Előfizetés

Egyelőre ellenállnak Orbánnak – Ha felvizezve is, de ragaszkodnak a jogállamisághoz

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.16. 06:20

Fotó: Emmanuele Contini / AFP / NurPhoto
Nem lesz könnyű „harapós” szankciós rendszert bevezetni a korrupció megelőzésére és büntetésére, de az EU tagállamok nagy része egyelőre nem enged a magyar miniszterelnök zsarolásának.
Az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és járvány utáni helyreállítási alapjáról szóló megegyezés egyik fontos eleme lehet az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer. A téma heves vitákat gerjeszt a kormányok között, a hétvégi EU csúcson pedig eldőlhet: győz a pénzügyi szigor vagy marad az udvarias elnézés, ha kormányok, politikusok, baráti vállalkozások elsíbolják az uniós alapokat. A brüsszeli döntéshozók a 2020 utáni kezdődő pénzosztást attól is függővé tennék, hogy a támogatásban részesülő országban tiszteletben tartják-e a jogállami normákat, vagyis oda kerül-e a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá. A kívánalmat kötelező erejű közösségi jogszabályban rögzítenék, de ehhez mind a 27 állam- és kormányfő beleegyezése szükséges. A magyar és a lengyel vezetés egyáltalán nem támogatja a „politika belekeverését” a pénzügyekbe, míg a többiek kisebb-nagyobb lelkesedéssel kiállnak a javaslat mellett. Egy nappal az uniós vezetők brüsszeli találkozója előtt minden jel arra utal, hogy a konszenzus érdekében a kormányok fel fogják hígítani a tervezett előírásokat, de nem engedik kihagyni a megállapodásból. Az uniós csúcsot elnöklő Charles Michel a múlt héten kompromisszumos indítványt terjesztett elő, amely visszalépés az eredeti tervezethez képest. Ebben olyan eljárást javasol, amely megkönnyítené az Európai Bizottság által beterjesztett határozatok, köztük a szankcióra vonatkozó döntések megtorpedózását a kormányok képviselőiből álló testületben. Michel ugyan több új kezdeményezést is tesz az EU pénzügyi érdekeinek a védelmében – például rendszeres kormányközi vitát javasol, amelybe az Európai Bizottság mellett bevonnák az Európai Számvevőszéket is –, de ezek egyike sem bírna elrettentő erővel a jogsértőkkel szemben. „A konszenzus érdekében Charles Michel már februárban előjött a javaslattal, hogy csak a tagállamok többségének az egyetértésével születhessen szankciós döntés, ami csökkenti az eljárás a hatékonyságát.. Az újabb kormányközi párbeszédre vonatkozó felvetése szerintem még tovább bonyolítaná a folyamatot” – nyilatkozta lapunknak Marta Pilati, az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli kutatóintézet munkatársa. Az idő múlásával egyre több ország sorakozik fel a „jogállami fék” felengedése mellett. Az Európai Uniót július elseje óta elnöklő Németország több vezető politikusa arról beszélt, hogy fontos ugyan a jogállam, de ugyanilyen lényeges a gyors megegyezés a pénzügyi csomagról, hogy a bajba jutottak minél előbb forrásokhoz jussanak. Esther de Lange holland néppárti EP-képviselő a Twitteren aggódott amiatt, hogy a tagállamok végül a készpénzt részesítik előnyben az értékekkel szemben. Tette ezt azután, hogy a 23 milliárd eurós támogatásban, illetve hitelfelvételben reménykedő Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa budapesti látogatását követően Orbán Viktor álláspontját kezdte visszhangozni, miszerint a jogállamot nem szabad összekeverni a helyreállítási alappal. Az EU-ügyi miniszterek szerdai ülésén a portugál tárcavezető ugyanakkor kiállt egy erős jogállami szabályrendszer mellett. A holland kormány, amely a takarékos pénzköltés mellett a jogállamiság tiszteletben tartatásának egyik élharcosa, már belement abba, hogy alkalomadtán ne a tagállamok többsége, hanem a kisebbsége torpedózhassa meg az esetleges pénzbüntetésre vonatkozó javaslatokat. De az uniós kormányok döntő többségével egyelőre még keményen tartja magát ahhoz, hogy az anti-korrupciós szabályrendszer bevezetése nélkül nem lehet megállapodni sem az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésről, sem a 750 milliárdos helyreállítási alapról. A büdzsét és a mentőcsomagot nem csak a tagállamoknak kell jóváhagyniuk, hanem az Európai Parlamentnek is. A testület már két éve elkészítette a javaslatát a közösségi kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, amely itt-ott még az eredeti bizottsági előterjesztésnél is szigorúbb előírásokat tartalmaz. A követelményrendszer felvizezésétől, netán eltűnésétől tartó politikai erők az EP-től várják, hogy ha eljön az idő, rátapos a jogállami fékre, nem hagyja veszni vagy meggyengíteni a jogszabályi javaslatot. „A parlament eddig nagyon határozott álláspontot képviselt, és bízom benne, hogy továbbra is ki fog állni mellette” – mondta lapunknak Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki szomorúnak tartja, hogy a vezetőkből álló Európai Tanács elé már eleve egy felpuhított indítvány kerül. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció a magyar politikus közreműködésével dolgozott ki egy javaslatcsomagot arról, hogy a jövőben hogyan kellene eljuttatni az EU-s forrásokat a végső kedvezményezettekhez a korrupt nemzeti hatóságok kiiktatásával.

Mikor csapnak oda a brüsszeli furkósbottal?

A jogállam és a költségvetési források közötti kapcsolat létrehozására az Európai Bizottság tett javaslatot 2018-ban, miután egyre hangosabb kritikákat kapott a tétlensége miatt. A rendelettervezetben felsorolja, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek adott esetben a Brüsszelből érkező kifizetések csökkentését, felfüggesztését vagy megszüntetését vonhatják maguk után. A kilátásba helyezett intézkedések kifejezetten a pénzügyi szabálytalanságok és a korrupció megelőzését, illetve szankcionálását szolgálják, nem általában a demokrácia és az alapvető jogok védelmét. A következő esetekben vetnék be ezt az eszközt: – Ha az uniós költségvetést végrehajtó nemzeti szervek nem működnek megfelelően, például nem tartják be a közbeszerzésekre és támogatási eljárásokra vonatkozó előírásokat. – Ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg mindent a csalások és a korrupciós ügyek leleplezéséért, valamint a bűnösök felelősségre vonásáért. – Ha a szabálytalanságokat, illetve bűncselekményeket nem szankcionálják a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok, vagy ha a jogtalanul kifizetett összegeket nem fizettetik vissza. – Az Európai Bizottság emellett a bíróságok függetlenségének veszélyeztetését, a bűnüldöző hatóságok által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának és szankcionálásának elmaradását, az összeférhetetlenség elkerülésének az elmulasztását, valamint a jogorvoslati lehetőségek korlátozását is azon hiányosságok közé sorolja, amelyek szankciókat vonhat maga után. 

Megsemmisítették a Bükön talált világháborús bombát a tűzszerészek

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 06:11

Fotó: Varga György / MTI
A robbanószerkezetet egy közeli zárt, robbantásra alkalmas területre vitték.
Robbantással megsemmisítették a tűzszerészek azt a második világháború idejéből származó 250 kilogrammos légibombát, amit a Vas megyei Bükön találtak egy közművesítés alatt álló területen – közölte a honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje szerdán késő este az MTI-vel. Gajdos Milán hadnagy elmondta: a robbanószerkezetet egy közeli zárt, robbantásra alkalmas területre vitték, ahol biztonságosan megsemmisítették. A tűzszerészeti munkálatok idejére a rendőrség szakaszosan lezárta a környékbeli utakat és a vonatközlekedés is szünetelt, az utasokat Bük és Lövő között vonatpótló autóbuszok szállították.

Kéretlen iskolaőrök – Sok iskolát meglepett, hogy bekerült a programba

Doros Judit Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.16. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Intézmények sokasága akaratán kívül került be a programba – tudta meg a Népszava. A jelek szerint a vártnál kisebb volt a valódi érdeklődés.
„Az állami intézményfenntartók felmérése és az intézményvezetők kérése alapján az ősszel 491 állami fenntartású intézmény feladatellátási helyén indul el az iskolaőrség működése” – írta szerdai közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Népszava körkérdése nyomán azonban hamar kiderült: sok iskolát meglepett, hogy felkerült a listára, hiszen nem is kértek iskolaőröket. – Mi ezt nem kértük, valószínűleg a szakképzési centrum dönthetett erről – mondta Schnider György, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakgimnázium és Kollégium igazgatója, mikor lapunktól megtudta, hogy náluk is iskolaőrséget állítanának fel ősztől. Hozzátette: nem tartják indokoltnak az őrök jelenlétet, a Vásárhelyi ráadásul az országos iskolai rangsorokon rendre előkelő helyen szerepel, egyáltalán nem jellemzők náluk az erőszakos esetek. Egy másik – a listára szintén „meglepetésre” felkerült – békéscsabai iskola tantestületének egyik tagja azt mondta, volt egyeztetés a fenntartóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó Békéscsabai Szakképzési Centrummal, de ekkor semmilyen végleges döntés nem született. A főváros egyik jó hírű oktatási intézményében, az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Szakgimnáziumban is meglepetést keltett, hogy őröket kapnak. Nem kértek ezt, a vezetés szerint nincs is szükség őrökre. – Olyan iskolában lehet szükség iskolaőrre, ahol idősebb, illetve problémás gyerekek vannak, a mi esetünkben ilyenről nincs szó – mondta lapunknak Tillinger Péter, az intézmény igazgatója. Hangsúlyozta azonban, hogy nem akarja egyelőre minősíteni az iskolaőrséget, mert most még az sem derült ki, hogy pontosan milyen hatáskörük lesz. Azt sem tudja viszont – tette hozzá –, hogy milyen szempontok szerint döntött a tankerület, mert ők nem foglaltak állást, nem jelezték igényüket. – Bízom benne, hogy az iskolaőrségek felállítása nem az iskolák megbélyegzéséhez fog vezetni” – mondta Tillinger Péter. A pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola és Gimnázium II. számú tagintézménye is lapunktól értesült, hogy a listán szerepelnek. Az iskola igazgatója, Medgyesi Antal szerint először ugyan valóban jelezték, hogy szeretnének iskolaőrt, miután egyszer két szülő indulatosan összeszólalkozott, és – bár tettlegesség nem történt – az igazgatónak közbe kellett lépnie. Azonban az iskolai munkaközösség végül úgy döntött, hogy nincs szükség őrre, ezt jelezték is a főigazgatónak, aki ezt továbbította a fenntartó tankerületnek. Medgyesi valószínűsítette, hogy félreértés történt és szerinte lesz módjuk változtatni. Akadtak fifikás megoldások is. – Portásra volt szükségünk, ezért kértünk iskolaőrt – mondta lapunknak az egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakgimnázium egyik tanára. A portaszolgálatot ugyanis jó ideje egy ember látja el kettő helyett. Szóltak ugyan a fenntartónak a problémáról, de a fenntartó szerint a megszorítások miatt nincs pénz másik portás-státuszra, ezért éltek a sajátos csavarral. Azt remélik, a hozzájuk kirendelt rendőrségi alkalmazott elfogadja, hogy a portásfülkében jelölik majd ki a szolgálati helyét, s ellátja ugyanazt a feladatot, mint a portás. Szerintük egyfajta „pedellusi” leirata is van az iskolaőri állásnak, amennyiben annak betöltője a rendre és a fegyelemre ügyel. Akad olyan intézmény is, amely lényegében egy tévedés miatt került fel a listára. Uzelman Tamás, az egri Bornemissza Gergely Szakgimnázium igazgatója információhiánnyal magyarázta, hogy jelentkeztek az iskolaőrprogramba: náluk évek óta jól működik a rendőrséggel karöltve szervezett bűnmegelőzési tanácsadó szolgálat, vagy ahogy sokan ismerik, az iskolarendőr program. Azt hitték, hogy az iskolaőrök veszik majd át ezt a feladatkört, a bűnmegelőzési tanácsadó szolgálat pedig megszűnik. Uzelman megerősítette, hogy a fegyelmezést továbbra is a pedagógusok munkája részének gondolják, ezt eddig is megoldották. Megehet, ez a tévedés korántsem volt egyedi eset. – Előfordulhat, hogy több iskola az előzetes információk alapján félreérthette, hogy mi is az iskolaőrség – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője. Ugyanis az iskolaőrség bevezetését eleinte „bűnmegelőzési” célokkal indokolták, és csak később derült ki, hogy milyen kényszerítő eszközöket vethetnek be például gyerek vagy szülőkkel szemben.

„Semmilyen presszió nem volt”

Az iskolák maguk dönthettek arról, hogy fogadnak-e iskolaőrt – igyekezett megmagyarázni az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt, hogy miért kerültek olyan intézmények is a listára, amelyeket nem érdekelt ez a lehetőség. A tárca szerint ahol kiderül, hogy nincs szükség őrre, ott visszamondhatják, más iskolák pedig később is csatlakozhatnak a programhoz. Miután Békéscsabán több iskola vezetése is meglepődött azon, hogy felkerültek a listára, megkerestük a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetőjét, Mucsi Balázs Sándort. Szerinte minden tagintézménnyel egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy a korábbi bűnmegelőzési programok alapján jó az iskolaőrök jelenléte. Felvetésünkre, hogy az egyeztetések és az iskolaőrök kérése között lehet különbség, azt mondta: félreértés történhetett. Megerősítette, hogy ha egy iskola nem kéri, akkor nem lesz náluk iskolaőr, és leszögezte: – Semmilyen presszió nem volt az iskolák felé, hogy iskolaőröket fogadjanak.