Előfizetés

Közel 14 milliárdért pofozzák ki a miniszterelnököt is rendszeresen szállító honvédségi Airbusokat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.20. 21:47
A miniszterelnök többször repült már a honvédségi Airbus-szal
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Öt évre szóló szerződést kötöttek a két csapatszállító felújításra, az állami vagyonkezelő cégei között áramlanak a milliárdok.
Megvan, ki szervizeli és tartja üzemben a következő években a Magyar Honvédség két Airbus-át, melyeket előszeretettel használ útjai során Orbán Viktor és más kormánytagok is. A miniszterelnök például ilyen géppel ruccant ki Milánóba, hogy megnézzen egy előadást a Scalában, ám a kabinet ettől függetlenül önérzetesen utasítja vissza ha a repülőket kormánygépnek nevezik.

Azt sem lehetett tudni, hogy kiadják a munkát

Az csupán június 3-án derült ki, hogy a honvédségi pályázatokat is kezelő  Védelmi Beszerzési Ügynökség egyáltalán tendert írt ki három éve vásárolt, Airbus A319-112  típusú gépek karbantartására. Mint a pályázati felhívást kiszúró hvg.hu megjegyezte: 
eddig azt sem lehetett tudni, hogy a "nem kormánygép kormánygépek" üzemeltetését eddig sem a honvédség látta el, hanem külsős vagy állami cég.

Két hét alatt lezavarták

A Védelmi Beszerzési Ügynökség nettó 13,85 milliárd forintos becsült árral hirdette meg a 2020 júliusa és 2026 márciusa között elvégzendő munkát, méghozzá gyorsított eljárásban, két hetes határidővel. A felhívásra egyetlen cég jelentkezett, ami éppen ennyiért, 13,85 milliárdért vállalta is az öt évre szóló megbízást  - derül ki a hétfői uniós közbeszerzési értesítőből.

Évi négymilliárd is elmehet karbantartásra

Mivel a két gép a korábbi kormányzati közlés alapján legfeljebb 20 milliárd forintba kerülhetett, a fenntartásukra szánt évi akár  2,7-4 milliárdos keretösszeg igen csak borsos árnak tűnik.
Az pedig külön érdekes, hogy a Védelmi Ügynökség szerint azért kellett gyorsított eljárással új fenntartói pályázatot kiírni, mert a korábbi szerződés büdzséje előre előre nem látható többletfeladatok és „a  rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel” miatt kimerült.
Eközben pontosan tudható, hogy a honvédségi Airbus repülők egyáltalán nem vettek részt a védőfelszerelések Magyarországra szállításában.

A csomagokat túlnyomórészt a Wizz Air gépei hozták, egy hétmilliárdos megbízás fejében; a két Airbust így legfeljebb katonai, még inkább kormányzati utak foglalhatták le a járvány első hulláma idején.
A pályázaton egyedül befutó cég, az Aeroplex a Magyar Nemzet információi szerint a 2018-ban már a gépek rendszerbe állításában is segédkezett. Az egykori Malév-leánycég tulajdonosa most az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt – és az MNV gyakorolja a Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogait is. Vagyis, az ötéves szerződésben szereplő közel 14 milliárdos tétel a jelek szerint egyik állami zsebből a másikba vándorol.

Kurtítanák az "ingyen pénzt", és lényegében háttérzajnak nevezték Orbánt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.20. 20:40

Fotó: STEPHANIE LECOCQ /
Újabb javaslattal állt elő az Európai Tanács elnöke a négy napja zajló uniós csúcson, csökkentve a vissza nem térítendő támogatások keretösszegét.
“Tudom, hogy mindig az utolsó lépések a legnehezebbek, de meg vagyok győződve róla, hogy meg tudunk állapodni” — mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs hétfő esti plenáris ülése előtt. A belga politikus újabb javaslatot terjesztett elő az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatban, miután a legvitatottabb kérdésekről kisebb-nagyobb körben folytattak konzultációt a tárgyaló felek. A friss tárgyalási keretben az elnök nem nyúlt a helyreállítási alap 750 milliárdos főösszegéhez, viszont az abból járó vissza nem térítendő támogatások összegét az eredetileg javasolt 500, majd 450 milliárdról 390 milliárdra csökkentette, mindenekelőtt a takarékos ötös — Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország — követelésének engedve. Ennek nyomán hitelnyújtásra 360 milliárd maradt.    A visszavágás elsősorban a vidékfejlesztésre, a kutatás-fejlesztésre, a régiók és iparágak zöld átállásának elősegítésére szánt programokat érinti, valamint a nemzetközi fejlesztési támogatásokat. Michel a mentőcsomagból a kutatás-fejlesztésre szánt összeget a felére, a zöld átállásra tervezett alapot a harmadára csökkentette, ami azért is fájdalmas, mert így épp az Európai Unió modernizálását célzó programokra jutna kevesebb pénz. A támogatások visszafogásának hívei még a 390 milliárdnál is kisebb számot szerettek volna látni, de Emmanuel Macron francia államfő világossá tette: nem lehet jóval 400 millió alá menni. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az új Michel-formula kielégítette-e a takarékosnak nevezett országokat. De az biztosan hozzájárult megegyezési hajlandóságukhoz, hogy javaslatában az elnök jelentősen megemelte a nekik és Németországnak járó úgynevezett költségvetési visszatérítések összegét, Ausztria esetében például a kétszeresére. Az uniós büdzséből azok a tagállamok kapnak éves visszatérítést, amelyek aránytalanul nagy összegekkel járulnak hozzá a közös kasszához, és viszonylag keveset kapnak vissza onnan, így valamelyest kompenzálni kell őket. Az Európai Bizottság és a tagállamok jó része azon a véleményen van, hogy az úgynevezett "rabatt" rendszerétől fokozatosan meg kell szabadulni, már csak azért is, mert annak idején Margaret Thatcher brit kormányfő követelésére vezették be, és a britek ugyebár már nem tagjai az Európai Uniónak. Az ötök azonban kikötötték: bármely megegyezés csak a visszatérítések fennmaradásával képzelhető el. A plenáris vita előtt nyolc tagállam — Magyarország és Lengyelország, valamint Dánia, Franciaország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Németország — vezetői külön megbeszélést folytattak az új jogállamisági szabályrendszerről, amely a jövőbeni uniós kifizetéseket attól tenné függővé, hogy az adott tagországban tiszteletben tartják-e az igazságszolgáltatás függetlenségét, és például az ügyészség hatékonyan fellép-e a korrupció, alkalmasint a magas szintű korrupció ellen. A megbeszélésnek azért volt külön jelentősége, mert a késő esti plenáris ülésen a jogállami feltételek és az EU büdzsével kapcsolatos klímavállalási célok is a napirenden szerepeltek. A fontos témákat mindeddig háttérbe szorította a pénzről szóló alkudozás. Mark Rutte holland kormányfőt még délelőtt szembesítették az újságírók Orbán Viktor előző nap tett megjegyzésével, és megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök “a holland fickót” nevezte a csúcs első számú bajkeverőjének. “Nem foglalkozom ezzel, nekem itt az a dolgom, hogy a holland polgárok és egy erős Európa érdekeit védjem. Semmiféle háttérzaj nem téríthet el a szándékomtól”, válaszolta Rutte.   Lassan egyébként csúcsot döntenek az uniós állam- és kormányfők: ha újabb 24 órát szánnak a tanácskozásra, akkor megdönthetik a 2000-ben született nizzai rekordot, amikoris a francia városban összegyűlt politikusok öt álló napig vitatkoztak az utóbb nizzai szerződésnek nevezett szövegről. Igaz, akkor még csak tizenöten voltak. Az azóta huszonhét fősre duzzadt vezetői testület egyelőre a negyedik napnál tart, a résztvevők ennyi ideje próbálják összegyúrni az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatos nézeteiket. 

Zivatar, jégeső és erős szél vár ránk kedden

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.20. 19:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az északkeleti régióban várhatóak igazán nagy viharok, de fővárosban és országszerte tucatnyi megyében sem úszuk meg az elázást.
Zivatarveszély miatt másodfokú figyelmeztetést adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésük szerint Budapestre, valamint Pest, Békés, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A prognózis alapján hétfőn késő estig elsősorban az Északi-középhegység térségében, az Észak-Alföldön és az Alpokalján alakulhatnak ki helyenként zivatarok, amelyeket viharos szél, jégeső és néhol lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék kísérhet. Kedd hajnalban az északkeleti határvidéken egy-egy intenzívebb záporhoz kis eséllyel újra társulhat dörgés, villámlás. A nap második felében főként az északkeleti és az északi megyékben, valamint a Nyugat-Dunántúlon alakulhatnak ki zivatarok, amelyekhez viharos szél (óránkénti 60-90 kilométeres, néhol ennél is erősebb) és jégeső társulhat (akár nagyobb méretű jéggel). Egy-egy gócban nagyobb mennyiségű (általában 10-25, esetleg 25 milliméternél is több) csapadék hullhat. Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet általában 12 és 18 fok között alakul, a hidegre hajlamos helyeken azonban 10, 11 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 29 és 33 fok között várható, ugyanakkor északkeleten néhol csupán 27, 28 fok valószínű.