Előfizetés

Nem csak a memória romlása jelezheti a demenciát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.15. 14:14

Fotó: BERND THISSEN/dpa Picture-Alliance / AFP
A szellemi hanyatlás lehet egy egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar jele is.
A progresszív demenciának, vagyis az előrehaladó elbutulásnak, amely az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, számos oka lehet – mondta Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. 
A vaszkuláris demencia az agy vérellátási zavarának, oxigénellátásának csökkenése miatt okozza az idegsejtek pusztulását. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása: mini stroke-ok sorozata vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások is. Az úgynevezett Lewy–testes demencia esetén rendellenes szerkezetek okozzák az agyi idegsejtek elhalását. Van, hogy rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását, de lassú vírusbetegségek, például a Jacob-Creutzfeld kór is okozhatnak szellemi hanyatlást. 
A legismertebb demenciával járó betegség az Alzheimer-kór, amely általában fokozatosan alakul ki: először csak enyhe memóriazavarokkal, tanulási nehézségekkel jelentkezik. Jele lehet a megfelelő szó megtalálásának nehézsége, a problémamegoldó-képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, de a tárgyak háromdimenziós érzékelésének zavara is. 
Alzheimer-kórban, ahogy más típusú demenciákban is, az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi rutinfeladatok: tisztálkodás, öltözködés, evés egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. A teljesítőképességük mentális és fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye, például tüdőgyulladás okozza a halálukat.

Orvoshoz kell fordulni

  • rövidtávú emlékezetkiesés,
  • mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei,
  • beszédzavar (afázia),
  • begyakorolt mozgások zavarai (apraxia),
  • tárgyak, személyek felismerésének nehézsége (agnózia),
  • pszichés változások, zavarok (szorongás, félelem, depresszió),
  • motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása,
  • személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.,
  • alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése,
  • vegetatív zavarok: például széklet-, vizeletürítés szabályozási zavar esetén.
A demencia kezelésére nincsenek jól bevált módszerek, és egyelőre oki kezelés sem létezik, a tüneti kezelés azonban a páciensek egy részénél fékezheti a betegség előrehaladását. Ez pedig az érintettnek és a családnak is komoly segítséget jelenthet, így már az első jelek felfedezésekor érdemes orvosi segítséget kérni – hangsúlyozta a szakorvos.

Kagylóallergia esetén sem kell minden tengeri herkentyűt kerülni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:14

Fotó: JAN WOITAS/dpa Picture-Alliance / AFP
Óvatosságra van szükség, mert a tünetek, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek, néhány percen belül, de akár órák múlva is jelentkezhetnek.
A kagylók közé tartoznak a rákfélék – garnélarák, rák, homár – és a puhatestűek - kagyló, osztriga, fésűkagyló, tintahal, polip – is. Néhány embernél csak az egyik csoportba tartozók okoznak allergiás tüneteket, másoknál panaszokat okoz, ha rákot, kagylót vagy akár tintahalat fogyasztanak. A legtöbb kagylóallergiás számára inkább a rákfélék fogyasztása okoz gondot. Bár az ételallergiák többsége gyermekkorban alakul ki, a kagylóallergiára első tünetei inkább felnőttkorban jelentkeznek – mondta Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Kagylóallergia esetén az immunrendszer reagál a halakban levő – egyébként ártalmatlan, a nem allergiásoknál panaszt nem okozó – fehérjékre. Ez váltja ki az allergiás reakciót, amelynek legjellemzőbb tünetei az emésztési zavar, a hányinger, hányás, a gyomorfájdalom, a hasmenés, a légszomj, a köhögés, a rekedt hang, a viszkető kiütés vagy csalánkiütés vagy a duzzanat (ödéma) a szájban vagy a torokban. Ezek a kagyló elfogyasztása után néhány percen belül megjelenhetnek, de némely panasz csak később, esetleg órák múlva is jelentkezik.
A kagylóallergia tünetei egyénenként és reakciótól függően változhatnak. Időnként nagyon enyhe és rövid ideig tartó, máskor pedig súlyosabb és hosszabb is lehet. A mielőbbi diagnózis azért is fontos, mert a kezdetben enyhe allergiás tünetek idővel romlanak, vagyis egyre súlyosabb reakció jelentkezik az allergén fogyasztásakor. „Ha a kivizsgálás során igazolódik az allergia, akkor a betegnek felírjuk az önbelövős adrenalin injekciót (epinefrin). Ezt abban az esetben kell alkalmaznia, ha tévedésből mégis fogyaszt az allergiás tüneteit okozó élelmiszerből” – mondta a szakorvos.
A kagylóallergia a nagyon súlyos allergiás reakciót, anafilaxiát is kiválthatja, amely az egész szervezetet érintő életveszélyes reakció. Ez percekkel vagy akár másodpercekkel a kagyló elfogyasztása után is jelentkezhet. A beteg állapota nagyon gyorsan romolhat, és azonnali kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet. Az anafilaxia jelei a légzési nehézség, a torok duzzanata, zihálás, köhögés, hányinger vagy hányás, gyomorfájdalom, sápadtság, verejtékezés, szédülés. Az epinefrin az allergiás reakció korai szakaszában segíthet megelőzni a súlyosbodást és megelőzhető az életveszélyes állapot. De a beadását követően is fontos a sürgősségi ellátás, mert gyakran a súlyos tünetek két fázisban is jelentkezhetnek.
Bár a kagylóallergia nem gyógyítható, a karbantartására csak a szigorú diéta képes, nem kell teljes mértékben lemondani a tengeri herkentyűk fogyasztásáról. Az allergiavizsgálattal tisztázni kell, hogy például a puhatestűek fogyasztása is okozhat-e problémát. Azt is meg kell nézni, hogy az érintett halakat fogyaszthat-e. Az esetek többségében igen, viszont mivel a rákok közeli rokonságban vannak a poratkákkal, előfordulhat, hogy a poratka-allergiás beteg egy ráksaláta elfogyasztása is allergiás reakciót tapasztal – tette hozzá Moric Krisztina.

Azték palota maradványaira bukkantak egy épület alatt Mexikóvárosban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:13

Fotó: BERNARDO MONCADA / AFP/NOTIMEX
Az ásatás során bizonyítékot találtak arra, hogy a palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta.
Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC hírportálja. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az egyik utolsó király, Montezuma apja volt.
„Cortés házának padlózata alatt több mint három méter mélyen bazaltlapokból rakott padlót tártunk fel. A jellegzetességei alapján a szakértők arra következtettek, nyitott tér, valószínűleg udvari rész kövezete lehetett a királyi palotán belül”

– állt a közleményben.

Cortés 1518-ban érkezett a mai Mexikó területére, hogy felfedezze a mesésen gazdagnak mondott vidéket a spanyol gyarmatosítók számára. Embereivel 1521-ben megostromolta Tenochtitlán azték fővárost. Amikor az ostromlottak megadták magukat, a gyarmatosítók lerombolták a várost. A hajdani palota helyén ma egy 1755-ben épült zálogház áll.