Előfizetés

Elmarad a járvány miatt a Nobel-díjak átadási bankettje

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:18

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
Ilyen utoljára 1956-ban fordult elő.
Új, a közösségi távolságtartásra vonatkozó korlátozásoknak megfelelő formában tervezi megtartani december 10-én Oslóban és Stockholmban a Nobel-díjak átadását a Nobel Alapítvány. Mint a közleményükben írták, számolnak azonban azzal is, hogy esetleg néhány vagy akár az összes díjazott nem lehet ott személyesen az eseményen. Ilyen esetekben, ahogy korábban is, a külképviseletek segítségét kérik majd.
A Nobel-díjak kihirdetésének időpontja - október 5. és 12. között - változatlan marad. A Nobel-hét eseményeinek - köztük a díjazottak előadásainak és a hagyományos koncertnek - pedig a koronavírus-helyzetnek megfelelő formátumokat keresnek - tették hozzá.
A bankett hagyományosan sok embert vonz
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A Dagens Nyheter svéd napilap szerint a december 10-i stockholmi banketten hagyományosan mintegy 1300 ember vesz részt. "Két probléma is van. Ilyen sok embert nem lehet egymás mellé leültetni. És az is bizonytalan, hogy érkezhetnek-e akkor Svédországba emberek" – mondta Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány elnöke a napilapnak.
Legutóbb 1956-ban mondták le a bankettet a Magyarország elleni szovjet invázió elleni tiltakozásul, és elmaradt 1907-ben, 1924-ben is – közölte az alapítvány szóvivője.

Kiderült, miképp tájékozódnak jól a kutyák

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:16

Fotó: Samuel Dhier / AFP/Biosphoto
A földi mágneses mezőt használva kis futkározással tájolják be magukat.
A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából.  A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt a tájékozódáshoz.
A kutyákat mindkét esetben nyomkövetővel szerelték fel, kivitték őket a szabadba, majd hagyták őket futkározni. Az állatok minden esetben visszatértek ahhoz a személyhez, aki elengedte őket. Az egyetlen különbség az volt a két kísérlet között, hogy az elsőbe mindössze négy, a másodikba 27 kutyát vontak be.
A szakemberek megállapították, hogy a kutyák két módon tértek vissza a kiindulási pontjukhoz: nyomkövetéssel, amikor ugyanazon az útvonalon haladtak visszafelé, mint amerre elindultak és ilyenkor feltehetőleg a szaglásukra hagyatkoztak, valamint felderítéssel, amikor ismeretlen útvonalon haladva találtak vissza kiindulási pontjukhoz.
Kétféle módon térnek vissza
Fotó: Artur Widak / AFP/NurPhoto
A felderítéses visszatérések nagy százalékában a kutatók megfigyeltek egy különös viselkedést a kutyáknál. Mielőtt visszaindultak volna a kiindulási pontjukhoz, néhányszor fel-le szaladgáltak észak-dél irányban egy 20 méteres szakaszon. Ez a viselkedés a jelek szerint segítette a kutyákat abban, hogy betájolják magukat, ugyanis azok az ebek, amelyek így jártak el, jobban teljesítettek a visszatérésben.
A kutatók úgy vélik, hogy az észak-déli irányú futkározás azt bizonyítja, hogy a kutyák a földi mágneses mezőt használják a tájékozódáshoz az ismeretlen környezetben.
A kutatók később egyebek között a szélirányt, a szélsebességet és a kutya nemét is számításba vették a visszatérésekkor, de egyetlen tényező sem befolyásolta az állatok tájékozódását.

Modellezik a vírus terjedését

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.22. 09:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Egy német kísérlet során arra keresik a választ, mennyire veszélyes a járvány terjedésének időszakában fedett térben rendezvényt tartani több ezer ember részvételével.
Számos tanulmány született már arról, mennyire veszélyes a koronavírus, csökkenti-e a kockázatokat a maszk viselése, mennyire növelheti a járvány terjedésének kockázatát, ha a sporteseményekre beengedik a szurkolókat. Most több kérdésre kaphatunk konkrét választ egy hamarosan megvalósuló német kísérletnek köszönhetően. A Hallei Egyetemi Klinika munkatársai a német énekes, a 2011-es Bundesvision Song Contest zenei vetélkedő győztese, Tim Bendzko augusztus 22-én tartandó koncertjén keresik arra a kérdésre a választ, mekkora veszélyt jelent részt venni egy fedett területen zajló rendezvényen. A berlini zenész lipcsei koncertjén összesen négyezer 18-50 év közötti személy vehet részt – jelentették be a kísérlet ötletgazdái. A jelenlévőknek kötelező lesz FFP2 típusú maszkot viselniük, valamint kapnak egy házi tesztkészletet, és az eredményeket az esemény előtt legfeljebb 48 órával laboratóriumban is elemzik majd. Aki nem tud negatív koronavírustesztet felmutatni, azt nem engedik be a koncert helyszínére. A tanulmány első megállapításaira a rendezvényt követően 4-6 hetet kell várni. A kutatók egy matematikai modell alapján vázolják majd fel, mennyire rizikós egy rendezvény megtartása egy fedett stadionban. Egyúttal arra is keresik a választ, hogy egy ilyen eseményen egy személy potenciálisan hány másikat fertőzhet meg. A kutatást vezető Stefan Moritz a berlini Tagesspiegelnek elmondta, a legnagyobb kihívást az adatok kiértékelése jelenti majd. A koncerten minden résztvevő egy kontaktuskövető készüléket kap, ezzel öt másodpercenként vizsgálják, kik tartózkodnak egy adott személy 30 méteres körzetében. A kutatás során több digitális eszközt használnak fel. A résztvevők számából kiindulva tehát elképesztő mennyiségű adat áll majd rendelkezésre, ezekből kell megfelelő következtetéseket levonni. „Megkíséreljük kideríteni azt, hogy van-e átmenet a korábbi és a járvány után előállt helyzet között” – egészítette ki az előbbieket a brit Guardianban Moritz, ezzel segítenének a koncertszervezőknek, hogy annyi érdeklődőt hívjanak meg rendezvényeikre, amelyek révén az már nyereségessé válna. A matematikai modell több eshetőséget vesz alapul. Például azt, hogyan zajlott volna le a koncert a járvány előtt. Felmérik azt is, mi történne akkor, ha nem tartanák a jelenlévők közötti másfél méteres távolságot a két bejárattal rendelkező lipcsei arénában. Ezután olyan modelleket is készítenek, amelyek azt vizsgálják, mennyire nő a résztvevők biztonsága szigorúbb higiéniai előírások és több bejárat esetén. Bár rendkívül izgalmas, és más országok számára is mintaértékű vizsgálatról van szó, egyúttal nagyon költséges is, becslések szerint a kutatás legalább egymillió euróba (345 millió forint) kerülhet. A nem csekély összeget Szász-Anhalt, illetve Szászország tartományi kormánya állja. A Deutsche Welle emlékeztet arra, hogy a járvány miatt veszélybe került egy sor művész, köztük zenészek, énekesek egzisztenciája. S mivel még időbe, akár két évbe telik, amíg sikerül emberek milliárdjait a Covid-19-cel szembeni hatékony oltóanyaggal ellátni, addig valamiféle átmeneti megoldást kell találniuk a legjobban érintett szakmabeliek számára. A járvány alatt a világban alig volt példa több ezer ember részvételével megtartott koncertre. Sporteseményt tartottak 16 ezer szurkoló részvételével Budapesten és Belgrádban. A szerb fővárosban és az ország más városaiban ezután megugrott a fertőzések száma. Július elején pedig a vírust állítólag legyőző Új-Zélandon rendeztek rögbimeccset 20 ezer ember előtt.

Human challenge

A vakcinafejlesztés talán legnagyobb problémája az oltás hatékonyságának bizonyítása. Amikor egy kutatócsoport tesztjei azt mutatják, hogy az általuk fejlesztett vakcina működik, akkor az csupán azt jelenti, hogy a beoltottak szervezetében koronavírus elleni antitestek jöttek létre. Az, hogy megvéd-e a fertőzéstől csak úgy lehet bizonyítani, ha a beoltott találkozik a vírussal, és nem fertőződik meg. Csakhogy a természetes fertőződés esélye jelenleg alacsony. Ezt orvosolandó egy ma még erősen vitatható javaslattal állt elő az 1 Day Sooner mozgalom, engedélyezni kellene az úgynevezett human challenge kísérleteket, vagyis meg kellene fertőzni a beoltott embereket a koronavírussal, és figyelni, mit történik velük. A terv ellenzői szerint ez szembe megy az alapvető tudományetikai elvekkel. Ha ugyanis nem működik az oltás, szinte biztos, hogy lesznek a kísérletnek halálos áldozatai is. Ennek ellenére az e célból indított honlapon már 30 ezer önkéntes jelentkezett 140 országból. Az ilyen kísérletek tekintetében a WHO is megosztott, de megfogalmaztak néhány irányelvet, amelyek mentén le lehetne bonyolítani e kísérleteket. Szerintük 18-25 év közötti önkénteseket kéne bevenni, akik a fertőzés után szigorú karanténban lennének. A kezdeményezők nyílt levélben arra szólítják fel az amerikai kormányt, hogy kezdje meg az előkészületeket a fiatal, egészséges felnőttekkel végzendő kísérletekhez. Náluk a legkisebb a súlyos betegség esélye. Szerintük olyan súlyos a helyzet, hogy a kockázatokat indokolttá teszi az esetleges siker esetén megmenthető sok százezernyi emberélet. A levelet már 11 Nobel-díjas, és sok ismert tudós is aláírta. 

Hazai korlátozás

Magyarországon focimeccseket lehet tartani több ezres létszámmal, míg a rendezvényeket általánosan 500 főben korlátozzák, így a nyári fesztiválok nagy része is elmaradt. Hogy a korlátozások augusztus 15-i határideje után mi lesz, még mindig nem tudható, így a nyár végére szervezett fesztiválok sorsa is kérdéses.