vasúti átjáró;Pusztaszabolcs;Mészáros Lőrinc;

A pénzben úszó Mészáros-cég vasúti átjárója miatt egy egész város szenved, ráadásul nem is biztonságos

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. nem is járult hozzá az átjáró megnyitásához.

A közel hatezres lélekszámú Pusztaszabolcs egy nagyobb kőhajításra fekszik a turisztikai attrakcióként emlegetett Velencei-tótól, de a lezárt vasúti sorompóval kettéválasztott, feltúrt városka most Ukrajna-külsőhöz, írja a valaszonline.hu. És a lap szerint immár biztos, hogy a helyi közlekedési infrastruktúra 19. századi szinten konzerválódik – noha épp az ország eddigi legdrágább vasúti fejlesztése zajlik a városban.

Az eredeti elképzelések szerint elkerülőút, illetve „különszintű közúti csomópont”, azaz aluljáró is épült volna a síneknél, de ezeket a projektelemek elmúltak, így az M6-os autópálya és a Velencei-tó közötti autó- és buszforgalom „újabb ezer évig” rázúdul majd a település kellős közepére, a sorompó mögötti kocsisorok pedig – alul- vagy felüljáró hiányában – még gyakoribbak lehetnek. Hiszen épp azért korszerűsítik a vasutat, hogy több szerelvény tudjon áthaladni a síneken – a korábbi 120 kilométer/órás sebesség helyett akár 160-nal. A Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonal a Fiume–Zágráb–Budapest páneurópai közlekedési folyosó része, így az ország elemi érdeke, hogy ezen a szakaszon is maximalizálódjon a teherforgalom.

Építeni pedig Mészáros érdekeltségek építenek, a felcsúti mogul cége összesen 27,9 kilométernyi sínt korszerűsíthet 87,5 milliárd forintért – miközben a kiíró Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. dokumentumaiban becsült összegként „csak” 70 milliárd szerepelt. Ez azt jelenti, hogy a Mészáros-művek Pusztaszabolcs térségében bő 3,1 milliárdért épít egyetlen kilométernyi vasutat, miközben lengyel testvéreink a hasonló műszaki tartalmú, a Varsó közelében lévő Otwock és Lublin közötti munkát harmadennyiből kihozták.

Ráadásul a szuperdrága kivitelező szűkre szabta az átjárót is. "A régi, hét méter széles átjárónkat hatméteresre szűkítette a kivitelező. Mivel a közutak nem nyílegyesen futnak a sínekhez, hanem rá kell kanyarodni a csomópontra, egyértelműnek tűnt, hogy két busz vagy traktor nem fog elférni egymás mellett. De egy kombájn meg egy személyautó sem, márpedig ez is szempont, elvégre mezőváros volnánk", kesergett Zsuffa Erzsébet. Ráadásul a polgármester szerint az itt élők élete eddig is jórészt arról szólt, hogy a sorompó mögött várakoztak napjában többször. "Hát mi lesz ezután?” – így a polgármester.

Zsuffa kierőltetett egy forgalmi próbát, és április 6-án két busz segítségével élő-egyenesben bizonyította, hogy nagyobb járművek egyidejű használatakor bedugul az átjáró. A ráfutó útszakaszok állami üzemeltetője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. rögvest írásba adta a NIF-nek, hogy „a megépített csomópont kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú és vasútüzem-biztonsági szempontból is kockázatos”, így nem járult hozzá a megnyitásához.

Bár az átjárót a Mészáros és Mészáros Kft. tervező alvállalkozója szabta szűkre, a kivitelező máig tagadja, hogy bármilyen felelőssége is lenne, hiszen „ez a szabvány”, ráadásul az állami érdekeltek (NIF, Magyar Közút) annak idején hozzájárultak a megvalósításhoz.