Miben különbözik a Jaroslaw Kaczynski-féle rendszer az orbáni modelltől?
Bár a Jog és Igazságosság elnöke ígéretet tett arra, hogy “befut a budapesti gyors”, egyelőre az Orbán-kormány jóval előrébb tart a versengő, tekintélyelvű rezsim építésében, a lengyel kormány valahol félúton van az idevezető úton. Nem csak amiatt, mert Kacyznski pártjának nincs alkotmányozó többsége, hanem mert sokkal több fék és ellensúly van a rendszerben, például a nagyfokú autonómiával bíró vajdaságok, amelyek szabadon diszponálnak az uniós támogatások 40 százaléka felett . A civil szervezetek többsége helyi szinten, alulról épül föl és nincs kiszolgáltatva a fővárosnak. A lengyel médiapiac diverzifikált, a sajtó zömében a kormánypárttól teljesen függetlenül működik. Lengyelország decentralizált, több központú. Annak ellenére, hogy egyre több korrupciós ügy pattan ki a kormány körül, még nem alakult ki a magyarországihoz hasonló rendszerszintű korrupció. Kaczynski pártja egyetlen területen húzott el: az igazságszolgáltatás ilyen mértékű szétverésére még Magyarországon sem volt példa.
Az igazságszolgáltatás után melyek lehetnek a lengyel kormánytöbbség következő célpontjai?
A PiS zavartalanul folytathatja az igazságszolgáltatás átalakítását a legfelsőbb bíróság átpolitizálásával, és újra nekifuthat a média "repolonizációjának", vagyis a külföldi tulajdonosi arány visszaszorításának. Kísérletet tehet továbbá az oktatási és az akadémiai szabadság szűkítésére is. A kutatók eddig legfeljebb öncenzúrával igyekeztek megfelelni a hatalom államközpontú, nacionalista elvárásának, de nem nehezedett például rendszerszintű nyomás az egyetemekre, nincsenek tabu kutatási területek.
Miért tűnt bizonyos szempontból durvábbnak Duda választási kampánya, mint az eddigi Fidesz-kampányok?
Szögezzük le, hogy Lengyelországban nincsenek közpénzből finanszírozott, több milliárd eurós EU-ellenes és Soros-ellenes plakátkampányok, illetve nemzeti konzultációk. Ilyen alapon is érdemes tehát összevetni a kampányok durvaságát. Az identitásalapú félelmekre való tudatos rájátszás, a szexuális kisebbségek elleni hangulatkeltés és a németellenes, antiszemita érzelmek a PiS bevett stratégiáját képezik. Duda ezeket beemelve próbálta feltüzelni a bázist és értékalapon megszólítani a szélsőjobboldali Krzysztof Bosak 1,7 milliós szavazótáborát. Ez részben sikerült is, habár Bosak támogatóinak másik, szabadpiac-párti fele a PiS etatista gazdaságpolitikája miatt Rafal Trzaskowskihoz húzott.
Duda szoros győzelme lendületet adhat Kaczynskinek a rendszer tovább építéséhez?
A rendszer logikájából eredően nem látok esélyt konszolidációra. A PiS tovább menetel majd az autoriter rendszerépítkezés útján, s nem lesz, aki megállítsa. Andrzej Duda győzelme folytonosságot hoz abból a szempontból, hogy a valódi végrehajtó hatalom az alkotmányos kereteken kívül, a kormányzati tisztséggel nem rendelkező Jaroslaw Kaczynski kezében összpontosul: a hivatalos állami szervek gyakran a pártelnököt szimbolizáló „Nowogrodzka utca” informális utasításait követik. A rendszer ezáltal részben átláthatatlanul működik, ezt pedig a nemzetközi szervezeteknek, köztük az Európai Uniónak is sokkal nehezebb beazonosítani.
Mit kezdhet az EU ezzel a helyzettel?
A magyar ügyekkel ellentétben az uniós intézmények viszonylag határozottan léptek fel a lengyel kormány ellen, viszont továbbra sem elég gyorsan, és nem minden esetben. Ráadásul a Fideszhez hasonlóan a PiS is "pávatáncol", ezért a kötelezettségszegési eljárások hatékonyabbá tétele érdekében az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia a gyorsított eljárást. A kötelezettségszegési eljárások során pedig még célzottabb, kidolgozottabb érveket kell megfogalmaznia, hogy az EU Bíróságának is nagyobb mozgástere legyen az uniós szerződések értelmezésére és a demokrácia összetett leromlásának megfékezésére.
