Idén drágábban szelhetjük a dinnyét

Július közepén hivatalosan is megkezdődött a dinnyeszezon. Nemcsak az időjárás, de a görögdinnye árak is szélsőségesen, a tavalyiakat jócskán meghaladva alakulnak az idén.

- Jaj, lelkem! Hatvan évvel ezelőtt a Balatonnál még a dinnye darabját két forintért adták a parasztok a lovaskocsikról! Én a 90 ezer forintos nyugdíjamból nem tudok kilójáért 450-et, de még 300 forintot se adni – fordult hozzám lemondóan az idős asszony, miközben az újpesti piac előtti medgyesegyházi dinnyét hirdető táblát néztük. A sárgadinnye kilóját 900 forintra tartotta az árus.

Bent, a modern piacépületben is kerekítve 300 forintért, igaz, akad, ahol 250- 280-ért mérik a görögdinnye kilóját, s 700 forintért a sárgadinnyét. Az árusok állították, magyar gyümölcsöt kínálnak. Az egyik standon, természetesen magyar koktél görögdinnyét is lehet vásárolni, ráadásul darabját 500 forintért. Bár vélhetően a kisnyugdíjasokat ez sem vigasztalja.

A Lehel téri piacon, nyilván véletlenül, szinte minden árusnál 298 forintért mérték a görög és 580 forintért a sárgadinnyét. Persze azért akadtak kivételek. Legalábbis a Váci út felőli soron az egyik standon a sárgadinnyét is 298-ért adták, míg két másik helyen kilóját már 498-ért kínálták.

Az egyik pult előtt egy fiatal anyuka számolt a dinnyehalom előtt.

- Édesanyám már nyugdíjas, nem veti fel a pénz, tudom, milyen nehéz neki és a többi nyugdíjasnak, de gyesen sem könnyebb. A férjem állása bizonytalan, meg kell gondolnom mire költsünk – mondta. Végül nem tudott ellen állni a srácai könyörgésének és egy nagyobb cikkely görögdinnyét tett a bevásárlókosarába. Ennyivel ők is hozzájárulnak az évi 8-12 kilogrammos átlagfogyasztáshoz.

A máskor külföldi turistáktól nyüzsgő, bábeli hangzavartól zajos Fővám téri piacon szerdán csak egy olasz mama és a két bambina képviselte a nemzetköziséget ottjártunkkor. Számukra valószínűleg a jelenlegi euró-forint árfolyam mellett olcsónak tűnhetett a 298 forintos görög és az 598 forintos sárgadinnye, amelyet az olasz konyhaművészet előszeretettel alkalmaz salátákban, vagy előételként pármai sonkába csomagolva.

A hazai vásárlóknak üdítő kivétel az egyik standon árusított 2-3 kilós, az árus szerint magyar kis görögdinnye a maga 248 forintos árával. Egy leleményes árus a nagycsarnokban is átlagosnak számító árat akciósként hirdeti. Bizonyára megéri neki, akad kapás a csalira.

A nagycsarnok „főutcáján” a zöldséges a magyar koktél görögdinnye kilóját 598, a sárgadinnyét 980 forintért adná, de ennyiért nem tolongtak a pultjánál a vevők. Tőle nem messze, mintha a pincébe zuhant volna az ár, 148 a görög és 498 a sárgadinnye. Akinek megéri, összehasonlító tesztet végezhet a piac legolcsóbb és legdrágább dinnyéivel.

A piaci körséta után következhettek a nagy élelmiszerláncok. A Tesco Eiffel téri üzletében a görögdinnye polcán az árcédula szerint magyar gyümölcsöt vehet a fogyasztó kilóját 209 forintért, de a sárgáért sem számít föl többet a lánc 385 forintnál. A garancia itt is a bizalom, mert más egyéb jelzés nincs.

A Lidl Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében a mini görögdinnye árcédulája egyszerre oldja meg a szemészeti vizsgálat és a rejtvényfejtés problémáját. Azon ugyanis a 299-es ár alatt az volt feltüntetve: a származási ország elolvasható a kartondobozon. Ott egy vignettán nagyítóval is alig olvasható szöveg, és rengeteg szám, amit ha egy sólyom szemű kódfejtő elolvas, még élvezetet is találhat benne. A mezei vásárló azonban inkább talán bosszankodhat ezen.

Akad egy hasonlóan izgalmasnak ígérkező feladvány a mini dinnyék tőszomszédságában. Egy általunk eddig nem ismert Cantaloupe dinnye, amelynek kilója 700 forint. Az árcédulán az előbbi szöveg, rutinos vásárló már le sem hajol a matricán kibogarászni a származási országot. Itt azért van egy további nehezítő feladat is. A két, egymás mellé tett doboz egyikében sárgadinnyének, míg a másikban furcsa, amerikai focilabdára emlékeztető, a színe alapján talán görögdinnye halom kelleti magát. Ugyanott 599-ért mézdinnye, származási ország, lásd mint fent.

Az Aldiban 199 a görög és 699 a sárga. Az árcédula szerint magyar, de sem a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének az eredetet és minőséget igazoló matricája, sem a szerdától kötelező kis magyar zászló nem erősíti meg ezt az állítást. Marad a kereskedő és a vevő közötti bizalom. Választékbővítés gyanánt olasz mini görögdinnyét is árusítanak kilónként 500 forintért.

A Spar Nyugati téri aluljárójában található szupermarkettjében a sárgadinnye 699, a görögdinnye 218 forint. A honlapon szerepel a sárga bélű görögdinnye is, kilója 299 forintos áron, de ottjártunkkor éppen nem volt.

Összességében elmondható mind a piacokon, mind a láncok üzleteiben szinte sehol nem látni egyértelmű eredetigazolást a dinnye származási országáról.

A piacokon az árusok között tartott rögtönzött közvélemény kutatás szerint a dinnye árát egyebek mellett a szeszélyes időjárás, a májusi fagy, a júniusi monszun esők, a munkaerő és egyéb költségek alakították, alakítják. Különösen a szabadföldi ültetvényeken fagytak ki a palánták. Az esőzések pedig hátráltatták a betakarítást is. Ráadásul 2020-ban a vevők bánatára elmaradt a tavalyi kánikula, amikor szinte egyszerre érett be minden termőtájon a dinnye. Idén 1-2 hetes csúszással indul az igazi dinnyeszezon, még ha a hivatalos nyitás meg is történt 15.-ével. Tavaly a 200 ezer tonnás termésből a csökkenő export miatt több maradt a hazai piacra, idén kevesebb - becslések szerint 160 ezer tonna - dinnyét szüretelnek majd, de a szakemberek szerint elegendő lesz a kínálat és kitart egészen szeptember közepéig.

Ellenőrök a dinnyeföldeken

A legnagyobb 16 budapesti piacot érintette a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata, ahol 271 forgalmazónál – 171 kereskedőnél, valamint 100 őstermelőnél – vizsgálták a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását. Az ellenőrök tapasztalatai szerint jellemző, hogy a piacokon egy kereskedőnek több standja is van, általában kettő-három, de volt példa öt külön elárusítóhelyre is. Általános problémaként említik a kötelező jelölések (például a származási ország, a minőségi osztály, a fajta) hiányos feltüntetését. Jellemző továbbá, hogy ugyan a magyar áruknál kiírják a származást, akár még a termőtájat is, azonban az import termékek esetében már elmarad a kötelező tájékoztatás. A piacellenőrzések során a kisebb hibákért 110 esetben figyelmeztetést, a súlyosabb esetek miatt 20 alkalommal bírságot szabtak ki a szakemberek, utóbbit összesen 2,5 millió forint értékben.

Az ellenőrzéssorozat másik kiemelt területe az ál-őstermelők kiszűrése volt. Általános tapasztalat, hogy az őstermelők jelenléte az egyes piacokon rendkívül változó. Az átláthatóságot azonban nagyban nehezíti, hogy a termelői standokon sokszor kereskedők is árulhatnak, így nehéz megkülönböztetni, hogy ki a valódi termelő. Az őstermelői termékekkel szemben nagy a vásárlói bizalom. Emiatt fontos, hogy a hatósági ellenőrzések során a szakemberek kiszűrjék azokat a kereskedőket, akik a termelői asztalokon kínálják nem saját termesztésű, hanem vásárolt áruikat. A Nébih ellenőrei az őstermelők esetében a termelés helyszínén is ellenőrzést tartottak. Ennek során több esetben kiderült, a termelő valójában egyáltalán nem termel, vagy csak részben termel és kínálatát – választékbővítés céljából – vásárolt termékekkel egészíti ki. A szakemberek 15 termelő esetében kezdeményezték az őstermelői igazolvány bevonását.

A Nébih ellenőre a pultból árult sertéshús származási helyének jelölését is ellenőrizték a napokban, ezt nagyjából rendben találtak, nem úgy az országot jelölő zászlók kihelyezését. A januártól kötelező jelölést az elárusítóhelyek 20 százaléka elmulasztotta. A hónap közepétől már kötelező a kis zászlócskák kitűzni a baromfi, juh és kecskehúsra, valamint a boltokban árult hazai zöldség-gyümölcs félékre is. Ezek betartását később ellenőrzi a Nébih.