Előfizetés

Sokszor túl későn fordulnak orvoshoz a magyar férfiak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.20. 14:14

Fotó: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem
Daganatos áttétek esetén már nehezebb megmenteni a prosztatarákos beteg életét.
Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. 
Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – hangsúlyozta Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
Egy követéses vizsgálat szerint jobb az életkilátása azoknak, akiknek radikálisan eltávolítják a prosztatáját. Az ilyen beavatkozáson átesett 70 év felettiek átlagosan még 11,4, míg a gyógyszerest kezelést kapók 7,4 évig éltek. A 70 év alattiaknál ez 11,3, illetve 8,8 év. Ebből a jelentős különbségből is látszik, mennyire fontos a korai felismerés – tette hozzá.
A férfiaknak világszerte, de Magyarországon még inkább „szegény az egészségtudatossága”, legtöbbjük csak komoly tünetek esetén menne el szűrésre. Mivel a prosztataráknak nincsenek korai tünetei, a szűrés a legalkalmasabb a betegség felismerésére, de annak előrejelzésére is, hogy az érintett mennyire hajlamos a betegség kialakulására. 
Mivel a prosztataráknak nincsenek specifikus tünetei, bármilyen urológiai panasz, például gyakori vizelési inger észlelése esetén azonnal érdemes felkeresni a szakrendelést. Az urológus az M1-en elmondta, a prosztatarák későbbi fázisa leggyakrabban nehéz vizeléssel jár, illetve áttét esetén csontfájdalom és derékfájdalom is jelentkezhet. 
A szakmai javaslat szerint 40 és 50 éves kor között legalább egyszer érdemes elvégeztetni egy olyan vérvizsgálatot, ahol a PSA, azaz prosztataspecifikus antigént nézik meg. Emellett egy olyan prosztatavizsgálatot is kell végeztetni, amikor a szakorvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Akinek a közvetlen családjában előfordult már a betegség annak 45 éves kortól, a többieknek 50 éves kortól érdemes egy-két évente megvizsgáltatni magukat.
A gyógyulásra sokkal nagyobb az esély, ha valaki egészséges életmódot folytat és rendszeresen vesz részt vizsgálatokon. Az legfontosabb az egészségtudatos életmód, a változatos táplálkozás, az optimális testsúly és a rendszeres testmozgás, amivel egyébként a krónikus megbetegedések 60 százalékát meg lehet előzni – tette hozzá Kovács Petra, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika szakorvos jelöltje, aki szerint a fiatalabb generáció már tudatosabb az egészségével kapcsolatban. 
A Semmelweis Egyetem július 22-i, online előadására jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is. Az egészségnap részletes programja és a regisztráció itt érhető el.

Fellőtték az első arab Mars-szondát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 09:42

Fotó: HANDOUT / AFP
A Remény hét hónap múlva éri el a vörös bolygót.
Elindult a világűrbe az első arab Mars-misszió Japánból hétfő reggel. Az élő közvetítés tanúsága szerint az el-Amal, vagyis Remény névre keresztelt Mars-szondát hordozó rakéta helyi idő szerint 6.58-kor hagyta el a kilövőállást a tanegasimai űrközpontból.
Az el-Amal a tervek szerint hét hónap múlva éri el a vörös bolygót, ahol Mars körüli pályára áll, és adatokat gyűjt a légkörről. A szonda az indulás után nagyjából egy órával kinyitja napelemeit, és önállóan folytatja útját 494 millió kilométeren át, átlagosan 121 ezer kilométeres óránkénti sebességgel. A programot Dubajból irányítják.
Omran Saraf, az emírségek Mars-missziójának projektvezetője dubaji idő szerint hétfő hajnalban arról tájékoztatta a sajtót, hogy veszik a szonda jeleit, tanulmányozzák az adatokat, és 
úgy tűnik, hogy minden a terv szerint halad.

 A szondát az eredeti tervek szerint kedden bocsátották volna fel, de a kedvezőtlen időjárás miatt a rakétaindítást kétszer is el kellett halasztani.
Szarah Amiri, az Egyesült Arab Emírségek tudományos minisztere arról számolt be, hogy az ország Mars-missziója mintegy 200 millió dollárba (csaknem 62 milliárd forintba) került. A küldetés célja, hogy először gyűjtsön átfogó adatokat a marsi légkörről, az atmoszféra napi és szezonális változásairól.
Az emírségek 2014-ben jelentette be, hogy Mars-kutatásra készül, és 2017-ben indult el az ország nemzeti űrprogramja. Célja, hogy 100 éven belül telepet állítsanak fel a Marson.
Jelenleg 8 különféle misszió kutatja a Marsot. Kína és az Egyesült Államok még az idén egy-egy újabb küldetést tervez indítani a Naptól eggyel távolabbi bolygóhoz.

Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 21:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.
Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését, miszerint a föld kockákból épül fel – közölte az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus kései munkáiban úgy vélte, a világmindenséget alkotó négy elem – a föld, a víz, a tűz és a levegő – mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a föld hexaéderekből, vagyis kockákból. A három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy
ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.
Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka

– tették hozzá.

Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájuk eredményét a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóiratai között számon tartott PNAS – amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) lapja – pénteken publikálta. Megjegyezték, hogy a kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg
a most záruló kutatás szerint a kocka a – szintén láthatatlan – kezdete ugyanezen folyamatoknak.