"Egy kis lépést tettünk előre, de nem tudjuk mihez kerültünk közelebb, a megállapodáshoz vagy a sztrájkhoz"

Publikálás dátuma
2020.07.22. 18:19

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Csak egy tárgyalási időponttal lettek gazdagabbak az Ózdi Acélművek béremelést követelő dolgozói, ajánlatot nem kaptak a cégtől. Ezért továbbra is működik a sztrájkbizottság.
A múlt héten sztrájkbizottság alakult az Ózdi Acélműveknél, mert a dolgozóknak semmilyen módon nem sikerült elérni, hogy a vállalat vezetése béremelési kérdésben egyeztessen a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetével. Mint lapunk is megírta, a szerdával végződően egy hét állt a munkáltató rendelkezésére, hogy megkezdje a tárgyalásokat. Egy kis lépést tettünk előre, de nem tudjuk mihez kerültünk közelebb, a megállapodáshoz vagy a sztrájkhoz - foglalta össze a szerdai nap történéseit László Zoltán, a Vasasok alelnöke. Ugyanis szóba állt velük a vállalat Németországban székelő vezetésének helyi megbízottja, ám csak egy újabb, a jövő hét keddjére szóló tárgyalási időpontról tudtak megegyezni. A dolgozók követeléseiről, azok teljesítéséről nem esett szó, viszont a munkáltató kifogásolta a sztrájkbizottság felállítását, vitatta, hogy az jogszerűen történt. A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban megjegyezte, erre nincs szabályozás, csak a sztrájk megtartásának körülményeire vonatkozik jogszabály. Véleménye szerint az sérthette a munkáltató érzékenységét, hogy az üzemi tanács elnöke állt a szervezkedők élére, és emiatt ebbéli tisztségét fel kell függesztenie. Miután a vasasok helyi szervezetének titkára és az üzemi tanács elnöke ugyanaz, nem kifogásolható a munkáltatói indítvány, ugyanakkor ez nem kérdőjelezheti meg azt, hogy a dolgozóknak joguk van a sztrájkbizottság felállításához és a sztrájkhoz - tette hozzá László Zoltán. A dolgozók álláspontja a bérkövetelésekről nem változott, mint ahogy a munkáltató sem tett ajánlatot a szerdai egyeztetésen. Az ózdi sztrájk támogatottsága azonban továbbra is erős: mint korábbi cikkünkben írtuk, az 500 dolgozó közül eddig mintegy 400 jelezte csatlakozását, de László Zoltán szerint ennél is többen hajlanak a munkabeszüntetésre. Így fenntartják követeléseiket, amely szerint minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kérnek. Szeretnék továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják. László Zoltán úgy véli a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó Acélműveket érintő döntéseket Németországban hozzák, a helyi vezetés legfeljebb tárgyalhat és az előterjesztésig viheti a dolgokat, így felvették a kapcsolatot a német társ-szakszervezettel, az IG Metallal és közvetlenül is tájékoztatják a vállalatcsoport tulajdonosát a magyarországi érdekeltségénél történtekről, a szakszervezet álláspontjáról. A főként betonacélokat, hengerhuzalokat gyártó Ózdi Acélművek Kft. vagyonát 1997-ben vásárolta meg a Max Aicher vállalatcsoport. Egy éve a magyar állam 20 százalékos részesedést vásárolt a 150 éves ózdi acélgyártás ikonikus vállalatában. A bértárgyalásokba eddig nem folyt bele az állam képviselője, ilyen szándékáról nem is hallani.
Szerző

Idén megválasztják a legszerethetőbb munkavállalót is

Publikálás dátuma
2020.07.22. 15:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem csak a járvány miatt lesz más ebben az évben a Szerethető Munkahely verseny.
Negyedik alkalommal hirdette meg a Szerethető Munkahelyek versenyt a DreamJo.bs, amely idén több szempontból is megújul. Többek között fókuszba kerül, hogy a jelenlegi helyzetben lehet-e egyáltalán szerethető egy munkahely, hogyan lehet otthonról dolgozni és miért érdemes az irodát is fenntartani, milyen túlélési stratégiákat vetettek be a vállalatok az utóbbi hónapokban, illetve milyen változások várhatóak a jövőben a cégek életében. Újdonság, hogy ősszel a legszerethetőbb álláskeresőt is díjazzák, és mostantól erdélyi vállalkozások is indulhatnak a címért.
A kezdeményezés célja a kezdetektől az, hogy lehetőséget adjanak minden kisebb és nagyobb cégnek arra, hogy megmutathassák magukat és felkerüljenek a Szerethető Munkahelyek térképére, elhelyezkedéstől, iparágtól és cégmérettől függetlenül, hiszen három éve már a kis- és középvállalatok mellett külön kategóriában a nagyvállalatok is nevezhetnek. 
A szervezők, mint közleményükben írták, fontosnak tartják, hogy az elmúlt években közösséget is sikerült létrehozniuk, ahol mindennapos a tapasztalatcsere. “Büszkék vagyunk arra, hogy már negyedik éve egyre több Szerethető Munkahelyet tudunk bemutatni. Tavaly már több mint ötszáz jelentkező nevezett a pályázatra, idén még több résztvevőre számítunk. Ebben az évben 100 kis- és középvállalkozás, 25 nagyvállalat és 10 erdélyi cég kapja meg a díjat. Emellett pedig az ismert magyar szakemberekből álló zsűri szakmai különdíjakat is kioszt HR és Employer branding kategóriában” – idézik Balogh-Mázi Máriát, a DreamJo.bs és a Szerethető Munkahelyek Díj alapítóját.
A szervezők idén az eddigieknél is jobban koncentrálnak a közösségépítésre és a szakmai kapcsolatok erősítése és a tudásmegosztás kerül fókuszba. A pályázóknak egy online konferencián is segítenek, hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetben is stabil, a munkavállalók számára is élhető környezetet építeni és fenntartani. A szakmai különdíjakat egy záróvacsorával összekötött díjátadón személyesen adják át.

A munkavállalókat is díjazzák

A vírus következtében megváltozott körülmények miatt a DreamJo.bs portálon a cégekhez hasonlóan már az álláskeresők is készíthetnek profilt. Ennek megfelelően a Szerethető Munkahelyek versenyen idén a legszerethetőbb munkavállalót is megválasztják.
A 2017-ben rendezett első Szerethető Munkahelyek verseny óta megduplázódott a jelentkezők száma, a kezdetek óta összesen 1100 nevezés és 232 ezer szavazat érkezett a jelöltekre. Nevezni szeptember 30-ig lehet, a szavazás október 1. és 31. között zajlik, november 4-én hirdetnek eredményt, az online konferencia és a szakmai különdíjasok számára rendezett záróvacsora pedig egy héttel később lesz.
Szerző

Talán túlél a ruhaipar, pezsdül a költési kedv

Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:02

Fotó: Shutterstock
Megszerették, és a veszélyhelyzet után még nagyobb lelkesedéssel folytatják az online "butikozást" a magyarok.
Megváltoztatta a ruhavásárlási szokásokat a koronavírus, derült ki a Vatera felméréséből. Az online piactér a járványhelyzet előtt és a korlátozások lazítását követően is megkérdezte a felhasználóit a ruhavásárlásaikról. A válaszok alapján úgy tűnik, az év hátralévő részében kétszeresére, 103 százalékkal is nőhetnek a ruhára költött összegek a veszélyhelyzet időszakához képest. A megkérdezettek márciustól júniusig átlagosan havi 8 875 forintot költöttek ruhára, az év további részében viszont kétszer ennyit, havonta 18 ezer forintot terveznek öltözetükre fordítani. A megkérdezettek 40 százalékánál ez az összeg megegyezik a veszélyhelyzet előttivel, a válaszadók 21 százaléka viszont a korábbinál többet fog ruhára költeni, így várhatóan a ruhaipar forgalma hamarosan a tavalyi, illetve év eleji szintre emelkedhet – olvasható az eredményeket ismertető közleményben.

Netes a shoppingolás

Mint megírtuk, a járvány miatt áprilisban jelentősen, 10,2 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. A bezárni kényszerült ruha- és cipőboltok forgalmának visszaesése 90 százalékos volt, ami nem csoda, hiszen az ilyen üzletek látogatása a kijárási korlátozások idején nem számított alapos indoknak a lakhely elhagyására. A koronavírus egyértelmű nyertese - a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő - csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt: a webáruházak forgalma ugyanis 104 százalékkal emelkedett.

Márciustól májusig az online piactéren a felhasználók beszámolójához hasonló mértékű volt a ruházati szegmens változása; 40 százalékot estek vissza az eladott darabszámok, és 43 százalék volt a forgalomcsökkenés mértéke. A vásárlási kedv fokozatosan elkezdett visszatérni, júniusban már csak tízszázalékos különbség volt tapasztalható a ruházat kategóriában.

Visszatért a vásárlási kedv

A korlátozások feloldásával fokozatosan emelkedni kezdett a vásárlási kedv, a júliusi eleji KSH-adatok alapján a ruhaboltok forgalma még mindig mínuszban van. A ruha- és cipőboltok forgalma ugyan emelkedett, de tavalyhoz képest 40 százalékos a visszaesés. A webshopok viszont továbbra is szárnyaltak: az 59 százalékos bővülésükkel jócskán hozzájárultak a kiskereskedelmi ágazat mintegy 1000 milliárd forintos havi forgalmához.

Bejött a virtuális vásárlás

Az online piactér márciusban és júniusban is megkérdezte a felhasználóit az elsődleges ruhabeszerzőhelyükről. Az eredmények szerint többen vásárolnak virtuálisan most, mint a járvány előtt. 4 százalékkal kevesebben választották a hagyományos üzleteket a vásárlás leggyakoribb formájaként (júniusban 58 százalék a márciusi 62 százalékhoz képest). Ezzel szinte azonos arányban, 17-ről 20,8 százalékra növekedett a webáruházakat preferálók aránya. Amíg korábban a megkérdezettek 8,7 százaléka volt rendszeres látogatója a használtruha-üzleteknek és 4,8 százalékuk vásárolt hazai online piactereken, addig most a használtruha-boltok forgalma mérséklődött (7,1%) az online piactereket pedig már 5,8 százalék választja. Bár a Vatera a ruha kategóriában jelentős csökkenést tapasztalt a veszélyhelyzet idején, összességében az oldal forgalma körülbelül 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Használt: egyedi és olcsó

Egy nemzetközi kutatás szerint 2030-ra a ruházati cikkek fogyasztása 63 százalékkal növekszik, a mai 62 millió tonnáról 102 millió tonnára. Ez több mint 500 milliárd pólónak felel meg. A környezettudatosság tehát a ruházkodásban sem elhanyagolható szempont, használt darabok vásárlásával sokat tehetünk az ökológiai lábnyom csökkentéséért. A járványhelyzet ideje alatt viszont jobban tartottunk a használt ruháktól az online piactér kutatásának tanulsága szerint. Míg korábban a válaszadók 60 százaléka választotta inkább az új ruhákat, addig a járványhelyzet idején ez a szám 66 százalékra emelkedett. A veszélyhelyzet megszűnése után ez visszaállt hozzávetőlegesen a korábbi arányra (61%). A Vaterán ugyanakkor a kritikus három hónapban is változatlan volt a használt és új termékek eladásának aránya, a korábbi időszakkal megegyezően a vevők háromnegyede a használt darabokat részesítette előnyben. A kutatás rávilágított arra, hogy a vásárlók 28 százaléka egyedi darabok keresése, 26 százaléka pedig árérzékenység miatt választja a használt ruházati cikkeket. A megkérdezettek 15 százaléka a felesleges eladása, új használt holmik beszerzése mellett rendszeresen tudja frissíteni a ruhatárát, 15 százalék pedig a környezettudatosság miatt dönt ezek mellett a termékek mellett.

Ki nem dobjuk – még jó lehet

 A válaszadók nagy részére (72%) nem jellemző, hogy kidobja a felesleges ruhákat. Szinte minden második ember (46%) szívesen eladományozza vagy elajándékozza, a kitöltők harmada (32%) szívesen megtartja, negyede pedig eladja azokat. Az „egyszer talán még jó lesz” országa vagyunk, a megkérdezettek 58 százaléka tartja meg emiatt a cuccait, 28 százaléknak pedig nincsen szíve megválni a felesleges holmiktól. Minden tizedik (11%) ember gondolja, hogy nem olyan értékes darabok, hogy eladja őket. A kitöltők negyede kevesebb, mint 10 ezer forintra becsülte a nem használt ruhák értékét, harmaduk (36%) pedig 10 és 30 ezer forint közötti összegre tette azokat. A válaszadók 20 százaléka 30 és 50 ezer forint közötti értékben, 12 százaléka pedig 50 és 100 ezer forint közötti értékben őrizget felesleges ruhadarabokat. A válaszadók 8 százalékánál még ennél is többet érnek a háztartásban lévő nem használt ruházati cikkek. A kutatásban résztvevők negyede az elmúlt négy hónapban adott el felesleges ruhát, így is próbált kis bevételhez jutni.

Ruha legek

A legdrágábban, 599 ezer forintért egy nercbunda kelt el a Vaterán. A ruházati szegmens győztese általában a női ruházat, amely havonta átlagosan 7,7 millió forintos forgalmat ér el. Általánosságban a legkeresettebb ruházati márkák a Nike, az Adidas, a H&M, a Converse és a Zara. A férfi ruházat forgalma átlagosan 6,9 milliót tesz ki. A legnépszerűbb kiegészítők a napszemüvegek, erre egy év alatt több mint 7 milliót költöttek a vaterázók, ezt követik az övek és övcsatok közel ötmillió forint értékben. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig a pénztárcák állnak, amelyekre több mint hárommillió forintot szántak. A jelenlegi legdrágább ruházati ritkaság egy Burberry bunda, amelyet 2,1 millió forintért hirdetnek.

Szerző