Előfizetés

Rástartolt a kormány a városok közti repülőzésre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.17. 21:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Reptéri terveket kért a külügyi államtitkár a megyei jogú városoktól, helyi repülőjáratokkal kötnék össze a nagyobb településeket.
A kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel - mondta pénteken Székesfehérváron a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Magyar Levente a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén arról beszélt, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát a megyei jogú városok hálózata adja, ezért a fejlesztésükben szeretne a kormány szorosabban együttműködni a helyi vezetőkkel. Az államtitkár azt kérte a városvezetőktől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket vagy a már létezőket adják át a minisztériumnak - idézi nyilatkozatát az MTI.
Magyar azt is hozzáfűzte, hogy Trianon 100. évfordulóján meg kell vizsgálni, melyek azok a határon átnyúló közlekedési beruházások, projektek, amelyeket a következő években meg lehetne valósítani.
 Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három hónapban a magyar nagyvárosok óriási segítséget kaptak a kormánytól a gazdaságfejlesztés és a gazdaságösztönzés területén - ezekben a városokban  kétmillió ember él, és GDP több mint egyharmadát állítják elő. Szita azt már nem tette hozzá, hogy a járvány elleni védekezés jegyében óriási forrásoktól fosztották meg az a településeket : elvették a gépjármű-adó és a kiskereskedelmi adó teljes bevételét, az iparűzési adó egy részét. Az  ellenzéki vezetésű Gödtől pedig a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva egyszerűen csak elcsatolták a Samsung-gyár területét, és fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzatnak adták  - az adóztatási jogokkal együtt.

Nincs tovább: sztrájkba léphetnek a dolgozók az Ózdi Acélműveknél

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.07.17. 13:37
Képünk illusztráció
Fotó: Shuttterstock
Fél éve nem hajlandó tárgyalni a bérekről az Ózdi Acélműveknél a cégvezetés, a dolgozók sztrájkra készülnek.
Sztrájkbizottságot alakított szerdán az Ózdi Acélműveknél a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezete, mert a cég vezetősége gyakorlatilag fél éve nem ül le velük egyeztetni az idei évre vonatkozó béremelésről. A kollektív szerződés szerint a bértárgyalásoknak január 31-ig meg kellett volna kezdődnie, ám az erre irányuló kezdeményezéseket a munkáltató rendre valamilyen indokkal elhárította, így a mai napig nem született megállapodás – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas alelnökétől. Elmondta: szerdán végül sikerült tárgyalóasztalhoz ülni a menedzsmenttel, ám írásos ajánlatot a bérek rendezésére vonatkozóan nem kaptak, de még csak ígéretet sem, hogy a szakszervezet bármelyik követelésének eleget tennének. Így a Vasas bejelentette a sztrájkbizottság megalakítását. A hatályos jogszabályok szerint ettől számítva 7 nap áll a munkáltató rendelkezésére, hogy megkezdje az érdemi tárgyalásokat. Ez alatt az egy hét alatt „rendes” sztrájkot még nem lehet tartani, 2 órás figyelmeztető sztrájkot viszont igen. Hogy ilyet szerveznek-e, arról jövő hét elején dönt a szakszervezet. Ha viszont július 22.-ig nem kezdődnek el a tárgyalások, az acélmű dolgozói beszüntetik a munkát. A sztrájk támogatottsága meglehetősen erős: az 500 dolgozó közül eddig mintegy 400 jelezte csatlakozását, de László Zoltán szerint ennél is többen hajlanak a munkabeszüntetésre, a dolgozók elégedetlensége ugyanis egyre nagyobb. A Vasas alelnöke hangsúlyozta: alapvetően nem a sztrájk a céljuk, hanem a munkabéke, így ha a cég elfogadja követeléseiket, azonnal aláírják a megállapodást. Erre viszont egyelőre nem sok esélyt lát. A szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint nem kérnek indokolatlan dolgokat, csak azt, hogy a dolgozók helyzete ne legyen rosszabb, mint eddig. Ehhez szeretnének minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést. Szeretnék továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amelyről 2008-ban az akkori válsághelyzetben mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszakapják. Ez azonban azóta sem történt meg, és a béreket is 2018-ban emelték utoljára. A dolgozók kiadásai viszont nőttek, többek között az élelmiszerek drágulása miatt is. László Zoltán elmondta azt is: az Ózdi Acélművek a koronavírus miatti korlátozások idején nem állt le, a termelés ugyanúgy folytatódott, sőt, a dolgozók beszámolói szerint túlórák is voltak.  Az ágazatban egyébként átlagosan bruttó 370 ezer forint körüli összegeket keresnek a dolgozók (ebben az alapbéren felüli juttatások, túlóradíjak is benne vannak már). Ennél az Ózdi Acélművek dolgozóinak fizetése alacsonyabb, László Zoltán szerint a bruttó 20 ezer forintos emelés ezt az elmaradást nem is hozná be. Kerestük kérdéseinkkel az Ózdi Acélműveket is, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.  

Sorcsere a közműhivatalban

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.16. 20:07

Fotó: Népszava
Négy nappal azután, hogy Orbán Viktor Horváth Pétert nevezte ki a közműhatóság régi-új elnökévé, távozott az energetikai elnökhelyettes. Az Európai Bíróság csütörtökön elmeszelte a hivatal - Horváth Péter korábbi elnökségére eső - árintézkedéseit.
Mindössze négy nappal azután, hogy Orbán Viktor váratlanul Horváth Pétert nevezte ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) élére, távozott a hatóságtól Grabner Péter energetikáért felelős elnökhelyettes - tudtuk meg több forrásból. Bár a hatóság értesülésünket nem erősítette meg és illetékeseit sem értük el, csütörtökön Grabner Péter neve eltűnt honlapjuk hivatalvezetői listájáról. A szakember 2001-től a ranglétrát megjárva már 2011-re az elnökhelyettességig vitte. Ám 2012-ben, a 2010-es Fidesz-győzelem után a hivatalt átvevő Horváth Péterrel kialakult állítólagos ellentétei miatt, távozott. Orbán Viktor viszont 2013-ban - szintén meglepetésre - az újjászervezett és -keresztelt hatóság élére Horváth Péter helyett már egykori párttársát, Dorkota Lajost ültette. Utóbbi 2014-ben - üzenet-értékűen - visszavette elnökhelyettesnek Grabner Pétert. Ennek fényében most kevesek lepődtek meg azon, hogy miután Orbán Viktor - újfent váratlanul - ismét Horváth Pétert kinevezve nem hosszabbította meg Dorkota Lajos tisztségét, Grabner Péter is vette a kalapját. Ismerőik a két fél mélyreható ellentétéről számoltak be. A különböző oldalakhoz húzó forrásaink egyaránt szervezetlen, szakmaiatlan, korrupcióba hajló működést tulajdonítottak az ellenpárt hivatali tevékenységének. De immár hiába keresnénk az irányítói névjegyzékben Nyikos Attila nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettest is, akinek megbízatása szintén lejárt. Dorkota Lajos hét éve vele egy időben Szalóki Szilviát közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettessé nevezte ki. Utóbbi így néhány héten belül szintén kitölti mandátumát, de még szerepel a vezetők között. Úgy tudjuk, távozott Buda Dóra kabinetigazgató is.  Lapunk a hatóságnál nagyfokú riadalmat érzékelt: a régi-új elnöktől akár teljes sorcseréket sem zárnak ki. Igaz, hasonlót hozott Dorkota Lajos kinevezése is. Bár az - elvben kormányfüggetlen - hatóság látszólag tíz éve Orbán Viktor közműelképzeléseinek kritikátlan végrehajtója, az események a felszín alatt komoly ellentéteket sejtetnek. Véletlenül tökéletesen ide illeszkedő csütörtöki hír, miszerint az Európai Bíróság elmeszelte Magyarországot a 2013-as rezsicsökkentés kapcsán. Az Orbán-kormány hét évvel ezelőtti döntéseit kifogásoló EU-eljárás így most ért véget. A bíróság kimondta: a kabinet megsértette az uniós jogot azzal, hogy az energiaár-döntés ellen nem biztosított jogorvoslatot. Az érintett energiaszolgáltatók - egyszersmind a most a felperesi oldalon álló Európai Bizottság - panaszát viszont, miszerint a hatóság nem "építette a tarifába" a rájuk kivetett vezetékadót és tranzakciós illetéket, elvetette. 2012-ben az - akkor még Magyar Energia Hivatalnak hívott, éppenséggel a most újra kinevezett Horváth Péter irányította - hatóság az addigi szokásoknak megfelelő, átlátható eljárást folytatott a 2013 januári tarifák megállapítására. Ezzel viszont - akkori értesülések szerint - nőtt volna a rezsi. Ám a január elsején kihirdetett, tíz százalékkal alacsonyabb tarifákkal mégis beindult a "rezsicsökkentés". Az érintett energiaellátók többsége ezt, élve a lehetőséggel, bíróságon támadta meg. Többek között azt kifogásolták, hogy a hatóság a saját szabályait megszegve a vezetékek több költségét - így a tranzakciós illetéket és a vezetékadót - sem ismerte el "jogos költségként", magyarán nem térítette meg ezeket számukra akár tarifaemelés révén. A magyar bíróság néhány hónapra rá meg is állapította a hatóság tételes szabálysértését. Ekkor terelték először Orbán Viktor, majd a nyomában szervezett fideszes "rezsifórumok" az ügyet teljesen irracionális síkra, az eljárást a bíróságok, a baloldal és a brüsszeli bürokraták "családok elleni támadásaként" beállítva. Pedig már akkor ismertté vált több olyan megoldás, ami rezsicsökkentés mellett is biztosította volna a jogszerűséget. Az Orbán-kormány azonban ehelyett egy huszárvágással eltörölte a hatósági határozatok megtámadhatóságát. Ezután a tarifák hálózati díjelemeiről a MEKH az átláthatóságot kizáró rendeletet hozott. Ez viszont - amiként az Európai Bíróság most is kimondta - sérti az uniós jogot. A támadások nyomán 2016-ban egyszer már megremegett az Orbán-kabinet keze, amikor néhány hónapig újból bevezették a megtámadható energiadíj-határozatokat. Ám ugyanazon év végén mégis visszaállították a rendeleti rendszert, ezzel úgymond egy újabb rezsiemelést megakadályozva. A MEKH az ügy kapcsán annyit üzent lapunknak, hogy tanulmányozzák az ítéletet. Az elmúlt hét év során mégis sok áram és gáz folyt át a vezetékeken. Több külföldi befektető - nem kis részt az Orbán-kormány befektetőellenes lépései hatására - kivonult az energiaszektorból. A vezetékek jó része ennek nyomán az államhoz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, valamint a szintén kurzus közeli MET-hez került. Ha tehát az Orbán-kormány az Európai Bíróság csütörtöki döntését végrehajtva a vezetékes cégeknek kedvez, az már főleg Fidesz-közeli üzleti körökhöz csatornáz többletforrásokat. Arról nem is beszélve, hogy az iparágba - főképp a beszerzési áraikat meghatározó energiatőzsdék mélyrepülése, illetve a lakossági tarifák változatlansága miatt - évek óta ettől függetlenül is dől a pénz. Így már kevéssé meglepő, hogy az Európai Bíróság elvben "rezsicsökkentés-ellenes" döntéséhez a Fidesz ma egy szó megjegyzést sem fűzött.