Előfizetés

Elmarasztalás energiadíjak miatt

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.21. 09:05

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány adóemelése miatt kilőtt a hazai üzemanyagtarifa, de a lakossági energiadíjak szabályozásán is módosítaniuk kell. Lelkesen fejlesztjük a Nyugat-Balkán energiarendszerét.
A benzin és a gázolaj Orbánék által durván megemelt jövedéki adójának köszönhetően az elmúlt hetek során brutálisan meglódultak az üzemanyagárak: még Ausztriánál is drágább lett így nyárra az üzemanyag – közölte tegnap Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, az Európai Parlament gazdasági bizottságának tagja. Az ellenzéki politikus felszólalásnak apropójául alighanem lapunk tegnapi tudósítása szolgált. Ebben kimutattuk, hogy az elmúlt hetekben a térség államai közül a románok és a szlovének üzemanyagárai is beelőzték a magyart. De gázolajban elénk vágott Ausztria és Szlovákia is. A DK előre szólt – szögezi le az alelnök. Kizárólag a Fidesz-kormány öncélú pénzszedésének köszönhető, hogy Magyarországon ilyen irdatlan összegekért lehet tankolni – írja, elfogadhatatlannak nevezve, hogy Orbánék a válság közepén még külön megnehezítik a magyarok életét. Egyértelmű, hogy a fideszes oligarchák milyen sorsot szánnak a magyaroknak. De mi, európai magyarok nem hagyjuk szó nélkül, hogy Orbánék az országon verjék le saját alkalmatlanságukat és tehetetlenségüket – zárja sorait Molnár Csaba.
A kormány kész a szükséges szabálymódosításokra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn azután, hogy az Európai Bíróság csütörtökön elmarasztalta Magyarországot a lakossági energiadíjakkal szembeni jogorvoslat hiánya miatt. Az ITM-közlemény ennek részletes kifejtése helyett ugyanakkor szinte kizárólag arra helyezi a hangsúlyt, hogy a testület végül is helyt adott annak a kormányálláspontnak, miszerint a hálózatok hossza után kivetett adót, illetve a tranzakciós illetéket nem kellett volna kötelezően „beépíteni” a 2013. január 1-i lakossági energiatarifákba. A magyar kormány két év alatt több mint másfélmilliárd forint támogatást biztosít jól mérhető és eltökélt nyugat-balkáni klímavédelmi célokra – közölte az ITM tegnapi közleménye szerint Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy online egyeztetést folytatott Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosával. A felek több kapcsolódási pontot találtak az uniós és a magyar beruházási tervek között.

352,06 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 08:20
Népszava fotó
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel: az euróval és a japán jennel szemben erősödött, míg a dollárhoz és a svájci frankhoz képest gyengült.
Az euró 352,06 forinton forgott reggel hét órakor, 29 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 352,35 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 307,98 forintról 308,03 forintra, a svájci franké pedig 327,73 forintról 327,88 forintra kúszott fel.
A jent 2,8700 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,8704 forinttal.
Az euró 1,1432 dolláron forgott kedd reggel, 0,11 százalékkal gyengült a hétfői záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0737 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9393 frankot adtak, 0,06 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,07 százalékkal drágult a dollár, 107,31 jenen jegyezték kedd reggel.

Karantén után nyaralót vesz, aki teheti

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.07.21. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kijárási korlátozások idején négy fal közé szorult városlakók szemében felértékelődött még egy zsebkendőnyi telek is. Persze nem a luxusnyaralók piaca lódult meg.
Megugrott a kereslet a nyaralók iránt a koronavírus miatti korlátozások feloldása után. A Balatonnál már májusban érezhető volt a felfutás, júniusban pedig az északi parton már másfélszer annyian, a déli parton pedig negyedével többen kerestek hétvégi házat, mint egy évvel ezelőtt. A Velencei-tó közelében lévő ingatlanok iránt májusban még nem nagyon érdeklődtek a vevők, júniusban viszont már itt is 20 százalékkal megnőtt a kereslet. A lendület pedig úgy tűnik, még júliusban is kitart. Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikáiból az is látszik, hogy az eladások is felpörögtek. Márciustól kezdve havonta egyre több nyaraló hirdetése került le az oldalról (vagyis feltételezhetően eladták), mint ahány újonnan megjelent, pedig ez tavaly pont fordítva volt. Tavaly júniusban például 1040 nyaralóhirdetést tettek fel, 992-t pedig levettek, míg az idén júniusban 958 nyaralót hirdettek meg eladásra, 1136-ot viszont levettek.  Az idén júniusban eladott nyaralók száma nemcsak a tavalyit haladja meg, hanem az újonnan meghirdetettekét is, miközben a tavaszi - tehát a korlátozások alatti - értékesítések csak kis mértékben estek vissza.  Egy-egy hirdetés élettartama – vagyis amíg sikerül eladni egy nyaralót – is rövidült: az elmúlt néhány évhez képest 20 százalékkal is. Az idén májusi 266 nap után júliusban már csak átlagosan 188 napra volt szükség egy adásvétel nyélbeütéséhez.    Az ingatlan.com-on jelenleg mintegy 3700 ingatlant hirdetnek szerte az országban nyaraló kategóriában. Ennél azonban több is lehet a kínálatban, csak az eladók családi házként vagy lakásként nevezik meg, amennyiben állandó tartózkodásra is alkalmas épületekről van szó. A nyaraló fogalmába ugyanis a jakuzzival is felszerelt luxusapartmantól kezdve a lakókocsis telek is belefér. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyébként nem az előbbiek kelnek el most nagy számban, hanem inkább az olcsóbb árfekvésűek. Egyrészt erre van inkább fizetőképes kereslet. A koronavírus miatti korlátozások idején a négy fal közé szorult városlakók szemében felértékelődött még egy zsebkendőnyi telek is. Márciusban, áprilisban sokan a nyaralójukban húzták ki a kijárási korlátozásokat. Ez pedig több, a home office lehetőségét élvező, és eddig a nyaralóvásárláson csak gondolkozónak is lökést adott, persze csak ha van némi megtakarítása - magyarázza a szakértő. Másrészről éppen az ilyen ingatlanokat kínálják nagy számban: akik bajba kerültek a válság miatt, most igyekeznek pénzzé tenni kevésbé használt hétvégi házukat (ez később a hitelmoratórium lejártával fokozódhat). Márpedig nem elsősorban a luxusingatlanok tulajdonosainak vannak most anyagi gondjai. Nagy nyaralóeladási boom egyébként a 2000-es évek közepén volt, amikor a Balaton hirtelen veszített korábbi népszerűségéből: akkor viszonylag olcsón lehetett hétvégi házhoz jutni a magyar tengernél. Az ingatlan.com statisztikái szerint az eladó nyaralók száma azóta egyre nő – igaz, ebben a hirdetési portál térnyerése is szerepet játszik. A 2008-as válság után is sokan igyekeztek pénzzé tenni hétvégi házaikat, az azt követő két év nyarán havi 700-800 új hirdetés jelent meg. 2010 után viszont kissé leült a piac, hogy 2015-től ismét felpörögjön. Ez a hullámzás a balatoni árakon is jócskán érződött: míg 2007-2008 között 350-400 ezer forintos négyzetméterárakon árulták a nyaralókat, 2009-ben már csak 200-250 ezer forintot kértek az eladók. Az árak 2015-től kezdtek el ismét megindulni fölfelé: az akkori 240 ezer forintos négyzetméterár mára megduplázódott a Balatonnál. Ez ugyanakkor csak az átlag: a tó déli partján például a legtöbb településen a járvány előtti, februári szintekhez képest is emelkedtek az árak. Siófokon és Balatonföldváron például 4 százalékkal többet, 629 ezer, illetve 675 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Balatonmáriafürdőn 17 százalékos drágulás volt február óta, de a 280 ezer forintos átlagos négyzetméterár még alacsonynak mondható. Az északi parti Balatonfüreden ugyanakkor 3 százalékkal 662 ezer forintra csökkent az átlagár, Balatonalmádiban 4 százalékkal 504 ezer forintra drágult egy négyzetméternyi nyaraló. A Velencei-tó két legkedveltebb településén ellentétesen mozogtak az árak: Gárdonyban az átlagos négyzetméterár 4 százalékkal 530 ezer forintra csökkent, Velencén 11 százalékkal 562 ezer forintra nőtt. Balogh László szerint a későbbiekben egyre inkább az olcsóbb területek felé terelődik majd a kereslet, mind a Balaton, mind a Velencei-tó partján. A Velencei-tónál az északi oldalon lévő sukorói és pákozdi ingatlanok iránt fokozódhat az érdeklődés. Ezen a két településen már nemcsak a nyaralóvásárlók vannak jelen, hanem a fővárosból véglegesen kiköltözők is. A Velencei-tó környékén a vevők jellemzően az egyszintes családi házakat keresik. Velencén és Gárdonyban, a vasútállomás vagy a fürdő közelében 400 ezer forint körül mozog az átlagos négyzetméterár, a felújítandó lakóingatlanokat 300-350 ezer forintért, az újépítésűeket 500-650 ezer forintért kínálják – számolt be Lepsényi Kornél, a velencei OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítő tanácsadója. Tízből kilenc érdeklődő a maga és családja számára keres ingatlant, sokan költöznek a tó mellé a fővárosból. Mivel ellenkező irányban is jelentős a mozgás, általában gyorsan, 2-3 hónap alatt gazdát cserélnek az ingatlanok. Lepsényi Kornél szerint a befektetők most kivárnak. Egyrészt a tóparti szolgáltatások színvonalát emelő fejlesztésekre számítanak, másrészt abban bíznak, hogy télen olcsóbban juthatnak hozzá azokhoz az ingatlanokhoz, amelyek tulajdonosai nem tudják kivárni, hogy a járvány után talpra álljon a turizmus.        

A fővárosban is érték a vízpart

Budapesten is megdobja az árakat a víz közelsége: az V. kerületben például a dunai panoráma akár 20-25 százalékkal is növelheti egy lakás értékét. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint itt akár súlyos tízmilliókba is kerülhet a kilátás a folyóra. A legolcsóbban a X. kerületi Guttmann-tó (Kőbányai bányató) környékén lehet vízre néző ingatlanhoz jutni Budapesten, bár egy év alatt itt, az Újhegyi lakótelepen is jelentősen, 350-ről 430 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a rozsdaövezeti kedvezményes lakásáfa bevezetése újabb lendületet adhat a fővárosban vízparti ingatlanok piacának. A Duna fővárosi partjain számos rozsdaövezeti terület van, például Csepel északi része, a XI. kerületben a Budafoki út és Duna-part közötti szakasz, a IX. kerületben az atlétikai vb-re tervezett stadionnak és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek otthont adó körzet. Északon pedig a III. és XIII. mellett a IV. kerületben van számos fejleszthető terület.    

Egyre többen költöznek a budapesti agglomerációba

Nem csak a nyaralókat értékelte fel a koronavírus miatti bezártság, hanem a főváros környéki, saját kerttel rendelkező családi házakat is. Az Otthon Centrum eladásai között 2 százalékkal nőtt ezen ingatlanok értékesítési aránya. Az utóbbi időben egyébként is egyre többen költöznek ki a Budapest vonzáskörzetében található településekre: az agglomerációba tartozó 80 település közül 78-ban pozitív volt a vándorlási mérleg, és tovább erősödött a Budapestet érintő kiköltözési hullám.  Ezer lakosra vetítve a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották, abszolút értékben azonban Érdet, Szigetszentmiklóst és Gyömrőt. Utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent. Csupán Gödöllőről és Százhalombattáról költöztek el többen, mint oda.  Budapesten éppen ellentétes folyamatok zajlottak. A legtöbben – 20 ezren - a XI. és XIII. kerületet választották, viszont innen sokan is költöztek el. A fővárosi kerületek és az agglomeráció 103 településének vándorlási mérlegét mutató statisztikában az utolsó tíz helyezett közül kilenc Budapest valamelyik kerülete volt – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Különösen a külső kerületek népessége csökkent erőteljesen, úgy 1000-1500 fővel. A magasabb fővárosi árszint is az agglomeráció felé hajtja a vevőket: a belvárosi kerületek használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára már meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanezért a lakástípusért csak 600 ezer forintot kellett fizetni. Budapest vonzáskörzetében a családi házakat jellemzően 240-460 ezer forintos átlagáron kínálják, a Dunakeszi, Szentendrei és Pilisvörösvári járásokban a négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, míg Vecsés és Monor környéken 300 ezer forint volt az átlagár. Budapest népszerű kertvárosi kerületeiben viszont 450-550 ezer forint környékén lehetett használt családi házat vásárolni az elmúlt félévben. A vándorlási statisztikákat az Otthon Centrum értékesítési adataival összevetve az is látszik, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekedtek.     

Tisza-tó partja is egyre drágul (Keretes az alsó cikkbe)

A Tisza-tó melletti nyaralók iránt júniusban már közel 30 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés, mint tavaly. Ezeket részben azért keresik egyre többen, mert itt alacsonyabbak az árak, mint például a Velencei-tó és Balaton partján. Emiatt szinte az összes tisza-tavi településen emelkedtek az árak az idén. Abádszalókon február óta 4 százalékkal 149 ezer forintra nőtt a nyaralók átlagos négyzetméterára, Poroszlón 5 százalékkal 137 ezer forintra, Kiskörén pedig 13 százalékkal 90 ezer forintra. A Tisza-tónál várhatóan a későbbiekben is folytatódik majd a drágulás.