Előfizetés

Meglódultak az üzemanyagárak, előzzük Ausztriát is

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.20. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az adóemeléssel és a vírusügyi enyhítésekkel el is illant hazai kúttarifáink vonzereje. Gázolajat most inkább külföldön éri meg tankolni.
Az utóbbi hetekben látványosan romlott a magyar üzemanyagárak térségi helyezése - derül ki a Cargopedia.hu-n frissített áradatok alapján végzett számításainkból. Bár április végén még Magyarország és a vele határos hét állam rangsorában a hazai autósok kivételesen kedvező helyzetéről számolhattunk be, mostanra a kép alaposan megváltozott. Az elmúlt hetekben a hazai benzinár a nyolc közül már csak a 4. legolcsóbb, a gázolaj pedig a harmadik legdrágább. Ez évek óta mindkét üzemanyagfajta esetében messze a legrosszabb helyezés, ami leginkább a 2012 előtti időket idézi. A helyzetromlás legkézenfekvőbb magyarázata a július elsején megemelt jövedéki adó. A Fidesz-KDNP 2016-os szabálya szerint 5 forint plusz áfával nő a benzinár és nettó 10 forinttal drágul a gázolaj, ha az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára egy negyedév átlagában nem éri el az 50 dollárt. Ehhez képest a koronavírusválság miatt a második negyedévi átlag 30 dollár alá zuhant. Így - a szabály bevezetése óta másodszor - ugrott az adó és vele az ár is. Hasonló hatások miatt amúgy június elején a biztonsági készletezési díj miatt is nőtt az ár körülbelül 2-2 forinttal. A hazai üzemanyagárak térségbeli helyezése idén áprilisban még feltűnően kedvező képet mutatott. Benzinárunk néhány napig becsúszott még az eddig verhetetlennek tűnő ukrán alá is. Több éves visszatekintésben elmondható, hogy míg benzinünk a 2.-3. legolcsóbbnak számított, addig gázolajunk leginkább a 3.-5. hely között mozgott. A kedvező áprilisi helyzet - amiként arra szakértők akkor felhívták a figyelmünket - különösebben nem hozott a konyhára, hisz pont ekkor esett vissza drámai mértékben a kereslet és tiltották meg a magáncélú határátlépést. A jelek szerint a látszólagos kedvező állapot is tiszavirágéletűnek bizonyult. Helyezésünk ugyanis május óta mindkét üzemanyagfajta tekintetében hosszú évek óta nem látott szintre romlott. Most tehát, hogy résnyire talán kinyílnak a határok és a fuvarozók is újra a legolcsóbb tankolás lehetőségén törik a fejüket, a hazai árak már inkább riasztják az utazókat kútjaink többségétől. Felmérésünk szerint - az örökös elsőségét gyorsan visszaszerző - Ukrajna után benzinfronton először Románia, majd Szlovénia is beelőzött bennünket és szorosan a sarkunkban jár Ausztria. A gázolaj tekintetében május közepétől sorban Románia, majd Ausztria, később Szlovénia és végül Szlovákia is besorolt elénk. Pedig a határ közelében, ha engedik a szomszédolást, általában érdemes átgondolni a lehetőséget. Az árkülönbség ugyanis literenként akár súlyos tízforintokban mérhető. A legalacsonyabb ukrán, valamint a legmagasabb szlovák, illetve szerb benzin- és gázolajtarifák között már közel kétszeres a különbség. Igaz, ezek csak országos átlagok és a forgalmazók az egymáshoz közeli kutak tarifáit igyekeznek hasonló szinten meghúzni. A fordulaton nem lepődik meg Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára sem. A szakember az adóemelések mellett lehetséges okként a forint és a környező államok devizái - így különösen az euró - egymás közti viszonyát említette. Külföldről nézve, minél gyengébb a forint, átszámítva annál olcsóbb nálunk tankolni és fordítva. Ez némiképp magyarázhatja úgy az áprilisi kedvező üzemanyag-helyzetet, mint a mostani romlást. Bár emellett felmerülhet a térséget ellátó olajfinomítók - így különösen a Mol - változó árpolitikája is, ezzel kapcsolatosan a főtitkár nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Más összefüggésben viszont megjegyezte, hogy a MÁSZ a harmadik negyedévre sem valószínűsít 50 dollár feletti olajárat. Ez alapján tehát egyelőre megmaradhat a jelenlegi, magasabb adómérték.

Olcsó Kelet, drága Nyugat

A Cargopedia-adatbázis alapján Európában változatlanul a 200 forint körüli orosz üzemanyagár a legalacsonyabb. Majd következik Belorusszia, Ukrajna, Moldávia, Törökország és Bulgária. A vizsgált 42 állam közül a magyar benzinár a 14., a gázolaj pedig a 21. legolcsóbb. Ezzel áprilishoz képest 6-7 hellyel estünk vissza. A legdrágább a holland, norvég és dán benzin, illetve svéd, norvég és albán gázolaj.

Engednek a nadrágszíjon

Múlt heti ülésén a a vele együttműködő államokkal - így különösen Oroszországgal - kiegészült Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) némiképp enyhített a május óta hatályos, soha nem látott kitermeléscsökkentési mértékén - közli a Reuters. Eszerint a most érvényes, napi 9,7 millió hordós visszafogás augusztustól 7,7 milliósra mérséklődik. A hírügynökség Abdulaziz bin Salman szaúdi herceg és energiaügyi miniszter szavain alapuló számításai alapján a csökkentési szint a kezdeti időkben napi 8 millió hordó felett várható. Az OPEC keddi becslése szerint idén napi 9 millió hordóval - körülbelül tizedével - eshet vissza a világszintű olajkereslet, de jövőre a szervezet már napi 7 millió hordós növekedésre számít. A kartell a bezuhanó olajár emelése érdekében dönt időnként termelése visszafogásáról. Az áprilisban 20 dollár alá benéző Brent egy hónapja 42 dollár körül áll.

Kedvezőbb országos adatok

A MÁSZ-énál kevésbé esett vissza a teljes első fél évi magyarországi üzemanyag-értékesítés - számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján nemrég frissített adatsorból. A hatóság az első fél év során közel 2,9 milliárd liter benzin- és gázolajforgalmat mért, ami 6,4 százalékos esés az előző év hasonló időszakához képest. A MÁSZ ehhez képest összesen 9,2 százalékos csökkenést tapasztalt tagvállalatai kútjain. A különbség leginkább gázolajfronton szembetűnő. Míg az országos, 2 milliárd literes, fél évi adat 5,2 százalékos mérséklődés, addig a MÁSZ egymilliárd literes adata 9,5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az ennél jóval szerényebb, 866, illetve 647 millió literes benzinmennyiség nagyjából egyforma, 9 százalékhoz közelítő mínusz. A közútinál az azon kívüli - például a tömegközlekedés vagy a mezőgazdaság által igényelt - gázolajértékesítést tehát a koronavírus jóval kevésbé vetette vissza.

Varga Mihály véletlenül egyetértett egy fontos kérdésben a Párbeszéddel

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.19. 16:11
Varga Mihály szavaz
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az ellenzéki párt boldogan üdvözölte, hogy a pénzügyminiszter is támogatja több mint 3700 milliárd forint újraelosztását – aztán jött a keserű ébredés.
Ritka öröm érte a Párbeszédet, azon kapták magukat, hogy egy magas rangú kormánytag is egyetért felvetésükkel. Az ellenzéki párt az alapjövedelem bevezetéséről nyújtott be módosító javaslatot a 2021-es büdzsé tervéhez – ebben 3786 milliárd forintot osztottak volna szét, úgy, hogy minden gyerek után 50 ezer forintos támogatást, minden felnőtt számára legalább 100 ezres jövedelmet biztosítanak, a legkisebb nettó bért a jelenlegi 107 ezerről 166 ezer forint fölé emelték volna.
Meglepetten tapasztalták, hogy a módosító csomagot Varga Mihály pénzügyminiszter is megszavazta – azt pedig feltételezni sem akarták, hogy hiba történt.
„Azt az eshetőséget nyilvánvalóan kizárhatjuk, hogy Ön véletlenül nyomott rossz gombot: a téves gombnyomást tíz másodpercig lehet javítani”

„de biztos vagyok benne, hogy pénzügyminiszterként Ön amúgy is kiemelt figyelemmel kísérte a költségvetéssel kapcsolatos szavazásokat – ha pedig mégsem, akkor pedig jól hallhatta a frakciónak nem-et vezénylő képviselőtársát” - írta Vargának címzett, július 2-i keltezésű levelében Tordai Bence.
A politikus ezek után hosszasan faggatta Vargát: vajon azért támogatja az alapjövedelem bevezetését, mert az „nem növeli a költségvetés hiányát, növeli viszont a létbiztonságot” – esetleg azért, mert ezt a magyar társadalom 80 százaléka is támogatná? Vagy azért, mert az alapjövedelem kiutat jelentene a koronavírus okozta gazdasági válságból?
Varga reakciója július 17-én, pénteken jelent meg a Parlament honlapján. A szűkszavú, kétmondatos válasz a párbeszédes remények írmagját is kiirtotta.
„Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a módosító indítvány szavazásakor téves szavazatot adtam le. Az alapjövedelem ötletét korábban sem támogattam, most sem támogatom”

- írta pénzügyminiszter, bármiféle részletesebb magyarázat, a jövedelemforma előnyeinek és hátrányainak értékelése nélkül.
A Párbeszéd azonban így sem adja fel, tervükhöz pedig megerősítést is kaptak. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a Nelson Mandela Alapítvány rendezvényén tartott online előadásában javasolta egy új globális társadalmi szerződés megkötését, aminek része lenne a  globális egészségügy biztosítás és alapjövedelem bevezetése is.  
António Guterres, az ENSZ főtitkára
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az MTI-ben megjelent összefoglaló szerint Guterres úgy fogalmazott, a Covid-19 járvány röntgenfelvételhez hasonlóan mutatja ki „a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk" -  mondta a főtitkár, aki arra is rámutatott:
„A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé."

Antonio Guterres szerint társadalmi egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez. A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is - tette hozzá.
A Párbeszéd vasárnap az MTI Országos Sajtószolgálatának elküldött közleményében üdvözölte Guterres állásfoglalását.

Duna-híd épül Dunakilitinél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.19. 08:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyarországi részt a Strabag Általános Építő Kft. építheti meg nettó 621 millió forintért.
A Dunakiliti és Dobrohost (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd magyarországi részét a Strabag Általános Építő Kft. építheti meg nettó 621 millió forintért. A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben - szúrta ki a Napi.hu.   A Duna feletti hidat a szlovák fél építi. A beruházás finanszírozója 85 százalékban az európai uniós Interreg program, a maradék hazai forrás. A magyar oldalon a megközelítő utat és az ártéri hidat kell megépíteni. A megközelítő út 495 méter, az ártéri híd 128 méter hosszú. A híd teljes szélessége 4,9 méter, a szegélyek közötti 4 méteres hasznos szélességgel. A mederhidat a szlovák fél építi. A nyertessel július 6-án kötött szerződést a NIF. A tenderen indult még az A-Híd Építő Zrt., a Colas Közlekedésépítő Zrt. és az Egomax Építőipari Kft. is.