette, hogy szeptemberben a büntető eljárás és egyéb jogszabályok módosításával még tovább akarják könnyíteni a sértettek kártalanítását.

A tíz helyszínen most átadott új börtönszárnyak összesen 2750 férőhellyel bővítik a befogadható létszámot, s így 95 százalékosra csökken az intézetek kihasználtsága. Ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az új épületekben három és hatágyas, klímával felszerelt szobákban helyezik el a fogvatartottakat.