Előfizetés

Kókuszolaj, avagy a „színtiszta méreg”

Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:20

Fotó: VOISIN / AFP
Egy új amerikai tanulmány igazolta, a növényi olajak közül a legtöbb telített zsírsavat tartalmazó kókuszolaj nemhogy nem az egészséges életmód elengedhetetlen kelléke, hanem rendszeres fogyasztása szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. A kutatók a magas telítettzsírsav-tartalma miatt fogyasztásának korlátozását javasolják.
Azt tudjuk, hogy minél több telített zsírsavat tartalmaz egy zsiradék, annál egészségtelenebb. A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – ilyen például a disznó- és a kókuszzsír is. A disznózsírban feleannyi telített zsírsav van, mint a kókuszzsírban, amelyben ez az arány több mint 80 százalék. Az előadásaiban a divatos superfoodokat kritizáló Karin Michels, Harvard Egyetem epidemiológusa szerint míg a chiamag vagy a matcha csak simán túl van sztárolva, addig a szintén jó marketinggel megtámogatott kókuszolaj „színtiszta méreg”.  A Kenti Egyetem ökológusainak friss kutatása szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, ezzel több mint négyszer akkora a biodiverzitásra gyakorolt káros hatása, mint a többi növényi olajé összesen. A szintén dobogós olívaolaj és olajpálma előállítása egyaránt körülbelül 4 állat kihalását eredményezheti egymillió tonnánként. A legfrissebb becslések szerint a világon 20 millió hektárnyi olajpálma- és 12,5 millió hektárnyi kókuszpálma-ültetvény található. A kutatók azt is megjegyzik, hogy tanulmányukkal nem egy újabb termékcsaládot akarnak levetetni a polcokról, hiszen minden terület környezeti hatásait fel kell tárni: egy 2019-es kutatás szerint például a spanyol olajbogyó-termelők évente 2,6 millió madarat ölnek meg azzal, hogy a betakarítás során a terméssel együtt a bokrokban fészkelő madarakat is felporszívózzák. Ahogy a kávé és a kakaó sem kivétel, ezért a kutatók szerint a globális élelmiszer-ellátásban kell rendet tenni, a fenntartható termelésre törekedve.  

Koronavírus: ígéretes ellenanyagot azonosítottak a kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 16:33

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.
A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése szempontjából ígéretes ellenanyagot azonosítottak amerikai kutatók, akik a Science című tudományos folyóiratban ismertették az eredményeiket. A koronavírus ellen készülő vakcinák jelentős részének vizsgálata mostanra elérte a klinikai fázist. A leghatékonyabb ellenanyagválaszhoz szükséges molekuláris sajátosságok feltérképezése azonban még mindig tart. A SARS-CoV-2 koronavírus úgynevezett receptorkötő domén (RBD) segítségével kapcsolódik a megfertőzendő sejtek felszínén kifejeződő ACE2-receptorhoz. A tanulmány szerint
a kutatók nagy erőkkel keresik és már sikerült is felfedezniük néhány olyan antitestet, amely képes megcélozni ezt az RBD-t és blokkolni az ACE2-höz való kapcsolódást.

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet szakemberei 294 ilyen ellenanyagot tanulmányozva mutatták ki, hogy az IGHV3-53 nevű gén a leggyakrabban alkalmazott IGHV gén a vírus felületén lévő tüskeszerű fehérjék RBD-jének megcélzására. A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.

Minden ember másképp látja a tárgyak méretét és elhelyezkedését

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 14:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mindannyian egyedi vizuális ujjlenyomattal rendelkezünk.
Emberenként, de még az egyén saját látómezején belül is eltérő a tárgyak pontos elhelyezkedésének és méretének észlelése – állapították meg a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatói.
„Feltételezzük, hogy a maga tökéletes valójában észleljük a körülöttünk lévő fizikai világot, ám ez a tanulmány azt mutatja, hogy mindannyian egyedi vizuális ujjlenyomattal rendelkezünk”

A szakemberek azt akarták kideríteni, hogy vajon az emberek pontosan ugyanúgy látják-e a környezetükben lévő tárgyakat, például egy asztalon lévő csésze kávé esetében két ember egyetért-e vajon a csésze pontos elhelyezkedéséről vagy arról, hogy a füle elég nagy-e ahhoz, hogy meg lehessen fogni. Az eredmények azt sugallják, hogy a válasz nem.
„Az életünkben több ezerszer is odanyúlunk egy kávésbögréért és gyakorlás révén elérjük a célpontunkat. Arra trenírozzuk magunkat, hogy az általunk látottakkal összhangban koordináljuk a cselekedeteinket”

– magyarázta a szakember.

A dolgok méretének észlelését vizsgáló tesztekben a résztvevőknek különböző hosszúságú köríveket kellett nézniük és megbecsülniük a hosszukat. Meglepő módon az emberek nagyobbnak észlelték ugyanazokat az íveket a látómezejük egyes részein, míg más részein kisebbnek. Az eredmények elképesztő eltéréseket mutattak egyrészt a csoport tagjainak vizuális teljesítményében, másrészt az egyének saját látómezején belül is.
„Noha a tanulmányunk azt sugallhatja, hogy a vizuális hibáink forrása az agyunkban lehet, további vizsgálatokra van szükség a jelenség idegi okának feltárásához. Az is fontos, hogy miként alkalmazkodunk ezekhez és kompenzáljuk a hibáinkat”

– jegyezte meg Wang.