Előfizetés

Tünetmentes betegség is vezethet szélütéshez

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:52

Fotó: Shutterstock
Az érrendszer egyik, félelmetes, sőt sokszor mumusként kezelt problémájának ugyanazok a rizikófaktorai, mint a szívbetegségeknek.
A hirtelen, legtöbbször előjel nélkül kialakuló idegrendszeri tünetegyüttessel járó stroke megjelenési formái attól függenek, hogy az agyi érrendszer melyik oldalán lévő artéria, azaz verő- vagy ütőér érintett. A mögötte levő agyállomány sérülése legtöbbször bizonyos mértékű bénulást, izomgyengeséget, különböző fokú beszédzavart vált ki. Utóbbi mértéke az elkent beszédtől egészen az olyan, teljes afáziáig terjedhet, amikor a beteg nem tud megszólalni, vagy mert a beszédben résztvevő izmok bénulnak, vagy az agyi defektus miatt azt sem tudja, mit kellene mondania. Az agynyomás fokozódása miatt gyakran nagyon erős, akár hányásig fokozódó fejfájás jelentkezik, súlyosabb formáknál látászavar is megjelenhet. Figyelmeztető jele a nagyon magas, 220/120 Hgmm feletti vérnyomás is. Enyhébb és sokszor figyelmen kívül hagyott panasz lehet a kar zsibbadása és gyengülése. Jellegzetes és feltűnő korai tünet, az arcizmok bénulása, a szem és a szájzug fityegése, ezt észlelve azonnal mentőt kell hívni – mondta Wladika Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont kardiológusa a Népszavának.
A magyarul gyakran szélütésnek fordított stroke-nak két formáját különbözteti meg az orvostudomány. A súlyosabb esetekben valódi agyvérzés történik, azaz az agy egyik területe bevérzik. Ennek oka lehet, hogy az odavezető ér megreped, de az is, ha több véna sérülésének következtében az adott terület túl sok vért kap, kamrába törő vérzés alakul ki. Ischaemiás stroke-nál vérellátási zavar, hiány keletkezik, mert egy ér elzáródik, és nem jut elég vér az agyba. Ez, az általában kicsi vagy közepes nagyságú artériák fokozatos vagy hirtelen elzáródása a gyakoribb stroke-típus. Ugyanazon tényezők vezetnek hozzá, mint a koszorúerek elzáródásához; a magas vérnyomás és cukorszint, a cukorbetegség különböző formái, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás is – sorolta a rizikófaktorokat a szakorvos. 

Ezrek veszélyben

Agyembólia-veszéllyel jár a nagyon gyakori pitvarfibrillációs szívbetegség is. A ritmuszavar miatt vérrög keletkezhet a szív üregeiben, amely ha leszakad, az agyba sodródva elzárhatja az ereket. Így olyan emberek ezrei is stroke-ot kapnak, akik nincsenek tudatában érbetegségüknek, magas vérnyomásuknak és a szívritmuszavarukat sem érzik. „Fontos lenne ezt kimutatni és véralvadásgátlót szedni. Ez egy nagyon nagy, ellátatlan csoport” – jegyezte meg a szakorvos, hozzátéve, hogy az okoseszközök segíthetnek felhívni a figyelmet a nagyon magas pulzusszámokra, az összevissza verő szívre. „Ezek, remélhetőleg, előbb-utóbb orvoshoz küldik a tünetmentes betegeket és segítenek felismerni a ritmuszavart és hozzájárulhatnak a stroke megelőzéséhez is.”

Versenyben az idővel

Agyi katasztrófa esetén - lehetőleg stroke-központban - azonnal ki kell deríteni, hogy vérzés vagy érelzáródás történt. Előbbi esetén általában műtétre van szükség, utóbbinál pedig úgynevezett vérrögoldást alkalmaznak a szakemberek. Az intravénásan beadott gyógyszer elhárítja az agyi vérellátás akadályát. „Lehetőleg egy órán belül meg kell történnie az első koponya-CT-nek, a következő órában, de legfeljebb négy óra elteltével a kezelésnek is.” Így egész súlyos érkatasztrófák esetén is teljes lehet a felépülés. Minél több idő telik azonban el a tünetek jelentkezése és a kezelés megkezdése között, annál kisebb a lehetőség a teljes korrekcióra. 

„A TIÁ-t is illik komolyan venni”

Az általában pici ereket elzáró, úgynevezett TIA-betegséget az érelzáródásos eredetű stroke előszobájaként emlegetik. Az idegrendszeri tünetegyüttes ebben az esetben maximum 24 óráig marad fent, de lehet, hogy már egy-két óra múlva megszűnik. „Kisebb a defektus, amely nem is jár nagy sejtelhalással, ennek ellenére ugyanúgy illik karbantartani, hogy ne is legyen folytatása.” Egy stroke után ugyanis nagyobb az esély a súlyosabb, nagyobb károsodással járó szélütésre, ha az odavezető út, vagyis az életmód változatlan marad. Érdemes odafigyelni az étkezésre és elkezdeni rendszeresen mozogni, mert az egészséges életmód képes ellensúlyozni a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívritmuszavar hatásait is, bár utóbbi esetén megelőzésként mindenképpen szükség van véralvadásgátló szedésére – hangsúlyozta a szakorvos.

Elmarad a járvány miatt a Nobel-díjak átadási bankettje

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:18

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
Ilyen utoljára 1956-ban fordult elő.
Új, a közösségi távolságtartásra vonatkozó korlátozásoknak megfelelő formában tervezi megtartani december 10-én Oslóban és Stockholmban a Nobel-díjak átadását a Nobel Alapítvány. Mint a közleményükben írták, számolnak azonban azzal is, hogy esetleg néhány vagy akár az összes díjazott nem lehet ott személyesen az eseményen. Ilyen esetekben, ahogy korábban is, a külképviseletek segítségét kérik majd.
A Nobel-díjak kihirdetésének időpontja - október 5. és 12. között - változatlan marad. A Nobel-hét eseményeinek - köztük a díjazottak előadásainak és a hagyományos koncertnek - pedig a koronavírus-helyzetnek megfelelő formátumokat keresnek - tették hozzá.
A bankett hagyományosan sok embert vonz
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A Dagens Nyheter svéd napilap szerint a december 10-i stockholmi banketten hagyományosan mintegy 1300 ember vesz részt. "Két probléma is van. Ilyen sok embert nem lehet egymás mellé leültetni. És az is bizonytalan, hogy érkezhetnek-e akkor Svédországba emberek" – mondta Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány elnöke a napilapnak.
Legutóbb 1956-ban mondták le a bankettet a Magyarország elleni szovjet invázió elleni tiltakozásul, és elmaradt 1907-ben, 1924-ben is – közölte az alapítvány szóvivője.

Kiderült, miképp tájékozódnak jól a kutyák

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:16

Fotó: Samuel Dhier / AFP/Biosphoto
A földi mágneses mezőt használva kis futkározással tájolják be magukat.
A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából.  A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt a tájékozódáshoz.
A kutyákat mindkét esetben nyomkövetővel szerelték fel, kivitték őket a szabadba, majd hagyták őket futkározni. Az állatok minden esetben visszatértek ahhoz a személyhez, aki elengedte őket. Az egyetlen különbség az volt a két kísérlet között, hogy az elsőbe mindössze négy, a másodikba 27 kutyát vontak be.
A szakemberek megállapították, hogy a kutyák két módon tértek vissza a kiindulási pontjukhoz: nyomkövetéssel, amikor ugyanazon az útvonalon haladtak visszafelé, mint amerre elindultak és ilyenkor feltehetőleg a szaglásukra hagyatkoztak, valamint felderítéssel, amikor ismeretlen útvonalon haladva találtak vissza kiindulási pontjukhoz.
Kétféle módon térnek vissza
Fotó: Artur Widak / AFP/NurPhoto
A felderítéses visszatérések nagy százalékában a kutatók megfigyeltek egy különös viselkedést a kutyáknál. Mielőtt visszaindultak volna a kiindulási pontjukhoz, néhányszor fel-le szaladgáltak észak-dél irányban egy 20 méteres szakaszon. Ez a viselkedés a jelek szerint segítette a kutyákat abban, hogy betájolják magukat, ugyanis azok az ebek, amelyek így jártak el, jobban teljesítettek a visszatérésben.
A kutatók úgy vélik, hogy az észak-déli irányú futkározás azt bizonyítja, hogy a kutyák a földi mágneses mezőt használják a tájékozódáshoz az ismeretlen környezetben.
A kutatók később egyebek között a szélirányt, a szélsebességet és a kutya nemét is számításba vették a visszatérésekkor, de egyetlen tényező sem befolyásolta az állatok tájékozódását.