Előfizetés

„Akárhová nyúltunk, fideszes ügyvédbe akadtunk” - interjú Pikó Andrással

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.15. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Józsefvárosra évekkel ezelőtt rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni – jellemezte küzdelmeiket Pikó András VIII. kerületi polgármester.
Továbbra is a 99-es busszal jár vagy átváltott a szolgálati kocsira?
Most alapvetően bringával járok. De ha jelenésem van, akkor igénybe veszem a hivatali gépkocsit. Ma például bejártuk a bölcsődei konyhákat. Ők most a mi megmentőink a közétkeztetés körül támadt viharban. Ezt a kört például nem bringával csináltam végig, hanem szolgálati kocsival.

A Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra büntette a kerületi önkormányzatot az előző közétkeztetési szerződés érvénytelenítése, illetve az új, pályázat nélkül megkötött menza-szerződés miatt. Miért kellett ilyen sebbel-lobbal felmondani az előző szerződést?
Mi azt ígértük a kampányban, hogy az összes túlárazott szerződést, kifizetőhelyként használt sportállást felszámoljuk. Józsefvárosra évekkel ezelőtt rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni. Ez az egyik ok. Másrészt nem voltunk elégedettek a közétkeztetés minőségével sem. Így, amikor a járvány idején kaptunk egy áremelési kérelmet, megnéztük az eredeti szerződést. Akkor szembesültünk azzal, hogy súlyos eljárási és jogi hibákkal kötötték meg. Én pedig nem akartam semmiképpen benne maradni egy törvénysértő helyzetben. Az előző vezetés azonban úgy kötötte meg a szerződést, hogy rendes felmondással 365 nappal, míg rendkívüli indokkal 210 nappal mondható fel. Egy polgármester azonban nem legitimálhat ilyen hosszú ideig törvénytelenséget. Ekkor kötöttünk egy átmeneti szerződést 2-4 hónapra, amíg egy nyílt eljárással kiválaszthatjuk az új partnert.

A döntőbizottság viszont az új eljárást jogsértőnek, az új szerződést pedig semmisnek nyilvánította.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a felmondás okaként nem hivatkozhatunk a szerződés semmisségére, mert azt a polgármester írta alá. A döntőbizottságot nem érdekli, hogy közben volt egy politikai váltás és az új polgármester átnézve a korábbi szerződéseket korrigálni szeretne. A jogfolytonosság nagyon fontos a közigazgatásban, de nem írhatja felül azt a szintén nagyon fontos elvet, miszerint azért tartunk választásokat, hogy a korábbi hibák javíthatóak legyenek. Én pedig éppen ezt tettem. A másik érv az volt, hogy a közétkeztetés nem kiemelt közérdek, így nem igényelt volna rendkívüli sürgős eljárást. Az önkormányzat közigazgatási perben támadja meg a döntést, illetve azonnali jogvédelmet kérünk, amelynek révén az általunk megbízott Eurest Kft. tovább szolgáltathat. Mi úgy számolunk, hogy az iskolakezdésre új partnereink lesznek. Az előző szerződés egyébként annyira túlárazott volt, hogy még az 50 milliós bírsággal együtt is olcsóbb az új. Éves szinten 120 milliót takarítunk meg a felmondással, ami láthatóan nagyon fáj Kocsis Máténak.

A kampányban nagyon sikeres húzásnak bizonyult az ajtónkénti kopogtatás. Ez egy nagyon direkt és közvetlen kapcsolat volt a kerületi polgárokkal. Mit sikerült ebből megőrizni?
Már nem kopogtatok be az ajtókon, de továbbra is hangsúlyos elem az önkormányzat részvételi működésének megalapozása és működtetése. Ennek érdekében magyarázó szövegekkel láttuk el a testületi üléseken tárgyalt előterjesztéseket a könnyebb követhetőség és érthetőség kedvéért. Felállítottuk a Közösségi Részvételi Irodát, amely az önkormányzaton belül felel azért, hogy a döntéshozatal a lehető legnyitottabb legyen. A nagyobb érdeklődésre számot tartó ügyekben, mint például legutóbb a filmforgatások engedélyezésének kérdésében, több héten keresztül egyeztettünk a Palotanegyedben élőkkel. Alkalmazzuk a közösségi tervezés módszertanát is, elsőként a Déri Miksa utca alakul át ennek segítségével. Nagy projektünk a II. János Pál pápa tér használatának újraszabályozása. Számos platformon kérdezzük a környékbelieket a kutyások, a hajléktalanok térhasználatáról. Még ennél is nagyobb falat lesz a parkolás szabályozása.
A közétkeztetés mellett a parkolás átalakítása kavar leggyakrabban vihart. Mit szól a főváros negyedóra ingyenességet adó, illetve a parkolási kedvezmények megnyirbálásáról szóló javaslatához? Ez egy meleg pite. Józsefvárosban még nincs erről konszenzusos javaslat. Én sokkal lassabb haladást szeretnék, de a főváros január elejétől bevezetné az új rendszert. A jelenlegi szisztéma nem fenntartható. A kerület 10 ezer parkolóhelyére – amiből ezer a fővárosé - 11 ezer engedély van kiadva és erre jön rá az átmenő forgalom. De a szerzett jogokat csak akkor lehet megvonni, ha adunk cserébe valamit. Az önkormányzat több ajánlatot tehet: növeljük például az itt élők számára dedikált helyek számát, vagy kijelölünk egy idősávot csak nekik. A helyi Fidesz szerint az új vezetést nem érdekli a kerület közbiztonsága, a polgárőrséggel is felmondták az együttműködési megállapodást. A fővárosban és Józsefvárosban is az a benyomásom a Fideszről, hogy afféle utólag okos Pató Pálok gyülekezete. Évekig nem tettek semmit a Lánchíddal, most számon kérik Karácsony Gergelyen, hogy mit csinált félév alatt. Engem folyamatosan támadnak, hogy miért nem írok ki lakáspályázatokat, miközben 10 év alatt nem voltak képesek felmérni az önkormányzati bérlakásállományt. De valódi lakásgazdálkodás csak akkor folytatható, ha tudjuk, mink van. Most nekiláttunk ennek a munkának. A közbiztonságról: Józsefvárosban ez nem tud, nem prioritás lenni. A polgárőrséget egy helyi fideszes képviselő vezette. A szervezet óriási támogatásokat kapott, de nem teljesítették a szerződéseket. Az általuk működtetett figyelmeztető rendszer mindössze két hívást fogadott, azt a kettőt, amely a rendszer beüzemeléséhez kellett. Ez egy nem működő szervezet volt, egyszerű politikai kifizetőhely. Ennél fontosabbnak tartom, hogy Budapest rendőrfőnökével több dologban is meg tudtunk állapodni. Így például szeptemberben létrejön egy közbiztonsági kerekasztal, együttműködési szerződést kötünk a rendőrséggel, amiben a garantált önkormányzati támogatás fejében kellő érzékenységgel fordulnak majd a kerület felé. A nyárra már kaptunk is 14 készenléti rendőrt. A járvány és a kormányzati elvonások után mennyi maradt az önkormányzati kasszában? A kerület átvételekor 13 milliárd volt a kerület számláján, de ebből csupán 200 millió volt szabadon felhasználható, a többi a költségvetésben meghatározott feladatok, illetve az uniós és állami beruházások önrészének fedezete volt. Hitelek nélkül, de koppra kiszámított helyzetben vettük át a kerületet. Viszont a kerület ingatlanvagyonát gyakorlatilag felélték az előző fideszes önkormányzatok. Tíz év alatt 13 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek. Így a mi mozgásterünk nagyon beszűkült. A januárban elfogadott költségvetésben 900 milliót különítettünk el bérlakás-felújításra, közbiztonságra és köztisztaságra, azután jött a Covid, majd a kormányzati elvonások, amelyek együttesen 3,5 milliárd forint mínuszt hoztak. Szeptemberig csak a kötelező feladatokra költünk. Nem akarunk eladósodni. A cél egyelőre a működőképesség fenntartása és a nehéz helyzetbe került emberek segítése. A kormánypárt szerint a választások óta többet költenek az önkormányzat működtetésére. A hivatalt, az intézményeket és az önkormányzati cégek együttesét tekintve nem költünk többet. Nagyon sok felesleges ügyvédi és tanácsadói szerződést mondtunk fel, de igaz az, hogy kötöttünk újakat. Olyan új működési modelleket és programokat indítottunk el, mint például a részvételiségen alapuló tervezés, a hajléktalanság kezelése és mások, amelyekhez nem volt meg a megfelelő tudás a hivatalban, így ezeket meg kellett vásárolnunk a piacról. Nem remeg a kezem, ha egy közösségi rendészeti modell kidolgozásához kell egy szakértőt megfizetnem, míg nagyon is remegne, ha a kerületi pártelnök ügyvédet kellene alkalmaznom havi egymillióért, ahogy ez történt korábban. Akárhová nyúltunk vagy fideszes ügyvédbe, irodavezetőbe akadtunk, egyszerű kifizetőhelyként használták az önkormányzatot. A rendőrség már korábban lezárta a nyomozást, de nemrégiben az adatvédelmi biztos is kimondta, hogy nem történt választási csalás a kampány alatt. Ér ez még valamit? A kampányomat segítő civil csapatot nagyon megviselte a rendőrségi vizsgálat és a politikai vádaskodás, hiszen éppen a tisztaságukra, tisztességükre a legkényesebbek. Nagyon megütötte őket. Őszintén szólva elégtétel az, hogy feketén-fehéren kiderült, hamisak voltak a vádak. Nem fogja begyógyítani a sebeket. De jó tudni, hogy még ebben a jogbiztonságban is kiderülhet, ha alaptalanul vádolnak valakit. Azóta is erős ellenszélben haladunk, sorra jelennek meg olyan cikkek a kormánypárti sajtóban, amelyek rombolják az önkormányzat hitelét és erodálják az intézkedések hatását. Mi igazságos, szociálisan érzékeny, a választókra odafigyelő önkormányzatot szeretnénk építeni. Ha azt olvasom, hogy a polgármester 60 szolgálati lakásból rendőröket és egészségügyi dolgozókat ebrudalt ki a járvány idején, az súlyos félremagyarázása a történteknek, lévén éppen hogy szélesebb utat kívántunk nyitni előttük. De igyekszünk minden ilyen támadásra kellő eréllyel felelni. A bíróságok pedig sorra hozzánk a nekünk igazságot szolgáltató ítéleteket. Minden sajtóügyet követni fog egy polgári per, azt ott megítélt kártérítéseket szociális célokra fordítjuk. A Blaha Lujza tér átépítését három éve ígérte meg a Tarlós István-Kocsis Máté páros. A tavaly aláírt támogatási szerződés azonban idén év végén lejár, ha nem kezdődik meg a munka, elveszhet a pénz. Hol tart a projekt? A Fidesz a választási kampányban számos olyan beruházást jelentett be, amelynek nem volt meg a költségvetési fedezete. Ezek közé tartozik a Blaha Lujza tér felújítása is, amelynek először 1 milliárd volt a költségvetése, amely tavaly télre 4,8 milliárdra nőtt. A főváros 3 milliárdos költségvetést tart elfogadhatónak, tárgyalnak az állami támogatásról. Most zajlik egy áttervezés, amelynek során kihúzzuk a felesleges luxuselemeket, mint például a közel egymilliárdos színház pavilont, de az aluljáró bővítése sem 21. századi irány. A tér rekonstrukciójával párhuzamosan Corvin áruház homlokzatfelújítása 2021 tavaszán kezdődhet el.

Pikó András

Tanár, újságíró, politikus, 2019 novemberétől Józsefváros polgármestere. 1964-ben született Gyulán, a helyi Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett, tanári diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte. 1989-90-ben a Szabad Demokraták Szövetsége Csongrád megyei kampányfőnökeként dolgozott, majd újságíró lett. 2001 és 2019 között a Klubrádió munkatársa volt. Tanított újságírást több egyetemen, kommunikációs trénerként dolgozott éveken keresztül, 2014 óta civil aktivista Józsefvárosban.

Teljes összefogást akarnak az ellenzékiek

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.15. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormánypárti szavazók harmada elégedett az ellenzéki polgármesterek eddigi tevékenységével - derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
Orbán Viktor jelenlegi és Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő a két legismertebb politikus Magyarországon, a két legkedveltebb pedig a miniszterelnök, valamint Karácsony Gergely főpolgármester - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített.
A júniusi felmérés ugyanakkor megmutatta, hogy az ellenzéki szavazók szívesen látnának új arcokat az országos politikában, és leginkább az ellenzéki vezetésű települések polgármestereit tartják alkalmasnak a kormánykritikus oldal új vezetőinek. Az összes megkérdezett 46 százaléka szerint van is arra esély, hogy az önkormányzatokból érkezzenek új, országos politikusok, harmaduk viszont úgy gondolja, ez nem reális.
Leginkább a momentumosok hisznek abban, hogy „alulról” érkezik egy új generáció, de a jobbikosoknak, a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsainak és MSZP-Párbeszéd híveinek is több, mint 70 százaléka lát erre esélyt. Ez egyébként nem váratlan eredmény annak tükrében, hogy tízből legalább nyolc ellenzéki szavazó úgy véli: az ellenzéki polgármesterek – vagy legalábbis jelentős többségük - jól vezetik a településüket. Ami viszont meglepő: a Fidesz-KDNP-szimpatizánsok csaknem harmada is így látja. A pártpreferenciát tekintve egyébként nincs változás, továbbra is stabilan vezet a Fidesz-KDNP: a biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka voksolna a kormánypártokra, 14 százalékuk a DK-t, 11 százalékuk az MSZP-P-t, 9 százalékuk a Momentumot, 7 százalékuk a Jobbikot, 2-2 százalékuk pedig az LMP-t, a Kétfarkú Kutyapártot, valamint a Mi Hazánk Mozgalmat választaná. 
A júniusi közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy az ellenzéki szavazók egyértelműen a közös indulást preferálják: a DK-sok 96, az MSZP-Párbeszéd hívei 89, a jobbikosok 88, a momentumosok 82 százaléka szerint közös listával és kormányfő-jelölttel nagyobb esély lenne legyőzni a kormánypártokat. Egészen más véleményen vannak a Fidesz-KDNP szavazói, akik közül csak minden harmadik válaszadó vélte azt, hogy az ellenzéki összefogás eredményesebb lehet, mintha külön indulnának a pártok. A kormánypártiak közül ugyanakkor 15 százalék  meglepő módon azt felelte, hogy hajlandó lenne egy ilyen formációra szavazni. (Tízből legalább kilenc jobbikos, DK-s és momentumos az összefogás jelöltjeire voksolna, az MSZP-Párbeszéd híveinek csak 82 százaléka biztos a közös lista támogatásában.) Az ellenzéki szavazók jelentős része abban is egyetértett, hogy a nagy pártoknak benne kell lennie a majdani összefogásban. Váratlan eredményt hozott viszont, amikor a kisebb pártok szerepére kérdeztek rá: a legtöbben – 28 százalék – a Munkáspártot is bevennék az összefogásba, miközben a Liberálisokkal való összeborulást csak ugyanannyian támogatnák – 19 százalék –, mint a Mi Hazánkkal. 
Júniusban egyébként feltehetően éreztette még a hatását a járvány, erre utal legalábbis, hogy igen nagy volt a szavazási hajlandóság: a megkérdezettek 72 százaléka azt állította, hogy biztosan elmenne voksolni egy most vasárnapi választáson, 11 százalék pedig igen valószínűre ígérte a részvételét. A legaktívabbak a Momentum szimpatizánsai, 82 százalékuk biztosan, 11 százalékuk pedig nagy valószínűséggel az urnákhoz járulna, s hasonlóképpen magas a biztos választók aránya a Demokratikus Koalíció táborán belül. A kormánypártok hívei közül tízből nyolcan, az MSZP-Párbeszéd szavazóinak pedig háromnegyede biztos a részvételben. A szavazási hajlandóság a 45-59 év közöttiek, valamint a 60 felettiek között a legnagyobb, egyaránt 78 százalék, a harminc alattiaknak azonban csak alig több mint a felét mozgatná meg egy most esedékes választás.

Nehezített pályán a hazatérők: napokig tarthat igazolni a vírusmentességet

Batka Zoltán Danó Anna Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.15. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kétséges, mennyit érnek a mától érvényes új beutazási szabályok, de az már látszik: a szigorítás rögtön csapást mért az éledező idegenforgalomra.
Hőmérővel és maszkkal szerelték fel az ukrán határnál dolgozó rendőröket – egy volt záhonyi határőrtiszt szerint ennyiből állt a szolgálatban lévők felkészítése a mától életbe lépett, szigorúbb beléptetési szabályokra. Ez visszafogott készülődésnek tűnik, főleg annak tükrében, hogy a szomszédos országok közül Ukrajna az egyetlen, amelyet vörös kategóriába sorolt a kormány, vagyis a kabinet szerint ez a fertőzésveszélynek leginkább kitett határszakasz. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy pontosan miből áll majd a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által előrevetített „egészségügyi vizsgálat” a határokon, ám nem kaptunk választ. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára lapunknak azt mondta: nem tud arról, hogy a munkaadó egyeztetett volna újfajta egészségügyi vizsgálat bevezetéséről az állománnyal. Szerinte ugyanakkor a szolgálatot teljesítőket jobbára ellátták védőfelszereléssel, kesztyűvel, maszkkal.
A szerdától életbe lépett szabályok szerint a fertőzöttség alapján zöld, sárga és vörös kategóriába sorolták az országokat. Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be. A sárga vagy piros jelzésű országból érkező magyarok korlátozás nélkül beléphetnek, ha van a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel készül két negatív koronavírus-tesztjük, vagy angol, illetve magyar nyelvű okirattal tudják igazolni, átestek az elmúlt hat hónapban a COVID-19 betegségen. Minden más sárga országból érkező magyarnak 14 napos karanténba kell mennie. Ők akkor „szabadulhatnak” korábban, ha egy a háziorvos segítségével elvégeztetett tesztjük negatív lesz. A vörös jelzésű országból érkezett magyarok két negatív teszt után szakíthatják meg korábban a karantént. Ami a külföldieket illeti: sárga jelzésű ország állampolgárai ugyanolyan feltételekkel léphetnek be, mint a magyarok. Vörös jelzésű országok állampolgárai viszont nem léphetnek be Magyarországra.
Noha az még kérdéses, hogy pontosan miből áll az „egészségügyi vizsgálat” az érintett határokon, az már tudható, hogy mi vár elviekben a sárga és vörös országokból hazatérő magyarokra és háziorvosaikra. – Pontosan tudom, hogy mi a teendőm, ha valakit a határátlépés után karanténba küldenek – állította lapunknak ja Selmeczi Kamill Nemesapáti háziorvosa, a FAKOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. – Ugyanaz a feladat mint az eddigiekben, meg kell rendelni a mentőszolgálattól a karanténba kerülők PCR-tesztjét. Most, hogy lényegesen kevesebb a beteg, gyorsabban is érkezhet meg a lelet. Az érintetteknek telefonon kell bejelentkezniük az orvoshoz, akitől kérhetik a tesztet. A bejelentés után jellemzően egy napot kell várni a mentők érkezésére. A mentők a helyszínen csak mintát vesznek, és továbbítják azt a labornak. Az, hogy mikor lesz eredmény a labor terheltségétől függ. Az eredményt a tesztelő laboroknak kell feltölteniük az e-térbe, ahol a háziorvos és a páciens is láthatja azt. Az, aki megkapta a negatív leletét, csak akkor szabadulhat a karanténból, ha kérvényezi ezt a járási vagy kerületi népegészségügyi hivataltól. A PCR teszteket július végig az állam finanszírozza, de csak akkor, ha azokat hivatalos úton végeztették. Augusztus elsejétől az utazók karantén-szabadító tesztjeinek költségeit mindenkinek magának állnia. A hatóság csak a minősített laboratóriumok leleteit fogadja el.

Különös kategorizálás

Továbbra is nehezen követhető, hogy pontosan mi alapján kategorizálta az egyes országokat a kormányzat. A napokban rendkívüli állapotot hirdetett Szerbia „sárga” jelzést kapott, míg Ukrajna vörös besorolású lett. A WHO és az egyes országok hivatalos közléseit használó Google Covid-adatbázis szerint a „vörös” Ukrajnában egymillió lakosra 1277 fertőzött esik, míg a „sárga” Romániában 1565, és a szintén „sárga” Szerbiában 2277. Ehhez képest a „zöld” Ausztriában egymillióból 2418 a regisztrált fertőzött. Igaz, fontos különbség a fertőzés dinamikája: míg a biztonságosabbnak ítélt országokban sikerült ellaposítani a járványgörbét. Ukrajnában folyamatosan terjed a kór, de Szerbiában is. A legutolsó adatok alapján Szerbiában 18 ezer emberre esik egy új fertőzött, míg Ukrajnában csak 65 ezerre. B. Z.

Brüsszeli mintát követ Orbán

A magyar beutazási rendszerre hasonlító elképzelést mutatott be június végén a brit kormány. A javaslat a járványhelyzet alapján zöld, sárga és vörös kategóriába sorolta a világ országait, de az Orbán-kormány által bevezetett szabályozásnál megengedőbb volt, hiszen egyetlen államból nem korlátozta a belépést, a 14 napos kötelező karantén pedig kizárólag a veszélyesnek minősített (vörös) nemzetekből érkezőkre vonatkozott volna. A londoni kormány végül elvetette az ötletet és nemrég több mint 50 ország esetében tette lehetővé a karantén-mentes beutazást. A belga kormány július elején döntött úgy, hogy a világot jelzőlámpa színei alapján kategorizálja fertőzésveszély szempontjából. A magyarra kísértetiesen hasonlító szabályozásban a vörös területek esetén kötelezővé teszi a karantént és a tesztet, a sárgánál csak javasolja, míg a zöldnél szabad beutazást biztosít a belgiumi lakcímmel rendelkezőknek és a belga állampolgároknak. A hazánkban alkalmazott rendszernél kifinomultabb, mivel lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy egy-egy várost, megyét vagy tartományt az anyaországtól eltérően osztályozzanak. - Rostoványi András

Újrakezdés után megint egy csapás a turizmusnak

– Egy partnerünk Egyiptomba induló csoportjának repülőgépe épp felszállt a múlt héten, amikor Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy szerdától újra szigorodnak a beutazási szabályok. Vagyis az érintett turisták annak tudatában mentek el, hogy bonyodalmak nélkül hazatérhetnek, de a változások miatt visszaútjuk idején már rájuk is érvényes lesz a karanténkötelezettség vagy a negatív tesztek bemutatása – érzékeltette egy konkrét esettel Kerim Yalcin, az Orex Travel marketing igazgató, hogy milyen váratlanul és közvetlenül érintette a turisztikai ágazatot a szigorítás. Gyorsan hozzáfűzte: ez az eset jól mutatja, hogy miért nő most újra a bizonytalanság az ágazatban, és miért rossz ez az utasoknak meg az irodáknak is. Szerinte egyébként ez a bizonytalanság máris érzékelhető az irodákban: a korlátozások feloldása után volt némi élénkülés, s bár az érdeklődés volt a jellemzőbb, náluk most ismét mondják le a vörös kategóriába sorolt Törökországba szervezett utakat. A korlátozások miatti bizonytalanság és újabb úthalasztási hullám azért is jön rosszkor, mert több iroda szerint is épp kezdett életjeleket mutatni az ágazat. Kónya Ádám, az Euro Travel irodavezetője arról számolt be: miután a kormány júniusban bejelentette, hogy a magyarok korlátozások nélkül térhetnek haza, két-három hétig pörögtek is a foglalások. Aztán ekkor érkeztek a hírek a beutazási feltételek szigorításáról. – A tavalyi eredmények alapján az utazásszervezők joggal számolhattak heti 84 elindított charterjárattal, de a járvány miatt július második felében csak heti 10 indítását vállalták. A korlátozásokig remélni lehetett, hogy legalább ezt tartani tudják, de most nőtt a bizonytalanság – fogalmazott a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit. Hozzátette: „Ha azt hihette a turizmus, hogy épp feláll a padlóról, most megint újabb csapás érte.” Ezt a csapást ezúttal az utazók is erősen megérzik – s nem csak azért, mert bosszantó, hogy halasztaniuk kell utazásukat. Míg ugyanis tavasszal a többség visszakapta pénzét, repülőjegye árát, vagy voucher-rel vigasztalódhatott az elmaradt utak, járatok miatt, most egészen másról van szó. Az utak ugyanis elvileg nem maradnak el, csak éppen a turisták közül sokan nem akarnak úgy elmenni, hogy karanténkötelezettséggel térhetnek vissza. Kónya Ádám, az Euro Travel irodavezetője is erről beszélt: – Az új korlátozásokkal nem az utazásra hirdettek tilalmat, csak a visszatérés válik ismét nehézzé, ezért az utasok, a teljes összeget nem kaphatják vissza, ha lemondják az utat. Épp ezért egyelőre a lemondás helyett az átfoglalást választják zöld besorolású országokba, például Görögországba – mondta. A beutaztatásban érdekelt hazai irodáknak reményt jelenthetne, hogy a most érvénybe lépett korlátozások elsősorban azokat az országokat érintik, amelyek inkább a magyarok célpontjai, és kevésbé azokat, ahonnan a turisták általában érkeznének. Csakhogy a beutazó turizmus forrásaink szerint még ma is tetszhalott állapotban van. – A legtöbb külföldi vendégünk a nyáron Ausztriából és Németországból jött, de érdemi vendégszámról nem lehet beszélni: a tavalyi forgalom egy-két százaléka érkezett – mondta lapunknak Erdei Bálint, a beutaztatásban érdekelt Cityrama Utazási Iroda vezetője. Elmondása szerint az érdeklődés nőt a szolgáltatásaik iránt, de a tényleges forgalomban ez már nem tapasztalható, sőt, az augusztusi időpontokból is volt lemondásuk. Tapasztalata szerint az utazásszervezők mindent bevetnek, hogy talpon maradhassanak, de „hosszabb távon csak a vakcina jelent megoldást.” - Unyatyinszki György