Előfizetés

Az eddig ismert legnagyobb németországi meteoritra bukkantak egy kertben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 09:05

Fotó: Gabriele Heinlein / DLR
A ház tulajdonosa már 1989-ben megtalálta a követ a kertjében.
Az eddig ismert legnagyobb németországi meteoritra bukkantak egy kertben a baden-württembergi Blaubeurenben,
a 30,26 kilogrammos kő már évtizedek óta feküdt ott.

Tömege alapján ez a legnagyobb Németországban talált kőmeteorit Dieter Heinlein, a Német Légügyi és Űrkutató Központ (DLR) szakértője szerint. Az intézmény szerdán számolt be a meteoritról, amelyet tudományos szenzációnak nevezett. Már 1989-ben megtalálta a követ kertjében annak tulajdonosa.
Feltűnt neki a nagy súly és hogy sok vasat tartalmaz, a különleges szikla mégis érintetlenül maradt a telken 31 éven át.

A DLR szerint még a profik sem feltétlenül ismerték volna fel elsőre, hogy meteoritról van szó. Csak idén januárban jelentkezett a központban a férfi. Három különböző laboratóriumban végeztek anyagvizsgálatokat, amelyek eredményeként kiderült, hogy a kő valójában meteorit. A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy mikor hullhatott a Földre. Ez akár már évszázadokkal ezelőtt megtörténhetett. Júliusban a Meteoritical Society nemzetközi szakértői szervezet is megerősítette, hogy valóban meteoritra bukkantak a németországi kertben. A kozmikus égitestet Blaubeuren városáról nevezték el. Az eddigi németországi rekordtartó a 17,25 kilogrammos Benthullen-meteorit volt.

Kókuszolaj, avagy a „színtiszta méreg”

Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:20

Fotó: VOISIN / AFP
Egy új amerikai tanulmány igazolta, a növényi olajak közül a legtöbb telített zsírsavat tartalmazó kókuszolaj nemhogy nem az egészséges életmód elengedhetetlen kelléke, hanem rendszeres fogyasztása szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. A kutatók a magas telítettzsírsav-tartalma miatt fogyasztásának korlátozását javasolják.
Azt tudjuk, hogy minél több telített zsírsavat tartalmaz egy zsiradék, annál egészségtelenebb. A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – ilyen például a disznó- és a kókuszzsír is. A disznózsírban feleannyi telített zsírsav van, mint a kókuszzsírban, amelyben ez az arány több mint 80 százalék. Az előadásaiban a divatos superfoodokat kritizáló Karin Michels, Harvard Egyetem epidemiológusa szerint míg a chiamag vagy a matcha csak simán túl van sztárolva, addig a szintén jó marketinggel megtámogatott kókuszolaj „színtiszta méreg”.  A Kenti Egyetem ökológusainak friss kutatása szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, ezzel több mint négyszer akkora a biodiverzitásra gyakorolt káros hatása, mint a többi növényi olajé összesen. A szintén dobogós olívaolaj és olajpálma előállítása egyaránt körülbelül 4 állat kihalását eredményezheti egymillió tonnánként. A legfrissebb becslések szerint a világon 20 millió hektárnyi olajpálma- és 12,5 millió hektárnyi kókuszpálma-ültetvény található. A kutatók azt is megjegyzik, hogy tanulmányukkal nem egy újabb termékcsaládot akarnak levetetni a polcokról, hiszen minden terület környezeti hatásait fel kell tárni: egy 2019-es kutatás szerint például a spanyol olajbogyó-termelők évente 2,6 millió madarat ölnek meg azzal, hogy a betakarítás során a terméssel együtt a bokrokban fészkelő madarakat is felporszívózzák. Ahogy a kávé és a kakaó sem kivétel, ezért a kutatók szerint a globális élelmiszer-ellátásban kell rendet tenni, a fenntartható termelésre törekedve.  

Koronavírus: ígéretes ellenanyagot azonosítottak a kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 16:33

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.
A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése szempontjából ígéretes ellenanyagot azonosítottak amerikai kutatók, akik a Science című tudományos folyóiratban ismertették az eredményeiket. A koronavírus ellen készülő vakcinák jelentős részének vizsgálata mostanra elérte a klinikai fázist. A leghatékonyabb ellenanyagválaszhoz szükséges molekuláris sajátosságok feltérképezése azonban még mindig tart. A SARS-CoV-2 koronavírus úgynevezett receptorkötő domén (RBD) segítségével kapcsolódik a megfertőzendő sejtek felszínén kifejeződő ACE2-receptorhoz. A tanulmány szerint
a kutatók nagy erőkkel keresik és már sikerült is felfedezniük néhány olyan antitestet, amely képes megcélozni ezt az RBD-t és blokkolni az ACE2-höz való kapcsolódást.

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet szakemberei 294 ilyen ellenanyagot tanulmányozva mutatták ki, hogy az IGHV3-53 nevű gén a leggyakrabban alkalmazott IGHV gén a vírus felületén lévő tüskeszerű fehérjék RBD-jének megcélzására. A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.