Előfizetés

Orbán kihúzta a jogállamot a javaslatból

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.18. 16:21

Fotó: JOHN THYS / AFP
A magyar kormányfő kilúgozott szövegtervezete borzolja a kedélyeket az EU-csúcs második napján.
A mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról dönteni hivatott EU-csúcs második napján, szombaton délelőtt az ülést elnöklő Charles Michel módosított javaslatokkal állt elő, amelyekkel igyekezett a megállapodást leginkább blokkoló takarékos négyesnek nevezett országcsoport követeléseit teljesíteni. Legújabb indítványában ugyanakkor érintetlenül hagyta a jogállami „fék” bevezetésére tett ajánlását: továbbra is kiállt amellett, hogy a jogállami normákat megszegő tagállamot a jövőben pénzügyi szankciókkal lehessen megbüntetni. Javaslata szerint a közösségi transzferek befagyasztását vagy csökkentését az Európai Bizottság kezdeményezné, de előterjesztését a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsnak kellene jóváhagynia minősített többséggel. Országok egy csoportja ennél szigorúbb eljárást, úgynevezett fordított minősített többségi döntést tartana megfelelőnek, amikoris a huszonhét illetékes miniszter túlnyomó többsége nem a szankciós indítvány elfogadásához, hanem annak meggátolásához kellene. „Álláspontunk nem változott” – mondta lapunknak az egyik keményvonalas tagállam diplomatája. A másik oldalon még mindig egyedül Orbán Viktor számára elfogadhatatlan az uniós költségvetéshez kötött jogállami feltételrendszer. A magyar miniszterelnök szombat délután olyan kompromisszumos szöveget terjesztett uniós partnerei elé, amelyből teljességgel hiányzik a jogállammal kapcsolatos mulasztásokra való hivatkozás. Az Európai Bizottságnak eszerint pusztán a közösségi büdzsé szabálytalan felhasználása esetén lenne joga eljárni, döntését pedig az állam- és kormányfői testületnek egyhangúan kellene jóváhagynia. Charles Michel délelőtti kompromisszumos javaslata új számokkal és a pénzköltés ellenőrzésére szolgáló döntéshozatali eljárás megváltoztatásával próbált a négy takarékos nettó befizető – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – kedvében járni, a jelek szerint korlátozott sikerrel. Bár egy holland EU diplomata jó irányba tett lépésnek értékelte a változtatásokat, a javaslatcsomag plenáris bemutatása után az elnök berekesztette az ülést, hogy újabb két- és többoldalú találkozókon puhatolja ki a kormányok szándékait. A négy nettó befizető a tervezettnél alacsonyabb uniós büdzsét és kisebb mértékű helyreállítási alapot szeretett volna látni az újabb indítványban, valamint garanciát arra, hogy a támogatásban részesülők strukturális reformokra és gazdaságuk válságokkal szembeni ellenállóképességének javítására költik a támogatásokat. Charles Michel nem nyúlt hozzá a gazdasági mentőcsomag méretéhez, arra továbbra is 750 milliárd eurót javasolt, csakhogy 50 milliárdot elvont a vissza nem térítendő támogatásokból és átcsoportosította hitelekre. Így az előbbi 450 milliárdra csökkenne, az utóbbi 300 milliárdra nőne az eredeti tervekhez képest. Az Európai Tanács elnöke azzal is próbálta megédesíteni a nettó befizetők szája ízét, hogy megemelte a büdzséből járó visszatérítésük összegét. Emellett úgynevezett „vészféket” adott minden kormány kezébe, amellyel a döntéshozatali eljárásban megakadályozhatja a pénz folyósítását, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatott tagállam nem hajtja végre a közösen elfogadott célokat. 

CEU-rektorhelyettes: Magyarország egyértelmű lépéseket tesz az autokrácia felé

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 15:57
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese
Fotó: Béres Márton / Népszava
Enyedi Zsolt kiemelte: Bécsben már ötször annyi hallgatójuk van, mint Budapesten.
Fontos kimondani, Magyarország bizonyos értelemben nem demokrácia. Igaz, más területeken még az, de az irány egyértelmű: az autokrácia felé teszünk lépéseket – jelentette ki Enyedi Zsolt a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában. A lap ismertetője szerint a Közép-európai Egyetem (CEU) leköszönőfélben lévő rektorhelyettese a magyar közállapotokról szólva – mindezekkel együtt a kormány és az ellenzék csatájáról azt mondta: „ez a meccs még nincs lefutva”. A rektorhelyettes a CEU 2019-es távozásáról azt mondta, hogy elüldözték őket.
„Betoltak minket az ellenségek sorába”

– tette hozzá.

A hvg.hu emlékeztetett az egyetem 2018 decemberi közleményére: „Mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az Egyetem kénytelen a mai napon bejelenteni, hogy minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében.” Most minderről Enyedi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy „Bécsben ötször annyi hallgatója van a CEU-nak, mint Magyarországon, az arány a jövőben még tovább fog nőni az osztrák fővárosban lévő kampusz javára”.

Több száz postás demonstrált, fizetésemelést követelve

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 13:18

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Petíciót vittek Bártfai-Mager Andrea tárcanélküli miniszterhez. Céljuk legalább tíz százalékkal magasabb alapbér és megbecsülés.
Idén januárig visszamenőlegesen legalább tíz százalékos alapbéremelést és megbecsülést követelt szombaton több száz postás a budai Fő utcában. A területet felügyelő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszter irodájánál demonstráltak. Az esős idő ellenére sokan a családjukkal együtt mentek ki a tüntetésre. A beszédek közben többen is skandálták, mit követelnek:
„Fizetésemelést, tizenöt százalék, dolgozni akarunk!”

A Magyar Postánál működő négy szakszervezet által közösen szervezett demonstráción petíciót vittek be az épületbe Bártfai-Mager Andreának. Ebben felhívták a figyelmét, hogy elfogadhatatlannak tartják Schamschula György vezérigazgató nulla százalékos alapbéremelési javaslatát, és minden postai dolgozó számára méltánytalannak tartják, hogy ehelyett úgynevezett „szenioritás alapú”, azaz szolgálati idő szerint differenciált egyszeri kifizetéssel tudnák le a bértárgyalást. 
Valamennyi érdekképviseleti vezető – Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, valamint Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete elnöke – arra buzdította a jelenlévőket, hogy a nem szakszervezeti tag kollégáikat győzzék meg, csatlakozzanak valamelyik érdekképviselethez.  Szerintük mind a postai vezetéssel, mind a kormányzati illetékesekkel szemben akkor tudnak eredményesen fellépni, ha még többen lesznek, ha egységet és erőt tudnak felmutatni. Emlékeztettek arra, hogy július 20-án, hétfőn folytatódnak a bértárgyalások, amelytől végre elmozdulást várnak a hónapok óta tartó patthelyzetben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a koronavírus-járványban, a pandémiás helyzetben a postások is erőn felül teljesítettek, a munkáltatóik pedig – arra hivatkozva, hogy csökkentek a megrendeléseik – szinte dupla munkát várnának el változatlan fizetésért. Az érdekvédők eredetileg 15 százalékos bérköveteléssel fordultak a Magyar Posta vezetéséhez. 

Brüsszel és veszteség

Támogatásukról biztosították a réstvevőket az országos szakszervezeti szövetségek megjelent képviselői is.  Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke méltatlannak nevezte, hogy miközben a postások igenis helytálltak a világjárványban, nemhogy anyagi, de még csak erkölcsi megbecsülést sem kaptak.   Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint európai szintű probléma, hogy egy irányelv tiltja az államnak, hogy anyagilag is támogassák a postai szolgáltatásokat. – Ez a béremelést gátolja, és ezért még májusban a Ligával együtt levélben fordultunk Ursula von der Leyenhez, az Európai bizottság elnökéhez – hangsúlyozta Palkovics Imre. Mindezzel kapcsolatban a Népszava szombaton megírta, hogy Schamschula György is az említett uniós előírásra hivatkozik azzal kapcsolatban, miért nem tud bért emelni az amúgy veszteséges állami vállalat.