Előfizetés

Harcba száll a Google a járványra vonatkozó összeesküvés-elméletek ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:17

Fotó: NOAH SEELAM / AFP
Azokat a reklámokat és tartalmakat is letiltják, melyek a koronavírussal kapcsolatban a tudományos közmegegyezésnek ellentmondó információkat közölnek.
A Google nem ad teret többé a koronavírus-járványra vonatkozó összeesküvés-elméleteknek – jelentette be pénteken kiadott közleményében a kaliforniai óriásvállalat. A Google már eddig is tiltotta azokat a reklámokat és tartalmakat, amelyek általában betegségek megelőzésére vonatkozó álhíreket és „csodakúrákat” hirdettek, oltásellenes mozgalmak népszerűsítését vagy egyes betegségek kezelésének elutasítását szorgalmazták. A pénteki bejelentés mindazon reklámokra és tartalmakra vonatkozik, amelyek az új típusú koronavírussal kapcsolatosan a tudományos közmegegyezésnek ellentmondó információkat közölnének. Ezek körébe tartoznak a koronavírus eredetére vonatkozó tartalmak vagy az olyan anyagok, amelyek szerint a járvány pusztán kitaláció, a koronavírus biológiai fegyver, vagy Bill Gates Microsoft-társalapító összeesküvésének „terméke”.
„A koronavírus-járvány kitörése óta keményen dolgoztunk azon, hogy megóvjuk fogyasztóinkat a csaláson alapuló, veszélyes és kártékony reklámoktól és tartalmaktól”

– olvasható a Google közleményében.

Ebben felidézik, hogy a vállalat a járvány kitörése óta több mint 200 millió reklámot távolított el. Ezek többnyire az orvosi segédeszközök járvány miatt kialakult hiányára alapozva próbáltak nyerészkedni, óriási árral kínálva egyes termékeket. A Google jelenleg csupán alig néhány reklámozónak – kormányzati szervezeteknek és egészségügyi szolgáltatóknak – teszi lehetővé, hogy a platformján a járvánnyal kapcsolatos hirdetéseket tegyen közzé.

Tömegsírt találtak egy üres telken Mexikóban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A huszonhárom holttest közül eddig hármat tudtak azonosítani.
Tömegsírt találtak a hét elején Mexikó második legnagyobb városának, Guadalajarának a közelében legkevesebb 23 ember holttestével – jelentette be pénteken este Jalisco szövetségi állam ügyészsége. A tömegsírt egy üres telken találták meg, két ház között, és néhány háznyira egy rendőrkapitányságtól, amely El Salto településen, Guadalajara külvárosában található. A holttestek közül eddig hármat sikerült azonosítani. A jelenlegi kormány 2018-as hivatalba lépése óta Jaliscóban találták meg a legtöbb – 487 – tömegsírba rejtett holttestet – közölte a héten kiadott jelentésében az eltűnt személyek felkutatására létrehozott állami bizottság. Az ország nyugati részében lévő államban öt év óta folyamatosan súlyosbodik az erőszak a helyi erős drogkartell, a Jalisco Nueva Generación jelenléte miatt.

A szlovákiai magyar politika jövője a tét

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:00

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Szombaton tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Közösség Pártja.
A tíz éve parlamenten kívülre szorult magyar párt elnökségért soha nem látott verseny alakult ki. Hét jelölt indul: Becse Norbert, Bárdos Gyula, Berényi József, Cziprusz Zoltán, Forró Krisztián, Őry Péter, Papp Sándor. A három országosan legismertebb jelölt az MKP-t 2010-2016 irányító Berényi József, aki jelenleg Igor Matovic kormányfő kisebbségi tanácsadói testületének tagja, Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának jelenlegi elnöke, valamint Bárdos Gyula volt parlamenti képviselő, frakcióvezető. A két legesélyesebb jelölt egyike azonban nem közülük kerül ki, a felvidéki magyar és szlovák sajtó egyaránt Őry mellett Forró Krisztián Nagyszombat megyei képviselőt tartja favoritnak. Megjegyzik azonban, a verseny nyitott, a meccs nem lefutott, hozhat még meglepetést a szombati kongresszus. A tisztújítás mély párton belüli megosztottságot hozott felszínre, a legfőbb törésvonal pedig a magyar egység megteremtése, azaz a parlamentből az idei választásokon ugyancsak kiesett Híd-Most párttal való együttműködés, netalán egyesülés kérdése mentén tapasztalható. Ez egyben a magyarországi politikához, az Orbán-kormányhoz való viszonyulást is jelenti, hiszen a budapesti „nemzeti kormány” teljes mértékben kizárta a nemzeti együttműködésből Bugár Béla pártját, soha nem ismerte azt el magyar érdekvédelmi képviseletként, csupán „vegyes pártként” emlegette következetesen a közszolgálati és Orbán-hű média is. Miután mindkét párt kiesett a parlamentből és képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, egyre erősödik a lakossági igény az összefogásra és mindkét formációban szaporodnak az együttműködést sürgető politikusok.
A Híd már megtartotta tisztújító kongresszusát, Bugár Béla lemondása és visszavonulása után Sólymos László vette át az alakulat elnökségét. Sólymos nem zárkózik el az együttműködéstől, az MKP-n belül pedig Őry az a jelölt, aki nyíltan, megvalósítandó célként vállalja a közös nevező keresését a Híddal. Ez azonban vélhetően csak akkor jöhet létre, ha az MKP megszünteti azt a függőségi viszonyt, ami 2010 óta alakult ki az Orbán-kormány irányába. A kongresszus tétje így sokkal nagyobb, mint egy elnökcsere – a szlovákiai magyar politizálás jövője és függetlensége múlhat rajta. Az már egyértelmű, hogy ha a két párt a továbbiakban is külön-külön indul a választásokon, esély sincs a parlamenti képviselet visszaszerzésére. Főképp annak fényében, hogy a felvidéki magyarok egyharmada már szlovák pártokra szavaz. A bumm. sk portál csütörtökön hozott nyilvánosságra egy, a Focus iroda által készített felmérést. Eszerint a megkérdezettek 73 százaléka szeretné, ha közös politikai képviselete lenne a szlovákiai magyarságnak. Évtizedeken át Bugár Béla volt a legnépszerűbb szlovákiai magyar politikus. Jelenleg Berényi József 57, Sólymos László 55 százalékon áll. Mindenesetre meglepő, hogy noha az MKP-nak jelenleg háromszor annyi támogatója van, mint a Hídnak, a néhány hete megválasztott új elnök fej-fej mellett van Berényivel és sokkal népszerűbb az MKP szavazók között is, mint saját pártjuk elnökségére pályázók többsége. Az is meglepő, hogy a pillanatnyilag legnépszerűbb magyar, Berényi, nem tartozik a legesélyesebb MKP elnökjelöltek közé. 

Megrengette a szlovák politikát egy oknyomozó portál

Pozsonyban folytatódik a plágiumbotrány. A Denník N oknyomozó portál a házelnök Boris Kollár és az oktatási miniszter Branislav Gröhling után Igor Matovič miniszterelnökről derítette ki, hogy 1998-ban írt diplomamunkájában két publikációt is felhasznált anélkül, hogy azok forrását feltüntette volna, azokból egész táblázatokat és oldalakat emelt át. A kormányfő, aki koalíciós társai plágiumbotrányát is látványosan minimalizálta, saját ügyéhez egyenesen cinikusan viszonyul. Egy Facebook bejegyzésben a következőképpen fogalmazott: „Őszintén szólva, nem tudom, hogy 22 évvel ezelőtt a diplomamunkámban minek nem tüntettem fel a forrását, és ezekből mennyi volt. Ha azonban így van, elloptam valamit, ami nem az enyém, így de facto tolvaj vagyok, ami szomorú és semmiképp sem dicséretre méltó”. Kész lemondani, de csak azt követően, hogy teljesítette választások előtt tett ígéreteit, írta.   A Smerből kivált Peter Pellegrini volt miniszterelnök lemondásra szólította fel a kormányfőt, Robert Fico és a Smer már gyűjtik az aláírásokat a bizalmatlansági eljáráshoz. Zuzana Čaputová köztársasági elnök Facebook-bejegyzésben reagált, hangsúlyozva, hogy megengedhetetlen a csalás és annak elbagatellizálása.