Későn eszméltek fel a britek

Már 2014-es skót függetlenségi referendum esetében történt orosz befolyásolási kísérlet, de a brit titkosszolgálatok csak a Brexit-népszavazást követően ismerték fel a veszélyt.

Régóta bejáratott politikai trükköt követve a brit kormány a hétfői jó hírek árnyékában adta ki fogcsikorgatva a kilenc hónappal ezelőtt elkészült, de azóta elhallgatott Oroszország-jelentést. A hét eleji pozitív hangulat kiváltó oka az Egyesült Királyságban hivatalosan több mint 45 ezer (a brit statisztikai hivatalok adatai szerint több mint 55 ezer) ember halálát okozó Covid–19 vírus elleni oltóanyagprogram első részsikere volt. Az Oxfordi Vakcina Kutatócsoport „mérföldkő jelentőségűnek” minősítette, hogy a klinikai tesztek első szakaszában az oltóanyag biztonságosnak látszott, és nem váltott ki aggodalomra okot adó immunológiai reakciót. A vakcina 14 napon belül T-sejt-választ váltott ki, azaz a vírussal fertőzött sejtek megtámadására képes fehérvérsejteket termelt ki, 28 nap alatt pedig a fertőzött sejteket semlegesítő antitesteket is produkált.

Az április 23-a és május 21-e között öt brit kórházban elvégzett klinikai vizsgálat első szakaszában 1077 egészséges, Covid–19 vírussal nem fertőzött 18 és 55 év közötti felnőtt vett részt. Az „i” napilap idézi Adrian Hill professzort, a Jenner Institute for Vaccine Research oltóanyag-kutató intézet igazgatóját, aki „lehetségesnek tartja”, hogy ha a hat hét múlva kezdődő, immár 50 ezer emberre kiterjedő kísérlet legkésőbb november elejére sikeresen lezárható, akkor a sürgősségi jóváhagyás esetén már decemberben használatba is kerülhet a védőoltás. Hill professzor „nagyon valószínűtlennek” nevezte, hogy a vakcina csak rövid ideig maradna hatásos. A bombasztikus kijelentésekre általában hajlamos Boris Johnson ezúttal visszafogott maradt, „nagyon pozitívnak” minősítve a lehetséges vakcinát, „óriási köszönetet mondva az Oxfordi Egyetem briliáns, világelső tudósainak és kutatóinak”, de hozzátette: „nincsenek garanciák, még nem tartunk a kísérletek végénél, további vizsgálatokra lesz szükség, de ez mindenképpen a helyes irányba tett fontos lépés”.

A kormány indokolt óvatosságának jeleként az Oxfordi Egyetemmel és az azzal együttműködő AstraZeneca gyógyszergyárral 100 millió oltóanyagadagra kötött megállapodás mellett három másik gyógyszeripari óriáscéggel, a kifejezetten e célra társult BioNTech és a Pfizer szövetségével, illetve a Valnevával is egyezséget kötött, melyek együttesen 90 millió dózis szállítására kötelezték el magukat, természetesen csak ígéretes fejlesztéseik sikere esetén. Egy további elvi üzlet keretében az AstraZeneca egymillió adag Covid–19-semlegesítő antitestgyógyszert hajlandó majd rendelkezésre bocsátani.

Az ígéretes oltóanyagprogram okozta bizakodó hangulatot nem tudta elrontani a Russia Spy Reportként (Oroszország-kémjelentés) emlegetett jelentés tegnap délelőtti nyilvánosságra hozatala. A még az első Johnson-kormány ideje alatt elkészített 50 oldalas dokumentum publikációját a Downing Street különböző okoknál fogva kilenc hónapja jegelte. A másfél éves kutakodásra épülő összeállítást a parlament hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága készítette el, melynek élén akkoriban az azóta a konzervatív pártvezetésben kegyvesztetté vált Dominic Grieve volt legfőbb ügyész állt, akinek a jelenlegi kabinet nem sietett publicitást adni. Maga a kormányfő előzetesen úgy fogalmazott, hogy az emberek „csalódni fognak, mert nem jutnak igazán sokkoló információkhoz”.

A végül helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perckor közzétett dokumentumból annyit mindenképpen komolyan kell venni, hogy Oroszország „az egyik legfontosabb titkosszolgálati célpontjaként kezeli az Egyesült Királyságot” a nyugati országok között.

A The Guardian többek között azt szűrte le az összefoglalóból, hogy „a brit kormány és a titkosszolgálati szervek nem készültek fel, majd nem végeztek el komoly értékelést a Kreml kísérleteiről a 2016-os Brexit-népszavazásba való beavatkozásra”. A parlamenti bizottság „logikátlannak” nevezte az MI5 nemzetbiztonsági hivatal hozzáállását, hiszen az elhárításnak „éppen az a dolga, hogy védelmet nyújtson ellenséges államok beavatkozási mechanizmusaival szemben”. A 2014-es skót függetlenségi referendum manipulálására irányuló orosz törekvéseket a jelentés szerint „megbízható és nyilvánosan hozzáférhető források” bizonyítják, ám London mégis csak azt követően foglalkozott az orosz fenyegetéssel, hogy Moszkva a 2016-os amerikai választás előtt demokrata párti e-maileket hekkelt meg.

A jelentés nyugtalanítónak tartja, hogy az orosz elit több, Putyin elnökhöz közel álló tagja is szoros kapcsolatokat tart fenn brit politikai és jótékonysági szervezetekkel, és jelentős összegekkel támogatja a pártokat. Megannyi felsőházi lord áll üzleti viszonyban orosz vállalatokkal, vagy tevékenykedik közvetlenül az orosz államhoz fűződő cégek megbízásából. Míg az alsóházi képviselőknek 100 font érték felett minden jövedelmet regisztrálniuk kell, ez a lordokra nem vonatkozik.

A bizottság tagjai kritizálják a kormányt, amiért a december 12-i választás előtt elszabotálta a jelentés nyilvánosságra hozatalát, majd Boris Johnson ült rajta újabb hónapokig. Az összpárti grémium a brit demokrácia védelmének érdekében a kormányzati struktúra alapos átalakítására szólít fel.