Belső háború vezetett az Index főszerkesztőjének menesztéséhez

Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az igazgatóság azt kérte a most távozó főszerkesztőtől, hogy az Index radikális átalakítását tartalmazó terv visszavonása után tegye közzé a címlapon, hogy a hírportál már nincs veszélyben.
Az „Index.hu Zrt igazgatósága mérlegelte az elmúlt időszak eseményeit, és az igazgatóság elnöke a mai napon kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését” – ezzel indokolta a cég vezetése, miért válnak meg a hírportál főszerkesztőjétől. Ugyan a szerdai közlemény homályosan fogalmaz, ám elég nehéz félreérteni: ezzel arra utaltak, amit már korábban is említett a vezetőség, amikor Dullt egy hónappal ezelőtt kitették a cég igazgatóságából. Azt állították, azzal, hogy kivitte a társaság belső ügyeit a nyilvánosság elé, megsértette az Index.hu Zrt. érdekeit.  Ugyanakkor nehezen érthető – ha valóban ez a valós indoklás –, hogy ezzel miért vártak egy hónapig, miért nem távolították el Dullt már akkor a szerkesztőség éléről, amikor az igazgatóságból is kitették. Erre több forrásunk szerint az a magyarázat, hogy az elmúlt hetekben folyamatos alkudozás, időnként vita zajlott az igazgatóság elnöke, illetve a részvénytársaságot tulajdonló alapítvány vezetője, Bodolai László és a főszerkesztő, illetve tágabb értelemben a szerkesztőség között, és mostanáig nem merték meglépni Dull leváltását, csakhogy most történhetett valami.  Információink szerint az egyik határozott kérés volt felülről, hogy Dull állítsa vissza az Index oldalán is megjelenő, az szabadindex.eu-n található barométert, ami több mint egy hónapja azt jelzi, hogy a hírportál szabadsága veszélyben van. Korábban a „Független” mezőben volt a mutató, a szerkesztőség akkor állította át „Veszélyben”-re, amikor kiderült, az igazgatóság fontolóra vette a teljes szerkesztőségi működés átalakítását, felmerült, hogy végrehajtják a cégnél évekkel korábban dolgozó, jelenleg az Azonnali.hu-t működtető Gerényi Gábor tervét. A médiapiaci szakember – ezt blogján azóta ő maga is elismerte – azt szorgalmazta, hogy egyes rovatokat szervezzenek ki, az Index címlapja pedig fogadjon be akár olyan tartalmakat is, amelyeket nem közvetlenül a hírportál, illetve a vele szimbiózisban létező egyéb oldalak (mint például a Totalcar vagy a Velvet) újságírói jegyeznek. Bodolai a botrány egy hónappal ezelőtti kirobbanása után azt állította, ezt a tervet nem fogadta el az igazgatóság, ám ennek a Media1 szakportálon megjelent jegyzőkönyvek tanúsága szerint arról távolról sem mondtak le, hogy átalakítsák az Indexet. Ugyanis határozat született arról, hogy a Zrt. vezetője – az azóta tiltakozásképpen felmondott Pusztay András –„a főszerkesztővel együttműködve a következő igazgatósági ülésre (...) dolgozzon ki egy olyan működési koncepciót, amely a pénzügyi válsághelyzetet dinamikusabban és rugalmasabban tudja kezelni”. Információink szerint a szerkesztőség részben ezért úgy érezte, hogy továbbra sem múlt el a veszély, az igazgatóság viszont úgy látta, hogy a Gerényi-terv bukása után Dullnak vissza kéne állítania a barométert a független mezőbe. Csakhogy a főszerkesztő – miután Pusztay lemondása után – egy közleményben leszögezte: garanciákat várnak, hogy az Index független és szabad marad. Mi több, miután a Bodolai által felkért új vezérigazgató Ződi Zsolt viharos gyorsasággal távozott a cég éléről, Dull újabb közleményében így fogalmazott: „történések a szerkesztőség feje fölött zajlanak, beleszólásunk, ráhatásunk nincs ezekre”. Most pedig a távozásáról szóló írásában ez olvasható: „nem véletlenül érezte az Index szerkesztősége veszélyben magát, és nem véletlenül döntöttem úgy, hogy átállítom a szabadságunkat jelző barométert. Mindvégig az Index szerkesztőségének érdekeit tartottam szem előtt, ahogy ez főszerkesztőként kötelességem is volt.”  A szerkesztőség – amely Dull igazgatóságból való távozása után petícióban állt ki a főszerkesztő mellett – tehát úgy látta a Gerényi-terv bukása után is, hogy semmilyen garanciát nem kaptak. Sőt, úgy tudjuk, a cég működésének racionalizálására hivatkozva folyamatos volt a nyomásgyakorlás, téma volt, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, újságíróktól kell megválni.    Ződi egyébként arra hivatkozva mondott le, hogy „megismerte” a cég pénzügyi helyzetét, és rájött, hogy „egy ekkora szervezetre vonatkozó változtatások véghez vitele túl nagy feladat” számára. Csakhogy a Népszavának két, hirdetéseket, reklámokat kezelő cég vezetője is azt állította, hogy ugyan a koronavírus-járvány miatt számos márka visszafogta a költéseit – és ennek hatása a teljes médiaszektort érinti – olyan nem történt tudomásuk szerint, hogy a barométer állása miatt mondták le az Indexre tervezett kampányokat. A pandémia okozta piaci változásokat persze nehéz megítélni – más médiacégeknél is voltak elbocsátások (így tavasszal az Indexnél is) vagy fizetéscsökkentések –, az biztos, hogy tavaly az Index.hu Zrt. enyhe pluszban zárt, a tulajdonos, az alapítvány pedig még osztalékot is tudott kivenni, 10 millióval többet, mint a 2018-as évben.  Ugyanakkor a médiapiaci szaklap, a Kreatív egy hete közölt egy részletes elemzést az Index piaci, pénzügyi helyzetéről, amiben leszögezték: ha bedarálják az Indexet, azzal az összes körülötte lévő cég működését is veszélybe sodorják, többek között a hírportál hirdetési feltételeit kezelő, így jelentős bevételekre szert tevő kereskedőház, az Indamedia anyagi biztonságát is. Hiszen ha az olvasói, rajongói elhagyják az Indexet, akkor a bevételek is visszaesnek, s az aloldalak (például a Blog.hu, a Dívány.hu stb.) önmagukban nem biztos, hogy a jelenlegi stábbal életképesek maradnak, ugyanis a látogatottság jelentős részét a hírportál címlapja biztosítja. Márpedig az Indamedia Csoport minimum 50 százalékban már kormányközeli tulajdonban van – az Index viszont továbbra is alapítványiban –, tehát ezzel a Fideszhez bekötött üzletemberek magukat lőnék lábon.  Természetesen ezek az információk nyilvánosak, így a szerkesztőség információink szerint nem akart belemenni a leépítésekbe, az átszervezésekbe – ráadásul ezek rövid távon a végkielégítések miatt akár még ronthatják is a cash flowt. Úgy tudjuk, éppen ezért úgy értékelték, nem pénzügyi, hanem politikai természetű lehet a nyomás. Mint ismert, a járvány magyarországi begyűrűzése idején, március végén Vaszily Miklós lett az Indamedia Csoport 50 százalékos tulajdonosa, miután kivásárolta a cégben még 2018-ban részesedést szerző KDNP-s Oltyán Józsefet. Vaszilyt a piacon egy ideje kormányközeli üzletemberként tartják számon, hiszen ő a TV2 elnöke, korábban pedig ő vezette a közmédia vagyonkezelőjét is.  Mi több, az Origo Zrt. vezérigazgatójaként ő vezényelte le Sáling Gergő főszerkesztő leváltását 2014-ben, miután az akkor még szabadon működő hírportál feltárta, hogy Lázár János igen drágán utazgatott külföldre közpénzből. Érdekes, hogy Vaszily az Index körüli eseményeket feldolgozó 444.hu-nak nemrég azt nyilatkozta, hogy nem akar az Indexből Origót csinálni (azaz arra utalt, hogy nem szeretné, ha fideszes propagandaoldal lenne belőle), ám most kísértetiesen hasonlít a helyzet a 2014-es folyamatra. Akkor ugyanis Sáling kirúgása után az Origo újságíróinak többsége tiltakozásul felmondott.  FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenésével egyidőben a 444.hu közölt egy felvételt az Index szerdai állománygyűléséről, ami megerősítette értesüléseinket: valóban a barométer volt a fő vitapont, illetve a cég vezetése tényleg leépítéseket akart. Ugyanakkor az is kiderül a videóból, hogy a cégvezetés félhetett a botránytól, megpróbálták állítólag rávenni Dullt, hogy egy jelentősebb összeg fejében közös megegyezéssel távozzon, csendben. 

“Nem zsaroltam meg senkit!”

Bodolai László erre reagálva a Pesti Hírlapnak azt mondta, hogy sem zsarolás, sem nyomásgyakorlás, sem elhallgattatás nem történt. Azt közölte, hogy  az elmúlt hetek belső feszültségei miatt mostanra érlelődött meg benne a döntés Dull elbocsátásáról.  – Felajánlottuk neki a jogszabályok által rögzített módon a közös megegyezéssel történő felmondást – mondta a lapnak Bodolai. – Ebben természetesen szerepelt titoktartási nyilatkozat, épp olyan, amilyet bármelyik cég használ. Közös megegyezés esetén természetesen végkielégítés is jár a munkavállalónak. Dull Szabolcs egy órás gondolkodási időt kért, majd ezt követően jelezte, hogy nem akarja a közös megegyezéssel történő szerződésbontást, a rendes felmondást fogadja el.

Dull Szabolcs szerdán arra buzdította a kollégáit, ne mondjanak föl. „Az Index egy erős vár, amit szét akarnak robbantani. Amíg ti itt vagytok, addig van Index” – mondta a távozó főszerkesztő az újságíróknak. A Media1 szerda esti információi szerint már több mint 40 olyan, az Index.hu stábjában dolgozó újságíró és szerkesztő van, aki úgy tervezi, hogy beadja a felmondását a lapnál. A szám még nem végleges, változhat, de ez a mostani nagyjából 100 fős gárda nagyjából 40 százalékát jelentené. 
Frissítve: 2020.07.22. 21:20

Hosszú idő után hirtelen mindenki siklót építene a Gellért-hegyre, de még éveket kell várni

Publikálás dátuma
2020.07.22. 13:02

Fotó: Shutterstock
A Demszky-korszakból örökölt többségi magántulajdonos szerint célegyenesbe fordultak az évtizedes fővárosi tervek. A kormány mást akar.
Startra kész a Gellért-hegyi sikló építése; tisztább környezet és élhetőbb városrész jön létre az új budapesti felvonó megépítésével – közölte a Népszavával Bató Csaba, az évtizedek óta ígért környezetbarát közlekedési eszköz létrehozására még a Demszky-korszakban, 2008-ban alakított SIKLÓ-BERUHÁZÓ Kft. ügyvezetője. A céget 75 százalékban hazai magánvállalkozás, 25 százalékos részben pedig a fővárosi BKK Zrt. a tulajdonos. A közlemény szerint az idén július 10-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amely 1,5 milliárd forinttal támogatja a Gellért-hegy közösségi közlekedési fejlesztéseinek és közterületi megújításának előkészítését, „célegyenesbe” fordította a beruházást. – A Tabán és a Citadella között megépülő felvonó lehetővé teszi a Gellért-hegy közútjait egyre inkább megterhelő turistabusz-forgalom akár teljes kiváltását is, ezáltal tisztább és élhetőbb környezetet teremt az érintett városrészben élők számára, valamint erősíti a főváros idegenforgalmi vonzerejét – írta Bató.  
A korábban tervezett nyomvonal
Fotó: Google Earth

Újratervezés és új források jöhetnek

Úgy értelmezte, hogy széleskörű konszenzus alakult ki, mivel a kormány mellett a főváros az I. kerületi önkormányzat vezetői is támogató nyilatkozatokat adtak azt ügyben, amely a Rác fürdő kétezres évek elején kezdődött felújításakor is téma volt. Bató Csaba már a bejárat és az állomások pontos helyét is részletezte, azonban az említett kormányhatározat szerint koránt sem biztos, hogy azok a tervek valósulnak meg. A dokumentum szerint ugyanis a sikló és a városi park együttes kialakítására szakmai koncepció és megvalósíthatósági tanulmány készül 2021 június 30-ig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával, a Karácsony Gergely főpolgármester bevonásával. Minderről Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Népszavának  adott interjújában úgy nyilatkozott: 
„Azt javasoljuk Karácsony Gergelynek, hogy a Gellérthegyi siklót ne privatizálja a főváros, ne privátprofit legyen a nyereség. A kormány és főváros közösen döntsön a sikló megépítéséről, az éves működési nyereséget pedig fordítsuk a Gellért téri közpark fejlesztésére, fenntartására. A tíz éves, elavult tervek helyett készüljenek újak, amelyek a budapesti utasokat is kiszolgáló közlekedési eszközzé teszik a siklót és nem csupán turistaattrakcióként működne.”

Azt pedig, hogy a kormány is elégedetlen azzal, hogy a sikló többségi magántulajdonba kerüljön, jelzi az említett határozat másik pontja is, amely arról szól, hogy meg kell vizsgálni, hogy a finanszírozást az Európai Beruházási Bank vagy más kereskedelmi bank hiteléből finanszírozzák. A források biztosításáról pedig 2022. március 31-ig kell előterjesztést készíteni.
Szerző

Kirúgták az Index főszerkesztőjét, és megjött az új vezérigazgató

Publikálás dátuma
2020.07.22. 12:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Dull Szabolcs helyett egyelőre senkit nem neveznek ki a szerkesztőség élére, és az igazgatóság elnöke szerint az Indexet semmi nem fenyegeti - egyedül a függetlenségüket féltő újságírók aggódása jelent piaci veszélyt.
Az Index.hu Zrt igazgatósága mérlegelte az elmúlt időszak eseményeit, és az igazgatóság elnöke a mai napon kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését. A hivatalos közlemény szerint Bodolai László elnök további intézkedésként a korábban megüresedett vezérigazgatói posztra Szombathy Pál igazgatósági tagot kérte fel. (Emlékeztetőül: az Index átalakításával egyet nem értő Pusztay András vezérigazgató június utolsó harmadában távozott, helyére Ződi Zsolt jogász került. Aki azonban egy hetet töltött új pozíciójában, majd távozott. Így június 30.-a óta az Index vezérigazgató nélkül üzemelt.) 
, valamint szintén a mai nappal bekerült a társaság igazgatóságába Sztankóczy András, jogász, újságíró is. (Az Index.hu Zrt igazgatóságából múlt héten távozott - a stratégiai partner - az Indamédia két vezetője, az így megüresedett egyik helyet tölti be Sztankóczy András.) Bodolai László az Index munkatársaihoz eljuttatott tájékoztató levelében kiemelte, hogy szerinte az Index politikai függetlensége nincs veszélyben, jelenleg a legnagyobb veszélyt egy belső aggódás által generált bizonytalanság gazdasági hatása jelenti. “Az utóbbi napok megmutatták, hogy a főszerkesztőnek nem volt módja a piaci helyzetet kedvezőtlenül befolyásoló belső folyamatokat megállítani vagy kontrollálni, ezért döntöttem a menesztéséről” - indokolta döntését Bodolai. (Ebből a két mondatból arra lehet következtetni, hogy Dull Szabolcs nem pacifikálta a szerkesztőséget - az igazgatóság kérésének megfelelően.)    Bodolai ezen kívül felkérte az igazgatóság tagjait, hogy azonnali hatállyal tekintsék át a társaság jelenlegi helyzetét, és a lehető leggyorsabb módon tegyenek javaslatot az igazgatóság számára a szükséges reorganizációs lépések megtételére. A főszerkesztői pozíció jelenleg betöltetlen marad, ennek betöltéséről az igazgatóság később határoz.    

Szombathy Pál

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, 23 éves kora óta dolgozik újságíróként többirányú iparági tapasztalatokkal. Volt a köztelevízió belpolitikai föszerkesztője, a Hét című közéleti magazin főszerkesztője, műsorvezetője, képernyős a közmédián kívül az ATV, a Story Tv produkcióiban, az elmúlt tíz évben a Digisport reggeli magazinjának arca. A Magyar Hírlap főszerkesztőjeként a lap és kiadója teljes újraépítését, tulajdonosváltásait is levezényelte, a Zóna internetes magazin alapítója volt. Publicistaként az elmúlt tíz évben a pozsonyi Új Szó elemzője.

Szerző
Frissítve: 2020.07.22. 14:56