Előfizetés

Orbán az EU-csúcsról: Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.19. 12:48

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
A brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, hogy jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell.
"A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk"

- jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozóján, tudósít az Index
A brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta: most nem Magyarországról van szó, hanem Európáról. Bármeddig hajlandó folytatni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy sikerüljön megegyezni a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. Ugyanis az uniós vezetők mind tisztában vannak azzal, mennyire "drámai a gazdasági helyzet Európában, rosszabb, mint gondolnánk." Orbán szerint ugyan a magyar gazdaság relatíve jó helyzetben van, de "ha az eurózóna bajba kerül, mi is szenvedni fogunk."
A miniszterelnök szerint jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell.
  • a helyreállítási alap nagysága
  • a támogatások és hitelek aránya illetve elosztása
  • a költségvetési visszafizetések
  • és a jogállamiság kérdése
A miniszterelnök szerint Magyarország számára még mindig nem méltányos a támogatások mértéke, de legalább már nem "megalázó" a helyzet, ami "matematikailag is abszurd volt", ugyanis az új tervezetben nem szánnak Magyarországnak nagyságrendekkel kevesebb támogatást, mint a hasonló gazdasági erővel bíró Portugáliának vagy Görögországnak. A helyreállítási alap nagyságáról és elosztási arányairól szóló, a takarékos és a mediterrán államok között zajló vitájában, amelyet a magyar kormányfő Hollandia és Olaszország szembenállásaként jellemzett: Magyarország Olaszország pártján áll: oda kell a pénzt küldeni, ahol arra szükség van.  Orbán nem helyesli azt sem, hogy a szombaton bemutatott új költségvetési javaslatban kompromisszumos megoldásként bizonyos országok visszatérítéseket kapnának. Szerinte a britek távozásával "meg kell szabadulni a rendszertől", ami egyébként is "a gazdagok privilégiuma".  Azt állítja:
az uniós vezetők között "100 százalékos egyetértés van a jogállamiságról".

Ha valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, rögtön el kell hagynia az Európai Uniót. Nem anyagilag kell megbüntetni, hanem mennie kell, mert ez a közösség a jogállamiságra épül - tette hozzá.  "A piros sarokban Hollandia áll, a kékben pedig Magyarország" - jelentette ki a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó javaslatra utalva, amelyet a kormányfő szerint ugyan Charles Michel terjesztett be, de Mark Rutte képvisel a legkeményebben. Hozzátette:
"nem tudom, utál-e engem vagy Magyarországot a holland kormányfő, de nagyon erősen támad."

Ennek ellenére úgy látja, hogy a kollégájával meg lehetne egyezni, a valódi szembenállás a két ország parlamentje között van, ezért a két országgyűlés között kell párbeszédet tartani. A miniszterelnök elmondta, hogy a jogállamisági feltételrendszerről képviselt álláspontját a kollégái elutasították, ahogy azt a kérését is, hogy a hetes cikk szerinti eljárást minél hamarabb lezárja az Európai Unió Tanácsa. Ő azonban továbbra is küzdeni fog azért, hogy a politikai és a gazdasági kérdéseket szétválasszák. Orbánt a kommunista rezsimre emlékezteti, hogy a javaslatban a "bűn elkövetése előtt" , a gyanú miatt büntetni lehet.    A kormányfő azt is felvetette a tárgyalások során, hogy a tagállami kormányokat kritizáló civil szervezeteknek nem lenne szabad uniós pénzeket kapnia, és ugyanolyan módon kellene szabályozni a pénzügyi támogatásaikat, mit a politikai pártokét.  Az uniós csúcson kollégái ezt a gondolatot is elvetették, de ő újra napirendre fogja vinni.

Orbán kihúzta a jogállamot a javaslatból

A mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról dönteni hivatott EU-csúcs második napján, szombaton délelőtt az ülést elnöklő Charles Michel módosított javaslatokkal állt elő, amelyekkel igyekezett a megállapodást leginkább blokkoló takarékos négyesnek nevezett országcsoport követeléseit teljesíteni. Legújabb indítványában ugyanakkor érintetlenül hagyta a jogállami „fék” bevezetésére tett ajánlását: továbbra is kiállt amellett, hogy a jogállami normákat megszegő tagállamot a jövőben pénzügyi szankciókkal lehessen megbüntetni. Javaslata szerint a közösségi transzferek befagyasztását vagy csökkentését az Európai Bizottság kezdeményezné, de előterjesztését a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsnak kellene jóváhagynia minősített többséggel. Még mindig egyedül Orbán Viktor számára elfogadhatatlan az uniós költségvetéshez kötött jogállami feltételrendszer. A magyar miniszterelnök szombat délután olyan kompromisszumos szöveget terjesztett uniós partnerei elé, amelyből teljességgel hiányzik a jogállammal kapcsolatos mulasztásokra való hivatkozás. Az Európai Bizottságnak eszerint pusztán a közösségi büdzsé szabálytalan felhasználása esetén lenne joga eljárni, döntését pedig az állam- és kormányfői testületnek egyhangúan kellene jóváhagynia. 

Rétvári Bencének elfelejtett szólni az iskolaőrök elvárt végzettségéről az Emmi

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.19. 11:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Zavar támadt az erőben, az államtitkár teljesen mást mondott a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségről, mint saját minisztériuma.
„Jogszabály valóban nem írja elő feltételként a középfokú végzettséget. Nem is állítottuk, hogy ezt jogszabály fogja előírni”

 - írta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, annak kapcsán, hogy kiderítettük: a rendőrség és kormánytagok korábbi nyilatkozatai ellenére valójában nyolc általánossal is lehet valaki iskolaőr, ha átmegy a fizikai-pszichológiai teszteken, és sikerrel végzi el az egy hónapos felkészítő tanfolyamot - és csupán előnyt jelent, ha a pályázó ennél képzettebb.

Valaki szóljon Rétvárinak

Az iskolaőr státuszát rögzítő törvénymódosítás tényleg nem vár el középfokú végzettséget – csakhogy erről a jelek szerint elfelejtettek szólni Rétvári Bencének, az Emmi parlamenti államtitkárának. Rétvári ugyanis július 17-én, egy nappal cikkünk megjelenése előtt még azt fejtegette Szabó Szabolcs független képviselőnek küldött levelében, hogy
„Az iskolaőr munkakör betöltéséhez minimum középfokú iskolai végzettség szükséges”.

Az iskolaőr többet keres majd, mint a kezdő tanár

Hogy a rendőrség miért engedett korábbi elvárásaiból, miért felel meg nekik az akár nyolc általánossal érkező pályázó is, arról csak sejtéseink lehetnek - az ORFK nem válaszolt a témában feltett kérdésünkre. A leendő őröket Budapesten és Pest megyében bruttó 230 ezer forintos, vidéken bruttó 220 ezer forintos bér, valamint cafeteria várja – ez nettóban mindössze 153- 146 ezres fizetést jelent. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet lapunknak nyilatkozó főtitkára szerint ilyen juttatás mellett nem csoda, ha a rendőrség nem talál majd elegendő tanult, felkészült jelentkezőt állás betöltésére. A „lyukakat” viszont gyorsan fel kell tölteni, hiszen a kormányzati döntés alapján szeptember elején országszerte 500 intézményben kezdik meg munkájukat az iskolaőrök.  
Az pedig a tanárok megbecsültségéről árul el sokat, ha a Pongó által alacsonynak talált iskolaőri fizetés is bérfeszültséget okozott náluk, hiszen egy egyetemet végzett pályakezdő pedagógus fizetése  - bruttó 210 ezer forint - is alacsonyabb, mint a pár elemi osztállyal és az egy hónapos tanfolyammal munkába álló őré. 
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) országos választmányi tagja a Népszava kérdésére egyenesen sértőnek nevezte ezt a helyzetet – ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nagyon is indokolt lenne a középfokú végzettség elvárása, hiszen az iskolaőröknek komoly pedagógiai, pszichológiai, rendvédelmi felkészítésen kell átesniük. 

Átlagember, gumibottal és könnygázzal

A közalkalmazottti státuszban dolgozó őrök feladatait és kötelességeit egy Pintér Sándor nevével fémjelzett rendelet részletezi a Magyar Közlönyben, több oldalon keresztül: az mfor.hu által is idézett szabályozásból kiderül, hogy a iskolaőröknek megadott számú fekvőtámaszt, felülést kell produkálniuk, és 1500 méteres síkfutást is elvárnak tőlük a felvételhez. A munkához elég, ha a jelentkező átlagos intelligenciával, kommunikációs képességgel és átlagos érzelmi-indulati kontrollal bír. Az őrök tonfát, bilincset és könnygázsprét is kapnak, és ezeket a rendeletben meghatározott helyzetekben saját belátásuk szerint is használhatják.

Szijjártó:"nem fogjuk elfogadni, hogy bárki bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket"

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.19. 10:31

Fotó: Borsos Mátyás / KKM
A magyaroknak kell dönteniük arról, miként és hogyan használják fel Magyarország uniós forrásait - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Szijjártó Péter vasárnap reggel adott telefonos interjújában úgy fogalmazott: "nem fogjuk elfogadni, hogy bárki bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket, bárki bármilyen módon zsarolni próbálja a magyar embereket az európai uniós források felhasználása tekintetében. Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus erre ad lehetőséget: zsarolásra, politikai befolyásolásra". Azt mondta, a most Brüsszelben zajló vita jóval többről szól, mint hogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki. A vita arról szól, kik és milyen módon dönthetnek arról, hogy az uniós forrásokat hogyan használhassák fel. Szijjártó Péter elmondta: az európai uniós források a mi pénzeink is, ezért ennek elköltését nem lehet zsarolással, alaptalan vádakra épülő tisztázatlan eljárásokkal befolyásolni. Az uniós források nem humanitárius adományok, nem a nyugat-európai országok nagyvonalúságának a nyomán álltak elő, hanem az európai, köztük a magyar emberek teljesítményének nyomán - mondta, hozzátéve: az uniós forrásokat tehát ennek alapján nekünk járnak. Szijjártó Péter szerint Magyarország minden olyan európai szerződést betartott és teljesített, amelynek nyomán jogosan várhatjuk el az uniós források fair, tisztességes és politikamentes elosztását. Az Európai Tanács úgy tudna az egész unió számára kedvező döntést elérni, ha az "észszerűség talajára lépne". Tehát ha nem olyan döntést hozna, amelynek nyomán igazságtalanul osztanák el az uniós forrásokat, és a szegényebb országok kevesebbet kapnának bizonyos forrásból, mint a gazdagabbak. Továbbá ha nem állítanának elő olyan helyzetet, amelyben a koronavírus-járvány miatti válságot jobban kezelő országokat büntetik, és ha nem azokat a politikákat honorálják, amelyek bizonytalansághoz, eladósodáshoz vezetnek - mondta Szijjártó Péter. A miniszter úgy fogalmazott: "az Európai Tanács akkor hoz jó döntést, ha mindenfajta politikai zsarolásnak a lehetőségét kiveszi a rendszerből". Jelenleg ugyanis a jogállamisági mechanizmusnak az a helyzete állhatna elő, hogy ha valakinek Brüsszelben nem tetszik például Magyarország migrációs politikája, akkor el lehetne venni tőlünk európai uniós forrásokat - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ez "botrányos", ezt nem engedhetjük meg, és ez az európai érdekekkel, értékekkel is szembemegy.