Azt tudjuk, hogy minél több telített zsírsavat tartalmaz egy zsiradék, annál egészségtelenebb. A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – ilyen például a disznó- és a kókuszzsír is. A disznózsírban feleannyi telített zsírsav van, mint a kókuszzsírban, amelyben ez az arány több mint 80 százalék. Az előadásaiban a divatos superfoodokat kritizáló Karin Michels, Harvard Egyetem epidemiológusa szerint míg a chiamag vagy a matcha csak simán túl van sztárolva, addig a szintén jó marketinggel megtámogatott kókuszolaj „színtiszta méreg”.
A Kenti Egyetem ökológusainak friss kutatása szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, ezzel több mint négyszer akkora a biodiverzitásra gyakorolt káros hatása, mint a többi növényi olajé összesen. A szintén dobogós olívaolaj és olajpálma előállítása egyaránt körülbelül 4 állat kihalását eredményezheti egymillió tonnánként.
A legfrissebb becslések szerint a világon 20 millió hektárnyi olajpálma- és 12,5 millió hektárnyi kókuszpálma-ültetvény található. A kutatók azt is megjegyzik, hogy tanulmányukkal nem egy újabb termékcsaládot akarnak levetetni a polcokról, hiszen minden terület környezeti hatásait fel kell tárni: egy 2019-es kutatás szerint például a spanyol olajbogyó-termelők évente 2,6 millió madarat ölnek meg azzal, hogy a betakarítás során a terméssel együtt a bokrokban fészkelő madarakat is felporszívózzák. Ahogy a kávé és a kakaó sem kivétel, ezért a kutatók szerint a globális élelmiszer-ellátásban kell rendet tenni, a fenntartható termelésre törekedve.
