Az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és járvány utáni helyreállítási alapjáról szóló megegyezés egyik fontos eleme lehet az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer. A téma heves vitákat gerjeszt a kormányok között, a hétvégi EU csúcson pedig eldőlhet: győz a pénzügyi szigor vagy marad az udvarias elnézés, ha kormányok, politikusok, baráti vállalkozások elsíbolják az uniós alapokat.
A brüsszeli döntéshozók a 2020 utáni kezdődő pénzosztást attól is függővé tennék, hogy a támogatásban részesülő országban tiszteletben tartják-e a jogállami normákat, vagyis oda kerül-e a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá. A kívánalmat kötelező erejű közösségi jogszabályban rögzítenék, de ehhez mind a 27 állam- és kormányfő beleegyezése szükséges. A magyar és a lengyel vezetés egyáltalán nem támogatja a „politika belekeverését” a pénzügyekbe, míg a többiek kisebb-nagyobb lelkesedéssel kiállnak a javaslat mellett. Egy nappal az uniós vezetők brüsszeli találkozója előtt minden jel arra utal, hogy a konszenzus érdekében a kormányok fel fogják hígítani a tervezett előírásokat, de nem engedik kihagyni a megállapodásból.
Az uniós csúcsot elnöklő Charles Michel a múlt héten kompromisszumos indítványt terjesztett elő, amely visszalépés az eredeti tervezethez képest. Ebben olyan eljárást javasol, amely megkönnyítené az Európai Bizottság által beterjesztett határozatok, köztük a szankcióra vonatkozó döntések megtorpedózását a kormányok képviselőiből álló testületben. Michel ugyan több új kezdeményezést is tesz az EU pénzügyi érdekeinek a védelmében – például rendszeres kormányközi vitát javasol, amelybe az Európai Bizottság mellett bevonnák az Európai Számvevőszéket is –, de ezek egyike sem bírna elrettentő erővel a jogsértőkkel szemben. „A konszenzus érdekében Charles Michel már februárban előjött a javaslattal, hogy csak a tagállamok többségének az egyetértésével születhessen szankciós döntés, ami csökkenti az eljárás a hatékonyságát.. Az újabb kormányközi párbeszédre vonatkozó felvetése szerintem még tovább bonyolítaná a folyamatot” – nyilatkozta lapunknak Marta Pilati, az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli kutatóintézet munkatársa.
Az idő múlásával egyre több ország sorakozik fel a „jogállami fék” felengedése mellett. Az Európai Uniót július elseje óta elnöklő Németország több vezető politikusa arról beszélt, hogy fontos ugyan a jogállam, de ugyanilyen lényeges a gyors megegyezés a pénzügyi csomagról, hogy a bajba jutottak minél előbb forrásokhoz jussanak. Esther de Lange holland néppárti EP-képviselő a Twitteren aggódott amiatt, hogy a tagállamok végül a készpénzt részesítik előnyben az értékekkel szemben. Tette ezt azután, hogy a 23 milliárd eurós támogatásban, illetve hitelfelvételben reménykedő Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa budapesti látogatását követően Orbán Viktor álláspontját kezdte visszhangozni, miszerint a jogállamot nem szabad összekeverni a helyreállítási alappal. Az EU-ügyi miniszterek szerdai ülésén a portugál tárcavezető ugyanakkor kiállt egy erős jogállami szabályrendszer mellett.
A holland kormány, amely a takarékos pénzköltés mellett a jogállamiság tiszteletben tartatásának egyik élharcosa, már belement abba, hogy alkalomadtán ne a tagállamok többsége, hanem a kisebbsége torpedózhassa meg az esetleges pénzbüntetésre vonatkozó javaslatokat. De az uniós kormányok döntő többségével egyelőre még keményen tartja magát ahhoz, hogy az anti-korrupciós szabályrendszer bevezetése nélkül nem lehet megállapodni sem az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésről, sem a 750 milliárdos helyreállítási alapról.
A büdzsét és a mentőcsomagot nem csak a tagállamoknak kell jóváhagyniuk, hanem az Európai Parlamentnek is. A testület már két éve elkészítette a javaslatát a közösségi kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, amely itt-ott még az eredeti bizottsági előterjesztésnél is szigorúbb előírásokat tartalmaz. A követelményrendszer felvizezésétől, netán eltűnésétől tartó politikai erők az EP-től várják, hogy ha eljön az idő, rátapos a jogállami fékre, nem hagyja veszni vagy meggyengíteni a jogszabályi javaslatot. „A parlament eddig nagyon határozott álláspontot képviselt, és bízom benne, hogy továbbra is ki fog állni mellette” – mondta lapunknak Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki szomorúnak tartja, hogy a vezetőkből álló Európai Tanács elé már eleve egy felpuhított indítvány kerül. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció a magyar politikus közreműködésével dolgozott ki egy javaslatcsomagot arról, hogy a jövőben hogyan kellene eljuttatni az EU-s forrásokat a végső kedvezményezettekhez a korrupt nemzeti hatóságok kiiktatásával.
