Előfizetés

Késnek a szerződések, csúsznak a végkielégítések és néha eltűnnek a pótlékok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.21. 07:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A szakképzésben korántsem döccenőmentes az új jogállás bevezetése.
Lassan három hete életbe lépett a szakképzésben dolgozókat érintő jogállás-változás – július elsejével elveszítették közalkalmazotti státuszukat – de még mindig vannak olyanok, akik nem kapták meg új munkaszerződéseiket. Sőt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan dolgozókról is tud, akik, bár kaptak új szerződést, abban nem az áll, mint a korábban kapott munkáltatói ajánlatban. - Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a munkavégzés helyével kapcsolatos kötelezettségek másként szerepelnek a kézhez kapott szerződésekben, mint a korábbi ajánlatban – nyilatkozta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője. Mint mondta, előfordult, hogy míg az ajánlatban egy adott szakképzési intézmény volt feltüntetve a munkavégzés helyeként, a szerződés szerint már a munkáltató, vagyis a szakképzési centrum határozhatja meg, mikor, melyik iskolában kell dolgoznia az érintett munkavállalónak. A Munka törvénykönyve egyébként lehetőséget ad arra, hogy ideiglenesen máshova rendeljék át a dolgozókat, de évente legfeljebb csak 44 munkanapon. Emellett volt olyan oktató is, akinek az osztályfőnöki pótléka tűnt el a munkaszerződéséből. A szakszervezet minden érintetett arra figyelmeztet, senki ne írja alá azonnal a szerződést, még akkor sem, ha csak pár szóban tér el a korábbi ajánlattól. Felhívták a figyelmet arra is, a problémákat érdemes jelezni a munkaügyi ellenőrző hatóságnak, mert a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás törvényellenes. De azok közül sem örülhet mindenki, akik úgy döntöttek, a közalkalmazotti státusz megszüntetése után nem írják alá az új szerződést, hanem végkielégítéssel távoznak a szakképzési rendszerből. A PDSZ több megkeresést is kapott olyan oktatóktól, dolgozóktól, akik nem kapták meg végkielégítéseiket a törvényben rögzített határidőig – jelen esetben július 8-áig. A szakszervezet szerint ha a szakképzési centrumok ennek nem tesznek eleget, mulasztásos jogsértést követnek el. A PDSZ minden ilyen ügyben jogi eljárást indított. Korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is arra hívta fel a figyelmet: a szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem helyezkednek el máshol és erről nyilatkozatot tesznek. Ez a PSZ szerint is törvényellenes. A fentiekkel kapcsolatban kerestük a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

EU-csúcs: Megvan a megállapodás, jelentősen felvizezték a jogállami feltételrendszert

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:31

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP / POOL
Merkel szóvivőjének szavaiból nem derül ki, hogy milyen egyezség született a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárásról.
Kedd reggelre megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. A több mint 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról öt napon át vitáztak az állam- és kormányfők, mire konszenzusra jutottak a főbb számokról és feltételekről. Az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő szabályok bevezetésére tett javaslat lényegesen felpuhult a végső alkuban. A megfogalmazás homályos, az eredeti szöveggel ellentétben nem tartalmaz utalást a jogállam általános hiányosságaira, csupán leszögezi, hogy az Európai Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamnak, és „erre alapozva egy feltételrendszert vezet be” a büdzsé és a helyreállítási alap védelmére. A paragrafus széles értelmezési lehetőségeket kínál, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a magyar kormánypárti média Orbán Viktor győzelméről cikkezett, míg Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „a szöveg jobb lett” és egyértelmű kötelezettségvállalást tartalmaz a jogállam érvényesítésére és a szabályos pénzfelhasználásra. Mark Rutte holland kormányfő, a jogállami feltételrendszer egyik élharcosa kedd reggel a Népszava kérdésére kifejtette: a szöveg valóban változott és rövidebb lett, de a korábbi javaslat lényegi elemei megmaradtak. A politikus szerint az Európai Bizottság egy olyan rendszert fog kidolgozni, amelynek alapján javaslatot tehet bizonyos intézkedésekre, ha egy tagállam nem tartja be a jogállami normákat. Rutte arra nem válaszolt, hogy mi lesz azzal a kész rendelettervezettel, amely már két éve az asztalon van és a jogállam általános hiányosságai esetén felmerülő közösségi lépéseket határozza meg. A csúcstalálkozón pontosan ezt a javaslatot sikerült megtorpedóznia a magyar és a lengyel miniszterelnöknek. 
A magyar kormánypárti sajtó szerint Angela Merkel megígérte Orbán Viktornak, hogy a december 31-ig tartó német soros EU elnökség alatt lezárják a Magyarországgal szemben a jogállam esetleges megsértése indított 7. cikkelyes folyamatot. A német kormányszóvivőt több európai lap is megkérdezte az állításról, de szavaiból nem derült ki, hogy volt-e ilyen egyezség a két politikus között, és ha igen, akkor mi az. „Magyarország vállalta, hogy megtesz minden szükséges lépést ahhoz, hogy a Tanácsban (az EU miniszteri szintű testületében, ahol a 7. cikkelyes eljárás folyik – a szerk.) döntés szülessen. A német elnökség vállalta, hogy amennyire csak tudja, elősegíti ezt a folyamatot” – mondta szó szerint Streffen Seibert kormányszóvivő. A maratoni tárgyalások után megszületett pénzügyi megállapodás értelmében az Európai Unió a következő évtől 750 milliárd eurót vesz fel a tőkepiacokon, hogy abból támogassa a járvány által leginkább sújtott országokat és régiókat. Az összeg nagyobb felét, 390 milliárdot vissza nem térítendő támogatásokra fogják költeni, a maradékból hitelt nyújtanak az arra igényt tartó országoknak. A takarékosnak nevezett nettó befizetők kiharcolták, hogy a pénzköltéshez szigorú szabályok járuljanak: ha egy tagállam nem tartja be a gazdasága megreformálására tett ígéreteit, akkor egyetlen másik kormány megvétózhatja a kifizetéseket. A huszonhetek megegyeztek az unió jövőre kezdődő hétéves költségvetésének főbb számairól is.

Zalában már a vasút az úr - és ettől drasztikusan romlanak a térségben élők esélyei

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:20

Fotó: Varga György / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Egyre több helyen szűnnek meg az országos buszjáratok.
A Volánbusz Zrt. vasárnap tette közzé a Zala megye és Budapest között közlekedő távolsági buszjáratok többségét eltörlő új, augusztustól érvényes menetrendet, ami ellen a Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége és a Volánbusz Zrt. zalai munkavállalói állománya hetek óta tiltakozik. A múlt hét óta a MÁV alá tartozó közlekedési cég azt ajánlja az utazóközönségnek, hogy a főváros és Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg közötti utazásra használják a vonatokat. Azoknak a kisebb zalai településeken élőknek pedig, akik pár nap múlva már nem szállhatnak fel a városközpontokon áthaladó buszjáratokra, az a megoldás marad, hogy a vonatokhoz csatlakozó buszokkal utazhatnak a legközelebbi vasútállomásig. A tiltakozók szerint a drasztikus lépés rontja a térségben élők esélyeit, hogy kényelmesen és időben jussanak el akár a végállomásokra, akár valamelyik köztes településre, hiszen van, ahol az állomás két kilométerre van a falutól. Már ezt a lépést készítette elő a vasúti menetrend tavaly decemberi megváltoztatása. Attól kezdve Zalaegerszeg és Budapest között kétóránként indul a Göcsej InterCity járat, ami majdnem félórával csökkentette a vonatok három és félórás menetidejét. Ez nagyjából megegyezik a távolsági buszok menetidejével. A Budapest és Zala megye közötti országos autóbuszjáratok többségének megszűnése mellett gyakorlatilag nincs olyan térsége az országnak, ahol nem módosul a Volán-járatok menetrendje ezekben a hetekben. A Tápió-vidéken is nagy átalakítás lesz, a bonyhádiak elfelejthetik a buszozást, a Pécs és Budapest közötti járat nem őket, hanem Paksot érinti majd. A Pécs és Sopron közötti közvetlen buszos eljutás lehetősége megszűnik, ugyanakkor több járat vonala meghosszabbodik és rengeteg helyen 5-10 perccel korábban vagy később indulnak a buszok, várhatóan tömegek maradnak majd le az átállás utáni hetekben a járatokról. Mindez már a két közlekedési társaság menetrendjeinek összehangolása jegyében történik.