Előfizetés

Modellezik a vírus terjedését

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.22. 09:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Egy német kísérlet során arra keresik a választ, mennyire veszélyes a járvány terjedésének időszakában fedett térben rendezvényt tartani több ezer ember részvételével.
Számos tanulmány született már arról, mennyire veszélyes a koronavírus, csökkenti-e a kockázatokat a maszk viselése, mennyire növelheti a járvány terjedésének kockázatát, ha a sporteseményekre beengedik a szurkolókat. Most több kérdésre kaphatunk konkrét választ egy hamarosan megvalósuló német kísérletnek köszönhetően. A Hallei Egyetemi Klinika munkatársai a német énekes, a 2011-es Bundesvision Song Contest zenei vetélkedő győztese, Tim Bendzko augusztus 22-én tartandó koncertjén keresik arra a kérdésre a választ, mekkora veszélyt jelent részt venni egy fedett területen zajló rendezvényen. A berlini zenész lipcsei koncertjén összesen négyezer 18-50 év közötti személy vehet részt – jelentették be a kísérlet ötletgazdái. A jelenlévőknek kötelező lesz FFP2 típusú maszkot viselniük, valamint kapnak egy házi tesztkészletet, és az eredményeket az esemény előtt legfeljebb 48 órával laboratóriumban is elemzik majd. Aki nem tud negatív koronavírustesztet felmutatni, azt nem engedik be a koncert helyszínére. A tanulmány első megállapításaira a rendezvényt követően 4-6 hetet kell várni. A kutatók egy matematikai modell alapján vázolják majd fel, mennyire rizikós egy rendezvény megtartása egy fedett stadionban. Egyúttal arra is keresik a választ, hogy egy ilyen eseményen egy személy potenciálisan hány másikat fertőzhet meg. A kutatást vezető Stefan Moritz a berlini Tagesspiegelnek elmondta, a legnagyobb kihívást az adatok kiértékelése jelenti majd. A koncerten minden résztvevő egy kontaktuskövető készüléket kap, ezzel öt másodpercenként vizsgálják, kik tartózkodnak egy adott személy 30 méteres körzetében. A kutatás során több digitális eszközt használnak fel. A résztvevők számából kiindulva tehát elképesztő mennyiségű adat áll majd rendelkezésre, ezekből kell megfelelő következtetéseket levonni. „Megkíséreljük kideríteni azt, hogy van-e átmenet a korábbi és a járvány után előállt helyzet között” – egészítette ki az előbbieket a brit Guardianban Moritz, ezzel segítenének a koncertszervezőknek, hogy annyi érdeklődőt hívjanak meg rendezvényeikre, amelyek révén az már nyereségessé válna. A matematikai modell több eshetőséget vesz alapul. Például azt, hogyan zajlott volna le a koncert a járvány előtt. Felmérik azt is, mi történne akkor, ha nem tartanák a jelenlévők közötti másfél méteres távolságot a két bejárattal rendelkező lipcsei arénában. Ezután olyan modelleket is készítenek, amelyek azt vizsgálják, mennyire nő a résztvevők biztonsága szigorúbb higiéniai előírások és több bejárat esetén. Bár rendkívül izgalmas, és más országok számára is mintaértékű vizsgálatról van szó, egyúttal nagyon költséges is, becslések szerint a kutatás legalább egymillió euróba (345 millió forint) kerülhet. A nem csekély összeget Szász-Anhalt, illetve Szászország tartományi kormánya állja. A Deutsche Welle emlékeztet arra, hogy a járvány miatt veszélybe került egy sor művész, köztük zenészek, énekesek egzisztenciája. S mivel még időbe, akár két évbe telik, amíg sikerül emberek milliárdjait a Covid-19-cel szembeni hatékony oltóanyaggal ellátni, addig valamiféle átmeneti megoldást kell találniuk a legjobban érintett szakmabeliek számára. A járvány alatt a világban alig volt példa több ezer ember részvételével megtartott koncertre. Sporteseményt tartottak 16 ezer szurkoló részvételével Budapesten és Belgrádban. A szerb fővárosban és az ország más városaiban ezután megugrott a fertőzések száma. Július elején pedig a vírust állítólag legyőző Új-Zélandon rendeztek rögbimeccset 20 ezer ember előtt.

Human challenge

A vakcinafejlesztés talán legnagyobb problémája az oltás hatékonyságának bizonyítása. Amikor egy kutatócsoport tesztjei azt mutatják, hogy az általuk fejlesztett vakcina működik, akkor az csupán azt jelenti, hogy a beoltottak szervezetében koronavírus elleni antitestek jöttek létre. Az, hogy megvéd-e a fertőzéstől csak úgy lehet bizonyítani, ha a beoltott találkozik a vírussal, és nem fertőződik meg. Csakhogy a természetes fertőződés esélye jelenleg alacsony. Ezt orvosolandó egy ma még erősen vitatható javaslattal állt elő az 1 Day Sooner mozgalom, engedélyezni kellene az úgynevezett human challenge kísérleteket, vagyis meg kellene fertőzni a beoltott embereket a koronavírussal, és figyelni, mit történik velük. A terv ellenzői szerint ez szembe megy az alapvető tudományetikai elvekkel. Ha ugyanis nem működik az oltás, szinte biztos, hogy lesznek a kísérletnek halálos áldozatai is. Ennek ellenére az e célból indított honlapon már 30 ezer önkéntes jelentkezett 140 országból. Az ilyen kísérletek tekintetében a WHO is megosztott, de megfogalmaztak néhány irányelvet, amelyek mentén le lehetne bonyolítani e kísérleteket. Szerintük 18-25 év közötti önkénteseket kéne bevenni, akik a fertőzés után szigorú karanténban lennének. A kezdeményezők nyílt levélben arra szólítják fel az amerikai kormányt, hogy kezdje meg az előkészületeket a fiatal, egészséges felnőttekkel végzendő kísérletekhez. Náluk a legkisebb a súlyos betegség esélye. Szerintük olyan súlyos a helyzet, hogy a kockázatokat indokolttá teszi az esetleges siker esetén megmenthető sok százezernyi emberélet. A levelet már 11 Nobel-díjas, és sok ismert tudós is aláírta. 

Hazai korlátozás

Magyarországon focimeccseket lehet tartani több ezres létszámmal, míg a rendezvényeket általánosan 500 főben korlátozzák, így a nyári fesztiválok nagy része is elmaradt. Hogy a korlátozások augusztus 15-i határideje után mi lesz, még mindig nem tudható, így a nyár végére szervezett fesztiválok sorsa is kérdéses.

Eltitkolta "éjszakai kiruccanásait", ezért félrekezelhették Raffaellót

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 14:30

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Nem szifilisz, hanem a koronavírushoz hasonló tüdőbaj okozhatta a reneszánsz olasz festő korai halálát.
Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert.
Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt. Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak "a rendszeres éjszakai kiruccanásairól" a szeretőihez. "Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott" – mondta Riva.
Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés. "Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, ám ez esetben hibás információk alapján jártak el" - mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban.
"Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta" – mondta Riva. A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral és elegendő ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak.
A tanulmány szerint "egy közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben".
Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen hunyt el 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját. Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet díszítenek a freskói.

Látáskárosodást is okozhat egy rossz napszemüveg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 14:14

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Két fontos szabályt érdemes betartani a megfelelő szemvédő kiválasztásánál.
A napszemüveg megválasztásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV-400 vagy 100% UV védelem felirat és legyen minél nagyobb. Az arcformához, stílusunkhoz illő darabot télen-nyáron viseljük, hiszen nem az évszaktól függ az UV-sugárzás – hangsúlyozta Dálnoki Noémi, a Duna Medical Center szemész szakorvosa.
Az UV-sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, így a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV-sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét pedig a szaruhártya, de még így is a szembe juthat annyi, ami már károsíthat. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és egyre komolyabb gondot okozhatnak.
Évek alatt összeadódó UV-sugárzás következtében kialakuló betegség a szürkehályog. A szem belsejében lévő szemlencse elszürkülése látásromláshoz vezet. A betegség ma már műtéttel gyógyítható. A káros sugárzás okozhat makuladegenerációt, más néven szemfenéki meszesedést is, ami a központi látást rontja. A pterygiumot, vagyis a kúszóhályogot a szörfözők vagy farmerek betegségének is nevezik, mert a sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél úgynevezett kötőhártya-kettőzet alakul ki, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást is. Bár műtéttel eltávolítható, gyakran kiújul. A pinguecula, a kötőhártyán megjelenő kis megvastagodás, szintén hosszú évek alatt alakul ki. Legtöbbször tünetmentes, de mivel egyenetlenné teszi a szemfelszínt, ha panaszt okoz, műtétre is szükség lehet. 
Photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt, például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt nagy mennyiségű UV-sugárzás éri a szemet. A tünetek – égő fájdalom, könnyezés – már pár órával a behatás után jelentkezhetnek, de pár nap alatt megszűnhetnek.

A méret is számít

Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban tévhit, az UV-szűrő réteg ugyanis színtelen. A különböző színű napszemüvegek megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket – hangsúlyozta a szemész szakorvos. 
Szerencsére nem csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni, viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni – hívta fel a figyelmet Dálnoki Noémi. A nagyobb optikákban még az UV-szűrő képességet is be lehet méretni. Fontos, hogy a napszemüveg minél nagyobb legyen, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
A szakorvos kiemelte, hogy a napsugárzásnak számos jótékony hatása van, nem kell szélsőségesen védenünk magunkat tőle, viszont szempanaszok esetén azonnal forduljunk szemészhez.